Hogyan kell kezelni a zuzmót szarvasmarhában
A szarvasmarhák trichophytosis egy meglehetősen gyakori gombás betegség, amely az állatok bőrét érinti. A szarvasmarhák trichophytosisát vagy ótvarát a világ több mint 100 országában regisztrálják, és nagy károkat okoz az állatállományban. A betegség időben történő felismerése érdekében minden szarvasmarha-tulajdonosnak meg kell ismerkednie a trichophytosis okaival, tüneteivel és kezelési módszereivel.
Mi a trichophytosis
A trichophytosis (trichophytosis) állatok és emberek fertőző gombás betegsége, amelyet a Trichophyton nemzetségbe tartozó kórokozó mikroszkopikus gombák okoznak. A szarvasmarhák trichophytosisának kórokozója a Trichophyton verrucosum (faviforme) kórokozó gomba.
A trichophytosis vagy ótvar jellegzetessége, hogy a bőrön körvonalazott, pikkelyes területek jelennek meg, tövénél letört szőrszálakkal. A betegség egyes formáit a bőr és a tüszők súlyos gyulladásának kialakulása jellemzi, váladék és sűrű kéreg képződésével.
A betegség forrása a fertőzött és már beteg állatok. A trichophytosis terjedésében fontos szerepet játszanak a rágcsálók, amelyek a betegség hordozói a külső környezetben. Egy egészséges állat megfertőződhet a trichophytosis gomba spórákkal fertőzött etetőkön, itatókon, ápolószereken keresztül.
A szarvasmarhák trichophytosisának előfordulását bizonyos módon befolyásolják az egészségtelen fogvatartási körülmények és a nem megfelelő takarmányozás (vitaminok, mikro- és makroelemek hiánya). A meleg, nyirkos és nem szellőztetett helyen tartott tehenek nagyobb valószínűséggel szenvednek fertőző és nem fertőző bőrbetegségekben. A szarvasmarhák trichophytosáját főként ősszel és télen regisztrálják, különösen akkor, amikor az állatok zsúfoltak.
Az érintett szőrzetben a trichophytosis kórokozója akár 6-7 évig, a patogén anyagban pedig akár 1,5 évig is életképes marad.
A betegség formái
A kóros folyamat súlyosságától és lefolyásától függően a szarvasmarhák trichophytosisának számos formája létezik:
- felszínes;
- törölve (atipikus);
- follikuláris (mély).
A ótvar tüszős formája a borjakban gyakoribb, különösen az elállt időszakban. A gyulladásos gócok száma eltérő lehet, az elváltozások átmérője akár 20 cm is lehet. A trichophytosis ezen formáját a bőrelváltozások több zónájának jelenléte jellemzi. Az epidermisz gyulladt területeit sűrű savós-gennyes kéreg borítja, amely száraz tésztára emlékeztet. Nyomásra gennyes váladék szabadul fel a varasodás alól, a kéreg leválasztásakor pedig eróziós és fekélyes bőrelváltozások láthatók. A gyulladt hámterületeken a gyapjú könnyen leesik, sok follikuláris pustula látható a bőr felszínén. A betegség ezen formájában szenvedő beteg borjakban az étvágy romlik, és ennek eredményeként a súlygyarapodás hiánya, a növekedés elmaradása.
Felnőtt szarvasmarháknál gyakoribb a trichophytosis felületes formája. Először a bőrön kis kiálló, ovális alakú, 1-5 cm átmérőjű foltok jelennek meg.
A szőrzet ezen a területen fénytelenné válik, szerkezete megváltozik, a szőrszálak könnyen letörnek a tövénél. Idővel a foltok mérete megnő, néha összeolvad, és egyszeri kiterjedt, pelyhes felületű elváltozásokká alakulnak. A hámréteget könnyű kéreg borítja, amely 4-8 hét után eltűnik. A betegség kezdeti és végső szakaszában az állatok trichophytosisában szenvedő betegek viszketést, fájdalmat okoznak a gyulladt bőrterületeken.
Az atipikus vagy törölt trichophytosis, valamint a felületes forma nyáron gyakrabban fordul elő felnőtt szarvasmarháknál. A fertőzött állatok fején kis, lekerekített alopecia foltok alakulnak ki pikkelyes bőrrel. Általában egy idő után a szőrnövekedés a területen újraindul, a szőrzet helyreáll.
A zuzmó tünetei szarvasmarháknál
A kórokozó gomba spórái hámló kéreggel, bőrpelyhekkel és szőrrel jutnak a környezetbe. Az inkubációs időszak 5 naptól egy hónapig vagy tovább tart. Az állat bőrébe való behatolás után a gomba spórái kicsíráznak. A betegség kórokozója az epidermisz és a szőrtüszők szarurétegében szaporodik. A mikroorganizmusok hulladéktermékei az epidermális sejtek irritációját, infiltrátum és genny felhalmozódását okozzák.
Abban az esetben, ha a gombák behatolnak az epidermisz vastagságába, és elpusztítják a szőrtüszőt, a szőrszálak lehullanak a bőr érintett területein, alopecia képződik. A gyulladásos folyamatot a váladék felszabadulása és a hámréteghez szorosan tapadó hegesztések képződése kíséri. Felületes és törölt trichophytosis esetén a bőr érintett területeit azbesztszerű vagy szürke-fehér kéreg borítja.
Szarvasmarhák trichophytosisában általában a fej, a nyak, ritkábban a hát, a végtagok, a has, a combok és az oldalfelületek bőre érintett. Borjakban ez a betegség apró gyulladások formájában nyilvánul meg a frontális részen, a szemüregek, a száj és a fül környékén.
A trichophytosist az állat súlyos viszketése és nyugtalansága kíséri. A felnőttek elvesztik étvágyukat, a fiatal szarvasmarhák lemaradnak a növekedésben és a fejlődésben. Előrehaladott esetekben és súlyos formákban a trichophytosis végzetes lehet.
A betegség diagnózisa
A szarvasmarhák trichophytosisának diagnózisa a következők figyelembevételével történik:
- a betegségre jellemző klinikai tünetek;
- az epidermisz, a haj és a kéreg részecskéinek mikroszkópos vizsgálatának eredményei;
- epidemiológiai adatok.
Ezenkívül a diagnózis érdekében a gomba tenyészetét tápközegen izolálják. Laboratóriumi vizsgálatokhoz a beteg állatok kóros anyagát választják ki - az epidermisz és a terápiás szerekkel nem kezelt szőr érintett területeinek kaparását.
A szarvasmarhák trichophytosáját meg kell különböztetni más hasonló tünetekkel járó betegségektől:
- microsporia;
- favus (rüh);
- rüh;
- ekcéma.
A microsporia klinikai tünetei némileg hasonlóak a trichophytosis tüneteihez. Ezzel a betegséggel azonban a bőr viszketése a lézióban nem figyelhető meg. A foltok szabálytalan alakúak, a szőrszálak nem a tövénél törnek le, hanem bizonyos távolságra a bőrtől.
A varasodás esetén az érintett szőrszálak kötegekbe rendeződnek, egészségesekkel keverve. A szőrszálak nem a tövénél törnek le, hanem teljesen kihullanak.
A rüh, valamint a szarvasmarha-trichophytosis specifikus lokalizáció nélküli viszketéssel jár, és az atkák a kaparékban jelen vannak.
Ekcéma és más nem fertőző bőrgyógyászati betegségek esetén nincsenek kirajzolódó elváltozások, a haj nem hullik ki és nem törik le.
Trichophytosis kezelése szarvasmarháknál
A trichophytosis klinikai tüneteinek azonosításakor először el kell különíteni a fertőzött állatot az egészséges egyénektől. A kezelést a károsodás mértéke és a betegség lefolyása alapján írják elő. Számos hatékony lehetőség létezik a szarvasmarhák trichophytosisának kezelésére.
A szarvasmarha trichophytosis enyhe formái gyógyíthatók az epidermisz érintett területeinek gombaellenes gyógyszerekkel történő kezelésével:
- "Fungibak Yam" kenőcs naponta kétszer 4-5 napig-
![]()
- permetezzen "Zoomikol"-t a perifériáról a központba, 1-2 cm egészséges bőrt rögzítve 3-5 napig egyszer, a betegség klinikai tüneteinek eltűnéséig-
![]()
- emulzió külső használatra "Imaverol", melegített vízzel 1:50 arányban hígítva (négy kezelés 3-4 napos időközönként).
![]()
A beteg állat bőrén lévő elváltozásokat kezelni kell:
- 10% jód tinktúra;
- 10% -os réz-szulfát oldat;
- szalicilsav vagy alkohol (10%) oldata;
- szalicil-, kén- vagy kátrányos kenőcs (20%).
Egyedi elváltozásokra terápiás kenőcsöket célszerű használni.
Egyes tulajdonosok a szarvasmarhák zuzmójának otthoni kezelésekor a bőrfelületeket vazelinnel, napraforgóolajjal vagy halolajjal kezelik. A rendelkezésre álló népi gyógymódok hozzájárulnak a trichophytosis kéreg gyors elutasításához és lágyulásához.
A betegség elleni küzdelem leghatékonyabb és leghelyesebb módja a szarvasmarhák vakcinázása. Egészséges állatoknak megelőzés céljából, valamint a betegség különböző formáiban szenvedő beteg szarvasmarháknak a következő LTF-130 élő vakcinákat adják. Az elkészített gyógyszert kétszer használják 10-14 napos időközönként, ugyanazon a helyen kell szúrni. Az állat bőrén (az oltás területén) néhány nap múlva kis kéreg képződik, amely egy hónapon belül magától kilökődik.
Az LTF-130 vakcina befecskendezése fertőzött egyénekbe az inkubációs időszakban az ótvar klinikai tüneteinek gyors megjelenéséhez vezethet, több felületes trichophytosis góc megjelenésével. Az ilyen állatoknak egyetlen terápiás dózist adnak be a gyógyszerből.
A beoltott borjakban a betegséggel szembeni immunitás az újraoltás után egy hónapon belül kialakul, és hosszú ideig fennáll.
Megelőző intézkedések
A betegség megelőzése érdekében a nagy állattenyésztő vállalkozásokban és a személyes leánygazdaságokban időben megelőző intézkedéseket kell végrehajtani. Bármilyen betegséget könnyebb megelőzni, mint kezelni, ezért az egy hónapos fiatal állatokat kötelező vakcinázni.
Az újonnan érkező állatokat külön helyiségekben harminc napos karanténra helyezik. 10 naponként az állatokat állatorvossal meg kell vizsgálni, és trichophytosis gyanúja esetén el kell végezni a kóros anyag szükséges laboratóriumi vizsgálatait.
A megerősített diagnózisú beteg állatot azonnal áthelyezik egy elkülönítő szobába, és terápiás dózisú gombaellenes vakcinával immunizálják. A dobozok, készletek, etetők és itatók mechanikai feldolgozásnak és fertőtlenítésnek vannak kitéve. Az almot, a maradék ételt elégetik. Azokból a ládákból kiszedett trágyát, ahol a beteg állat volt, fertőtlenítik. A kezelt trágya a jövőben csak műtrágyaként használható.
A gazdaságoknak és a nagy állattartó vállalkozásoknak rendszeresen el kell végezniük a helyiségek tervezett deratizálását és fertőtlenítését.
Következtetés
A szarvasmarhák trichofitózisa mindenhol megtalálható. Ez a betegség különösen veszélyes a borjakra és a legyengült immunrendszerű állatokra. Az időben történő vakcinázás és a megelőző intézkedések segítenek megelőzni és megvédeni a szarvasmarhák állatállományát a trichophytosis kellemetlen következményeitől.
