A hagyma jogosan foglalja el az egyik első helyet a kerti növények között. Talán nincs egyetlen kertész sem, aki nélkülözné őket az oldalon. A kiváló íz, a különféle ételek főzésének széles köre, a hagyma és a fokhagyma gyógyító tulajdonságai rendkívüli népszerűségükhöz vezettek. A látszólagos egyszerűség ellenére e zöldségek termesztésének megvannak a maga sajátosságai. A mezőgazdasági technológia sajátosságainak ismerete nélkül aligha számíthatunk gazdag termésre. Szóval hogyan készül hagymaültetés és fokhagyma, hogyan kell gondoskodni a termésről?
Hagyma és fokhagyma hatalmas fajtaválasztékban kapható. Ez a sokféleség azonban 2 csoportra osztható:
A hagyma népszerűsége érthető. A közelmúltban a háziasszonyok értékelni tudták az olyan fajtákat, mint a póréhagyma, metélőhagyma és mások. A póréhagyma a kiváló íz mellett figyelemre méltó eltarthatósággal is rendelkezik. Ez a fajta hagyma a szokásos "fehérrépa"-hoz hasonlóan télre is tárolható.
Most többet arról, mikor kell hagymát és fokhagymát ültetni.
A hagyma ültetését az uborka és gyökérnövények ültetése után célszerű elkezdeni.
A hagyma melegkedvelő növény, inkább jól nedves talajon termeszti. A hagyma szerény a talaj összetételére. A vályogot és a homokos vályogot nagyon jól tűri. A mocsaras tőzeges talajú területek pedig nem alkalmasak hagymatermesztésre. A hagymaágyak számára a legjobb megoldás a napsütötte terület. Még a fák közelében sem kívánatos a hagymaágyakat megtörni, mivel az árnyékuk zavarja a hagyma normális fejlődését.
A hagyma termesztése ásványi műtrágyák használatával jár (1 m2-enként):
Ha a talaj jól trágyázott, nincs szükség nitrogénműtrágyákra. Nem zavarja a humusz hagymához való felhasználását (körülbelül 2 kg "négyzetenként"). A friss trágya vagy madárürülék bejuttatása elfogadhatatlan. A növények megbetegszenek, friss szervesanyaggal a talajba kerülhetnek gazos növények. Savanyú talajok esetén hasznos a krétával, őrölt mészkővel vagy fahamuval történő meszezés.
A hagyma sajátossága, hogy az első két hónapban nem veszi fel a tápanyagokat a talajból. Csak augusztusban kezd intenzíven "enni". Ezért a hagyma etetésének nagy része augusztusra esik.
A vetőmag előkészítése a következő:
Fontos pont az ültetési anyag fertőtlenítése. A legjobb megoldás az, ha 2 órán át áztatja gyenge kálium-permanganát oldatban.
Ültetés előtt a palántákat alaposan megmossuk. Nem szabad túl mélyre ültetni, lehetőleg 3-4 cm-re. Elegendő a hagymákat egy réteg korhadt trágyával összetörni, és a talajt egy gereblyével elsimítani. Az izzók közötti intervallum méretüktől függ:
Az ültetés befejezése után mulcsozni kell az ágyat (a talajtakaró vastagsága 2-3 cm). Fűrészpor, tőzeg, szalma és még papír is alkalmas mulcsként.
A hagyma termesztése nem okoz sok gondot. Az első héten az ágyást bőségesen kell öntözni, a barázdák között fel kell lazítani a talajt és gyomlálni a gyomokat. Az öntözés és a levegőztetés gyakorisága 1 alkalommal 7 napon belül. A gyomlálás azért szükséges, mert a gyomok megtartják a vizet a talajban, és a növény megbetegedhet a túlzott nedvességtől.
Az első szakasz az ágyak előkészítése. A hagymamag vetésére szolgáló ágyat, mint a sevka esetében, jól megvilágított helyre helyezzük. A hagymaágy magassága legfeljebb 150 mm, a szélessége legfeljebb 800 mm. A talaj előzetes ásásakor körülbelül 3 kg tőzeget vagy komposztot kell kijuttatni négyzetméterenként. Ásványi műtrágyákból - egyenként 1 evőkanál. l. szuperfoszfát nitrofoskával.
2-3 nappal az ültetés előtt le kell önteni a földet forró vízben (1 evőkanál) oldott réz-szulfáttal. l. vitriol 10 literes vödör vízhez). Most készen áll a hagyma vetésére szolgáló ágy.
A gombás fertőzés elkerülése érdekében a vetőmagot a következőképpen készítjük el:
Átlagosan április 20-tól április 25-ig vetik a hagymát.
Az ültetési mélység kicsi, legfeljebb 20 mm. A barázdák közötti távolság kb. 50 mm. A magokat másfél centiméter távolságra ültetik el. A vetés végén a hagymaágyat gondosan meglocsoljuk. A tömeges palánták megjelenése után a palántákat ritkítani kell úgy, hogy a növények közötti intervallum 2 cm-re legyen. A feltörekvő palánták gondozása a megfelelő időben történő öntözés és a gyomok gyomlálása. A legkényelmesebb a hagymát gyomlálni, ha a talaj nedves. Nem lehet megvárni, amíg a gyomok erősen megnőnek, mivel a növény gyökérrendszere károsodhat a gyomirtás során. Júniusban fejtrágyaként ammónium-nitrátot kell hozzáadnia.
Július végétől augusztus közepéig szüretelik. A hagymát tűzhelyen vagy fűtőben szárítják. Ezzel a megközelítéssel nem fog rothadni. A kis "fehérrépa" téli ültetésre szolgál. A nagyobb hagyma evésre alkalmas. A hagyma tárolásának optimális hőmérséklete 10-12 kg-os zsákokban, 17-18 fokos hőmérsékleten. Magasabb hőmérsékleten a hagyma kicsírázik. A tárolás során a terméket időszakonként kiválogatják, eltávolítva a szárított hagymafejeket.
A fokhagymát ősszel és tavasszal ültetik. Az első esetben a növényt télnek, a másodikban tavasznak nevezik. A téli növények jól megélnek a homokos vályogban. A talaj előkészítése a "tél" termesztésére körülbelül egy héttel a növény ültetése előtt történik. A talajt ki kell ásni, el kell távolítani a gyomok gyökereit. A következő lépés a műtrágyák használata (1 m2-enként):
A fogak ültetése előtti napon ammónium-nitrátot adnak hozzá (10 g / 1 m2).
Tavaszi fokhagyma ültetésére közepes vagy könnyű vályog alkalmas. Ha a talaj homokos vagy tőzeges, akkor vályoggal keverjük össze. Tehát több esély a gazdag termésre. Ültetési idő - április 20-25. Ültetés előtt áztassuk be a fokhagymagerezdeket gyenge kálium-permanganát oldatban szobahőmérsékleten. Még hatékonyabb fertőtlenítés - egymást követő tartás 3 percig. megoldásokban:
Ültetési anyagként nagy, betegségmentes fogakat választanak ki. Ugyanakkor az anyafenéket el kell távolítani, hogy ne zavarja a növény fejlődését.
A fokhagyma sorai közötti távolság körülbelül 25 cm, a növények között - 10-11 cm. Az elültetett fogakat nem szabad túlságosan besüllyeszteni: a gyökerek rosszabbul fejlődnek. Az ültetési mélység körülbelül 4 cm. A fokhagyma ültetése után a talajt fűrészporral vagy rothadt trágyával kell talajtakarni. A talajtakaró vastagsága 2-5 cm.
A fokhagyma nem igényel gyakori öntözést. Csak akkor öntözze, ha a talaj egyértelműen száraz. A növények öntözését kizárólag a gyökér alatt végezzük. Egy hónappal a betakarítás előtt hagyja abba a fokhagyma öntözését. De az ágyat rendszeresen gyomlálni kell. Fokhagymát és öntetet igényel (egy tavasszal és egy nyáron). Kiegészítő fejtrágyaként 1:15 arányban vízzel hígított trágya alkalmas. Ha a levelek világosak, a növényeket nitrophoskával etetik (10 l - 2 evőkanál. l. trágya).
Fokhagyma betakarítási ideje - július vége-augusztus eleje. Nem éri meg túl sokáig tartani a fokhagymát a kertben. A hagyma egyes fogakra bomlik, a terméket télen rosszabbul tárolják. Mielőtt begyűjti a fokhagymát téli tárolásra, 12 napig szárítják a napon, és esőben zárják. A fokhagymafejeket sütőben vagy speciális elektromos szárítóban száríthatja. A fokhagymát 17-18 fokos léghőmérsékleten vagy 1-3 fokos hőmérsékleten tárolhatja (ún. hideg módszer).
A fokhagyma téli eltarthatósága attól függ, hogy mennyire érett a hagyma. Az éretlen fokhagyma túl laza péppel rendelkezik, és a túlérett héjat külön szeletekre vágják. Mindkét esetben a terméket rövid ideig tároljuk. A legjobb megoldás a termék tárolására a fa, jól szellőző dobozok. Műanyag zacskók fokhagyma tárolására nem jó: a termék elrohad.