A szarvasmarhák értékelése
Minden gazda azt akarja, hogy állatai magas termelékenységűek legyenek. Ebben az esetben tenyésztési munkát kell végezni, és meg kell érteni, hogyan kell helyesen értékelni a szarvasmarhát a produktív tulajdonságok szempontjából. A szarvasmarhák értékelésére a szükséges kritériumok minél pontosabb meghatározása érdekében van szükség, aminek következtében csak értékes egyedek maradnak az állományban.
Mi az a szarvasmarha-értékelés és miért van rá szükség
A bonitáció a szarvasmarhák értékelése, amely lehetővé teszi minőségi értékük meghatározását, figyelembe véve a fajtát, az alkatot, a külsőt, a származást, az élősúlyt és a tejtermelést. Általános szabály, hogy minden munkát a gazdaság alkalmazottai végeznek, meglehetősen ritka, hogy külső szakembereket hívjanak meg.
Mielőtt folytatná a szarvasmarhák értékelését, számos eljárást kell végrehajtania:
- ellenőrizze a hozzárendelt állatszámot;
- figyelembe kell venni az egyedek etetésére és tartására vonatkozó információkat;
- töltsön ki egy speciális kártyát - F2-mol;
- összegzi az egyes tehenek utolsó évi tejhozamát;
- végezzen el minden szükséges előkészítő munkát.
A szarvasmarhák osztályozása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium kifejezetten olyan utasításokat dolgozott ki, amelyek részletesen leírják az állatállomány mindenféle megkülönböztető jellemzőjét. A szarvasmarhák teljes körű értékelése után minden állatot a megfelelő osztályba sorolnak.
Hogyan történik az osztályozás
A szarvasmarha osztályozását maguk a mezőgazdasági dolgozók és kívülről meghívott szakemberek is végezhetik. Minden munkát általában egy bizonyos sorrendben hajtanak végre, majd meghatározzák az állat hovatartozását.
A munka sorrendje a következő:
- először is meg kell határozni az egyes egyedek fajtáját, míg a fajtát hivatalos dokumentumokkal kell megerősíteni;
- minden tehén kap egy becslést a relatív tejtermelésről;
- felméri a test felépítését és külsejét;
- végső értékelést adni;
- osztályt rendelni.
Az osztály kijelölése után meghatározzák a szarvasmarha további rendeltetését. A legtöbb esetben, ha egy egyed kevesebb mint 50 pontot ért el, akkor vágásra küldik.
Az értékelés kritériumai
A szarvasmarhák értékelése után a kutatás során nyert adatokat összegyűjtjük és egy speciális táblázattal összehasonlítjuk.
A teheneket a következő kritériumok szerint értékelik:
- tejtermelékenység;
- test felépítése;
- test külső;
- genotípus.
A bikák értékelése:
- genotípus;
- test külső;
- test felépítése.
A fiatalok figyelembe veszik:
- genotípus;
- test külső;
- test felépítése;
- fejlettségi foka.
A szarvasmarhák értékelése során az állatokat a fenti paraméterek mindegyikére értékelik. Az osztályzatok hozzárendelése a speciális táblázatokban szereplő adatok szerint történik. Ezt követően a pontszámokat összesítik, összpontszámot kapnak, ami után osztályozzák az állatot.
Eredet
Mindenekelőtt alaposan tanulmányozzák az egyes egyedek származására vonatkozó dokumentációt, beleértve a szülők fajtáját is. Megvizsgálják az állatot, meghatározzák a fajta típusát: fajtatiszta egyed vagy keresztezés.
A telivérnek általában azokat az állatokat tekintik, amelyek szülei azonos fajtájúak. Ebben az esetben dokumentálni kell a fajtát, vagy a 4. generációs keresztezést is dokumentálni kell - a fajta egyértelműen kifejezve, az osztály nem alacsonyabb, mint az elit. A keresztezettek olyan egyedeket tartalmaznak, amelyeket több különböző faj keverésével nyertek.
Külső
Ebben az esetben az üszők a következő mutatókat veszik figyelembe:
- tőgy alakja;
- alkalmasság automatizált fejésre;
- tőgy mérete;
- a fajta kifejezőképessége;
- test harmóniája.
A bikák a következőkre figyelnek:
- fajtajellemzők és súlyosságuk;
- hátsó végtagok;
- test harmóniája;
- derék.
A vizsgálat után minden állatot 1-től 10-ig terjedő skálán értékelnek. A szarvasmarha osztályozása során figyelembe veszik az egyes egyedek hibáit és eltéréseit. A külsőt 1-től 5-ig terjedő skálán értékelik. Ugyanakkor csak azok az állatok, amelyekben:
- jól fejlett mar az életkornak megfelelően;
- széles mellkas, nincs elfogás a lapockákon;
- egyenes keresztcsont, hát, hát alsó része;
- jól fejlett medence;
- a lábak megfelelően vannak beállítva.
Tehenek esetében különös figyelmet fordítanak a tőgyre.
Élősúly szerint
A fiatal állatok értékelésénél érdemes betartani a 8-15 hónapos állatok átlagos napi súlygyarapodását bemutató táblázatot.
Pontok | Bikák | Csajok |
2 | Kevesebb, mint 700 g | Kevesebb, mint 560 g |
3 | 701 g-tól 850 g-ig | 561 g-tól 560 g-ig |
4 | 851 g-tól 1 kg-ig | 651 g-tól 750 g-ig |
5 | 1 kg-tól és többtől | 751 g-tól és többtől |
Ahhoz, hogy a megszerzett információk szubjektívek legyenek, az állatokat naponta le kell mérni, és az adatokat külön erre a célra kialakított könyvbe kell rögzíteni.
Termelékenység
A teljesítményértékelést általában a tej minőségének és mennyiségének figyelembevételével végzik.
Ebben az esetben a következő mutatókat veszik figyelembe:
- tejhozam kg-ban;
- tejzsír százalék;
- tejkidobási sebesség.
A vizsgálat során egy speciális táblázatot használnak. Jelzi azokat a teljesítményadatokat, amelyeknek egy tehénnek meg kell felelnie 1, 2 és 3 laktációs periódusban. Minden egyes személyt egyénileg ellenőriznek, hogy megfelelnek-e ezen adatoknak.
Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy havi kontrollfejést kell végezni, amely után számítják ki a tejzsírtartalom átlagos szintjét. Emellett érdemes figyelembe venni a napi beérkező tej mennyiségét és az erre fordított időt.
A szaporodási képesség szerint
A szaporodási jellemzők értékelésekor az állattenyésztési szakemberektől és az állatorvosoktól nyert adatokat veszik figyelembe. Amikor a bikákat osztályozás során értékelik, figyelembe veszik az egész évben kapott standard spermiumok számát vagy a párzási időszakban megtermékenyített tehenek számát. A teheneket az ellés lefolyása és a köztes ellés időtartama alapján értékelik.
Az utódok minősége szerint
Miután a bika elérte a 12 hónapos kort, ellenőrizni kell az utódokat. Az ellenőrzési időszakban naponta spermát vesznek a bikától, a kapott anyagot lefagyasztják. Minden vizsgált bikát egyidejűleg használnak fel, miközben azonos számú tehenet termékenyítenek meg a vett spermával. Az így létrejött utódokat feljegyezzük, és ellenőrizzük a borjakban előforduló rendellenességeket.
Értékelő órák
Az összes vizsgálat elvégzése és az adatok teljes mennyiségének kiszámítása után az állatokat a megfelelő osztályba sorolják.
A mai napig a következő osztályok vannak besorolva a szarvasmarhák osztályozása után:
- elit rekord - az állat több mint 81 pontot ért el;
- elit - a pontok száma 71-80;
- 1. fokozat - 61 és 70 pont között változik;
- 2. fokozat - 51-től 60 pontig;
- tanórán kívüli – kevesebb mint 50 pontot értek el.
Általános szabály, hogy az osztályon kívüli állatok nem ajánlottak tenyésztésre. A legtöbb esetben az osztályozást követően azonnal vágásra küldik őket, mivel az ilyen egyedek értéktelenek.
Minden állatnak lehetősége van 100 pontot szerezni. A maximális pontszám a teljesítményre 60, az alkatra és a felépítésre legfeljebb 24, a genotípusra pedig 16 pont adható.
Az állatok utólagos kinevezése
Az összes szükséges adat megszerzése után az egyes állatok egyedi jellemzőit figyelembe veszik, és folytathatja a szarvasmarha céljának meghatározását.
A szarvasmarha rendeltetését a következőképpen határozzák meg:
- általában csak az állomány legjobb része tartozik a tenyésztő magba. A legtöbb esetben ez a rész nem haladja meg az állatok teljes számának 60%-át;
- a tenyészmagba bevont tenyészegyedek a minősítés után a tenyészállományba bevont egyedek számának mintegy 20%-át teszik ki.
A tenyésztési magba tartozó állatok közül elsősorban a fiatal üszők és bikák kerülnek kiválasztásra. Ha a fiatal állatok nem rendelkeznek tenyészértékkel, akkor hizlalják, majd vágásra küldik.
Következtetés
A szarvasmarha-értékelés egy olyan eljárás, amelynek eredményei alapján a telepen minden állat meghatározza a célt. Azok az egyedek, amelyekben a legmagasabb arányt azonosították, alkotják a tenyésztő magot. A kimagasló egyedeket rendelésre használjuk a párosításhoz, amelyet tenyészegyedek beszerzése céljából végeznek. Ezeket a munkákat általában maguk a mezőgazdasági dolgozók is elvégezhetik, de szükség esetén kutatóintézetek szakembereihez is fordulhat segítségért.
