A sárgadinnye kialakulása nyílt terepen

A dinnyebokor kialakulása a jó termés alapja. E nélkül a növény ellenőrizhetetlenül növeli zöld tömegét, és egyáltalán nem lehet várni a gyümölcsökre. Ez az eljárás meglehetősen egyszerű, de bizonyos készségeket igényel a kertészektől.

Miért kell dinnyét formálni

Hagyományosan a dinnyét déli növénynek tekintik, de a tenyésztők legújabb eredményei lehetővé tették, hogy akár a középső sávban is termeszthessék. Ugyanakkor a gyümölcsök tökéletesen érnek még a növények nyílt talajon történő növekedése esetén is. Mivel a dinnyét intenzív növekedés jellemzi, a növény méretét mesterségesen korlátozzák. Ez lehetővé teszi, hogy a tápanyagokat ne a hajtások ellenőrizetlen növekedésére, hanem a gyümölcsök érésére irányítsa.

A dinnye kialakításának van egy másik feladata is. Ez a növény kétlaki, a hím virágok a központi száron, a női virágok az oldalhajtásokon jelennek meg. Ha nem alkotunk növényt, előfordulhat, hogy az oldalhajtások nem jelennek meg, vagy túl kevés lesz belőlük. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a termés teljesen hiányzik vagy nagyon kevés, mivel egyszerűen nem lesz mit beporozni. A formáció lehetővé teszi a szükséges számú oldalhajtás növekedését, ezáltal normalizálja és javítja a jövőbeni termés minőségét.

Fontos! A hibrid fajták (amelyek megnevezésében az F1 előtag) éppen ellenkezőleg, a fő száron női virágok vannak. Ezt figyelembe kell venni a hibrid dinnye kialakításánál.

Ajánlott időzítés

A dinnyebokor kialakulásának nincs pontos dátuma. Csak a fejlődési szakaszokra és a növény állapotára kell összpontosítania. A dinnyehajtások első csípését a palántanevelés szakaszában, majd a növények nyílt talajba ültetése után és a petefészkek kialakulásának szakaszában végezzük. Ezt követően csak a felesleges virágok és mostohagyermekek eltávolítása történik.

Hogyan kell helyesen formálni a dinnyét

A növény kialakítása csípéssel történik. Abból áll, hogy a hajtásnövekedési pontot eltávolítják a növényről. Ezt követően leáll a hossznövekedés, és megindul belőle a következő rendű oldalágak növekedése, amelyeket bizonyos számú petefészek kialakulása után szintén megcsípnek.

A csípés általában körömmel vagy ujjakkal történik. A lágyszárú hajtások szerszám nélkül könnyen eltávolíthatók. A bomlás megelőzése érdekében a becsípődési helyeket szénnel vagy kénnel kezelik.

Dinnyeképződési sémák

Leggyakrabban két sémát használnak a dinnye nyílt terepen történő termesztésére:

  • Növekszik rácsokon.
  • Földi termesztés (szórás).

Mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A rácsos módszer helytakarékos, de az ágyások további elrendezését és a növények rendszeres megfigyelését igényli. Ahogy a növény nő, a növény központi szárát egy kötél köré kell csavarni, amely a rácstól a gyökérig ereszkedik le.

A szórás módja egyszerűbb, de az ültetések sokkal több helyet foglalnak el. A dinnye nyílt terepen történő termesztésének módjától függően megfelelő képzési sémát is alkalmaznak.

Hogyan alakítsunk ki bokrokat a dinnye termesztése során

A szórással termesztett dinnye formálásakor a legfejlettebb hajtások közül kettő marad meg. Miután 3-4 gyümölcs petefészek képződik rajtuk, megcsípjük, pár lapot hagyva az utolsó petefészek felett. A jövőben minden felesleges petefészket eltávolítanak, a mostohagyermekeket eltávolítják, a harmadrendű hajtások növekedési pontját megcsípik.

Fontos! Az érő gyümölcsök talajjal való érintkezésének kizárására minden gyümölcs petefészek alá habosított műanyag lapot vagy fa deszkát helyeznek. Ellenkező esetben a dinnye rothadhat, különösen magas páratartalom mellett.

Hogyan alakítsunk ki bokrokat, ha rácson termesztünk sárgadinnyét

A dinnyebokor kialakulása rácson nevelve szinte azonos. A főhajtás növekedési pontját becsípjük, miután elérte a rácsot, t. e. 2 m. Két oldalhajtáson 2-3 petefészket hagynak, amelyek felett csipegetést végeznek. 0,8-1 m magasságig a főszárat teljesen megtisztítják. A jövőben minden mostohagyermeket, újonnan képződött petefészket, virágot eltávolítanak.

Fontos! Hogy az érő gyümölcsök saját súlyuk alatt ne váljanak le a szárról, speciális hálóba helyezzük és rácsra kötjük.

A sárgadinnye kialakulása a fajta érettségétől függően

A dinnyebokor képződésének sorrendje a fajtától, vagy inkább az érés időpontjától függ. A magas érési sebesség miatt a korán érő fajták sokkal kevesebb tápanyagot igényelnek a teljes éréshez, ezért a kialakulásához elegendő a központi szár megcsípése és az érő gyümölcsök számának ellenőrzése, a felesleges gyümölcs petefészkek időben történő eltávolítása.

Fontos! A megmaradt gyümölcs petefészkek száma közvetlenül függ a termesztési régió éghajlatától.

Kedvezőtlen időjárási körülmények között a növény minden ereje a gyümölcsök érésének felgyorsítására irányul, ezért az északi régiókban a dinnyebokrok gyakran egy törzset alkotnak (oldalhajtás), és 1-2 gyümölcs petefészket hagynak rajta.

A késői dinnyefajták kissé eltérően alakulnak. Több szakaszból áll:

  • Csípés a palántanevelés szakaszában. 4-5 valódi (nem szikleveles) levél kialakulása után keletkezik a növényen.
  • Fiatal növény csípése. Ezt azután végezzük, hogy a szőlő 7 levele kialakult. A felettük lévő hajtást becsípjük, a felesleges virágpetefészket és a mostohagyermekeket eltávolítjuk.

A rövid nyár körülményei között előnyben kell részesíteni a korai érésű fajtákat. Egyes hibridek akár 75-80 napon belül is érnek, ami lehetővé teszi nyílt terepen történő termesztésüket még a moszkvai régió körülményei között is. Az ilyen régiókban a későbbi fajták csak üvegházakban érhetnek be.

A képződés periodikussága

A sárgadinnye magas hajtású, ezért rendszeresen képez új mostohagyermekeket. Ezeket azonnal el kell távolítani. Az ilyen tevékenységeket a betakarítás pillanatáig kell végezni, hogy a tápanyagokat ne költsék el növekedésükre. A felesleges gyümölcs petefészkeket is rendszeresen el kell távolítani.

Tájékoztató videó a dinnyebokor kialakulásának alapelveiről:

Milyen hibákat követnek el gyakran a kertészek

A kertész fő hibája a dinnye formálásakor a helytelen csípés. Gyakran olyan bokrot próbálnak kialakítani, mint egy görögdinnye, de ez nem igaz. A görögdinnye a központi száron, a dinnye az oldalsó folyamatokon képez gyümölcs petefészket. A kivétel itt csak a hibrid fajták. Ezen kívül van még néhány gyakori hiba.

  1. Gyümölcs túlterhelés. A betakarításra törekedve a kertészek gyakran több gyümölcsöt hagynak maguk után, mint amennyit egy növény megfelelő körülmények között képes táplálni. Ennek az a vége, hogy 2-3 lédús, érett gyümölcs helyett tucatnyi éretlen kis dinnyéből állhat a termés, amelynek sem íze, sem aromája nincs.
  2. Ültetési sűrűség. A dinnyének hely és nap kell. Ha több növény van egymás mellett, akkor elég nehéz lehet megállapítani, hogy melyik hajtás hol nő, és melyik bokorhoz tartozik. Gyakran olyan szorosan összefonódnak, hogy szinte lehetetlen szétválasztani őket anélkül, hogy károsítanák őket. Figyelemmel kell kísérni az ültetéseket, szükség esetén korrigálni a növekedés irányát, valamint időben el kell távolítani a felesleges hajtásokat és a mostohagyermekeket.

Gyakori hiba a fajta helytelen megválasztása nyílt terepen történő termesztéshez. Ilyenkor előfordulhat, hogy akkor sem érik be a termés, ha a kertész minden egyéb tevékenységet időben és megfelelő minőségben végzett. Ezért a vetőmagok kiválasztásakor feltétlenül figyelni kell a növények érettségére, figyelembe kell venni őket a palánták vetőmagjának ültetésekor.

Figyelem! Az egészséges, erős palánták jelentősen csökkenthetik a termés érési idejét.

Következtetés

A dinnyebokor kialakítását bármilyen termesztési módszerrel el kell végezni, különösen nem megfelelő éghajlati körülmények között. Ha minden tevékenységet időben és teljes mértékben végeznek, akkor ezek a déli gyümölcsök a középső zónában termeszthetők. A modern hibrid fajták még egy rövid, hűvös nyáron is képesek beérni, míg az ilyen dinnyék íze és aromája alig különbözik a délről hozott fajtáktól.


Megosztás a közösségi hálózatokon: