A dinnyebokor kialakulása a jó termés alapja. E nélkül a növény ellenőrizhetetlenül növeli zöld tömegét, és egyáltalán nem lehet várni a gyümölcsökre. Ez az eljárás meglehetősen egyszerű, de bizonyos készségeket igényel a kertészektől.
Hagyományosan a dinnyét déli növénynek tekintik, de a tenyésztők legújabb eredményei lehetővé tették, hogy akár a középső sávban is termeszthessék. Ugyanakkor a gyümölcsök tökéletesen érnek még a növények nyílt talajon történő növekedése esetén is. Mivel a dinnyét intenzív növekedés jellemzi, a növény méretét mesterségesen korlátozzák. Ez lehetővé teszi, hogy a tápanyagokat ne a hajtások ellenőrizetlen növekedésére, hanem a gyümölcsök érésére irányítsa.
A dinnye kialakításának van egy másik feladata is. Ez a növény kétlaki, a hím virágok a központi száron, a női virágok az oldalhajtásokon jelennek meg. Ha nem alkotunk növényt, előfordulhat, hogy az oldalhajtások nem jelennek meg, vagy túl kevés lesz belőlük. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a termés teljesen hiányzik vagy nagyon kevés, mivel egyszerűen nem lesz mit beporozni. A formáció lehetővé teszi a szükséges számú oldalhajtás növekedését, ezáltal normalizálja és javítja a jövőbeni termés minőségét.
A dinnyebokor kialakulásának nincs pontos dátuma. Csak a fejlődési szakaszokra és a növény állapotára kell összpontosítania. A dinnyehajtások első csípését a palántanevelés szakaszában, majd a növények nyílt talajba ültetése után és a petefészkek kialakulásának szakaszában végezzük. Ezt követően csak a felesleges virágok és mostohagyermekek eltávolítása történik.
A növény kialakítása csípéssel történik. Abból áll, hogy a hajtásnövekedési pontot eltávolítják a növényről. Ezt követően leáll a hossznövekedés, és megindul belőle a következő rendű oldalágak növekedése, amelyeket bizonyos számú petefészek kialakulása után szintén megcsípnek.
A csípés általában körömmel vagy ujjakkal történik. A lágyszárú hajtások szerszám nélkül könnyen eltávolíthatók. A bomlás megelőzése érdekében a becsípődési helyeket szénnel vagy kénnel kezelik.
Leggyakrabban két sémát használnak a dinnye nyílt terepen történő termesztésére:
Mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A rácsos módszer helytakarékos, de az ágyások további elrendezését és a növények rendszeres megfigyelését igényli. Ahogy a növény nő, a növény központi szárát egy kötél köré kell csavarni, amely a rácstól a gyökérig ereszkedik le.
A szórás módja egyszerűbb, de az ültetések sokkal több helyet foglalnak el. A dinnye nyílt terepen történő termesztésének módjától függően megfelelő képzési sémát is alkalmaznak.
A szórással termesztett dinnye formálásakor a legfejlettebb hajtások közül kettő marad meg. Miután 3-4 gyümölcs petefészek képződik rajtuk, megcsípjük, pár lapot hagyva az utolsó petefészek felett. A jövőben minden felesleges petefészket eltávolítanak, a mostohagyermekeket eltávolítják, a harmadrendű hajtások növekedési pontját megcsípik.
A dinnyebokor kialakulása rácson nevelve szinte azonos. A főhajtás növekedési pontját becsípjük, miután elérte a rácsot, t. e. 2 m. Két oldalhajtáson 2-3 petefészket hagynak, amelyek felett csipegetést végeznek. 0,8-1 m magasságig a főszárat teljesen megtisztítják. A jövőben minden mostohagyermeket, újonnan képződött petefészket, virágot eltávolítanak.
A dinnyebokor képződésének sorrendje a fajtától, vagy inkább az érés időpontjától függ. A magas érési sebesség miatt a korán érő fajták sokkal kevesebb tápanyagot igényelnek a teljes éréshez, ezért a kialakulásához elegendő a központi szár megcsípése és az érő gyümölcsök számának ellenőrzése, a felesleges gyümölcs petefészkek időben történő eltávolítása.
Kedvezőtlen időjárási körülmények között a növény minden ereje a gyümölcsök érésének felgyorsítására irányul, ezért az északi régiókban a dinnyebokrok gyakran egy törzset alkotnak (oldalhajtás), és 1-2 gyümölcs petefészket hagynak rajta.
A késői dinnyefajták kissé eltérően alakulnak. Több szakaszból áll:
A rövid nyár körülményei között előnyben kell részesíteni a korai érésű fajtákat. Egyes hibridek akár 75-80 napon belül is érnek, ami lehetővé teszi nyílt terepen történő termesztésüket még a moszkvai régió körülményei között is. Az ilyen régiókban a későbbi fajták csak üvegházakban érhetnek be.
A sárgadinnye magas hajtású, ezért rendszeresen képez új mostohagyermekeket. Ezeket azonnal el kell távolítani. Az ilyen tevékenységeket a betakarítás pillanatáig kell végezni, hogy a tápanyagokat ne költsék el növekedésükre. A felesleges gyümölcs petefészkeket is rendszeresen el kell távolítani.
Tájékoztató videó a dinnyebokor kialakulásának alapelveiről:
A kertész fő hibája a dinnye formálásakor a helytelen csípés. Gyakran olyan bokrot próbálnak kialakítani, mint egy görögdinnye, de ez nem igaz. A görögdinnye a központi száron, a dinnye az oldalsó folyamatokon képez gyümölcs petefészket. A kivétel itt csak a hibrid fajták. Ezen kívül van még néhány gyakori hiba.
Gyakori hiba a fajta helytelen megválasztása nyílt terepen történő termesztéshez. Ilyenkor előfordulhat, hogy akkor sem érik be a termés, ha a kertész minden egyéb tevékenységet időben és megfelelő minőségben végzett. Ezért a vetőmagok kiválasztásakor feltétlenül figyelni kell a növények érettségére, figyelembe kell venni őket a palánták vetőmagjának ültetésekor.
A dinnyebokor kialakítását bármilyen termesztési módszerrel el kell végezni, különösen nem megfelelő éghajlati körülmények között. Ha minden tevékenységet időben és teljes mértékben végeznek, akkor ezek a déli gyümölcsök a középső zónában termeszthetők. A modern hibrid fajták még egy rövid, hűvös nyáron is képesek beérni, míg az ilyen dinnyék íze és aromája alig különbözik a délről hozott fajtáktól.