A szarvasmarhák himlője komoly aggodalomra ad okot, mivel ha nem kezelik, óriási károkat okozhat a gazdaságban. A vírusnak megvannak a maga sajátosságai és jelei, amelyek lehetővé teszik, hogy tehenekben felismerjék. Ezért fontos, hogy a gazdálkodó képes legyen azonosítani a beteg állatot, és időben elkülöníteni a többi állatállománytól. Ezenkívül érdemes megismerkedni a himlő kezelésének és megelőzésének fő módszereivel, amelyeket a tehenek egészségének megőrzése érdekében alkalmazni kell.
A himlő egy vírusos betegség, amelyet a DNS-t tartalmazó Orthopoxvirus és törzsei okoznak. A fertőzött állatok a fő hordozók. A fertőzés védtelen bőrön és az orrból és a szájból származó nyálkahártya-váladékon keresztül terjed. A himlő leggyakrabban a tehenek istállótartása során halad előre, vitaminhiányt okozva, ami az immunrendszer gyengüléséhez vezet. Ezenkívül a rágcsálók és a vérszívó rovarok veszélyes vírus hordozói lehetnek.
A fertőzés tömeges terjedésének fő okai:
Mindezek a tényezők hozzájárulnak az immunitás csökkenéséhez, így a tehén szervezete nem tud ellenállni a himlővírusnak. Ennek eredményeként elkezd fejlődni, és néhány napon belül megfertőzheti az egész állatállományt.
A bárányhimlő lappangási ideje háromtól kilenc napig tart, attól a pillanattól kezdve, hogy a vírus bejut a szervezetbe. Ennyi idő után a fertőzés első jelei megjelennek a fertőzött tehénben.
Az első napon a tőgy területén a bőrön, valamint az orr és a száj nyálkahártyáján bőrpír vagy roseola képződik. A következő 2-3 napban a gyulladt területen egy papula vagy tömörödött csomó jelenik meg. 3-4 nap múlva a képződmény folyadékkal teli buborékká alakul, és a 10-12. napon gennyes hólyag jelenik meg. A 14. naptól kezdve az oktatás fokozatosan elhalványul. Helyén egy varasodás jelenik meg, amelyet sötét kéreg borít.
A fertőzés egyéb gyakori jelei:
Amint a képen látható, a tehén tőgyén a himlő kialakulásával a bőrkiütések végül egyetlen egésszé egyesülnek, sötét kéreggel borítják be, amely bármilyen mozdulattal megreped és vérzik. Elviselhetetlen fájdalmat okoz az állatnak. Ezért a tehén megpróbál kényelmes pozíciót felvenni, vagy szélesre tárja a lábát, hogy csökkentse a kényelmetlenséget. Ennek fényében nem engedheti, hogy a tejeslány hozzájöjjön, mivel a gyulladt mellbimbók vagy tőgy bármilyen érintése heveny fájdalmat okoz.
Rendkívül nehéz kimutatni a himlőt egy tehénben a fejlődés kezdeti szakaszában, mivel a betegség a teljes lappangási idő alatt tünetmentesen fejlődik.
Amikor egy fertőzés bejut a szervezetbe, a vírus a hámszövetekben koncentrálódik. Közvetlenül behatol a sejtekbe, megzavarja azok szerkezetét és szerkezetét.
A teheneknél a himlőnek három formája van:
A himlő enyhe formájával a beteg tehén 20 nap múlva, a betegség súlyos stádiumában - két hónap múlva gyógyul.
A betegséget legkönnyebben a férfiak tolerálják.
A himlő a fiatal borjakra a legveszélyesebb, mivel immunrendszerük még nem tudott teljesen kifejlődni, és nem tud ellenállni a fertőzés további terjedésének. Megfelelő kezelés hiányában a himlő kórokozója behatol a légző- és emésztőszervekbe, és ezáltal bronchopneumonia és gastroenteritis kialakulását idézi elő.
A himlő súlyos lefolyása megfelelő terápia hiányában az egész állatállomány pusztulásához vezethet. Ezért az első riasztó tünetek megjelenésekor azonnal hívjon állatorvost, mivel minden késedelem csak ront a helyzeten.
Nem nehéz azonosítani a bárányhimlőt olyan teheneknél, akiknek kiütései vannak a tőgyön és a bőr más területein, valamint a nyálkahártyán. De annak érdekében, hogy kizárják a hasonló kiütésekkel járó egyéb betegségek lehetőségét, további klinikai vizsgálatokat kell végezni. A himlő kutatásához a beteg tehén vérét, a hólyagokból származó folyadékot, valamint a megnyílt gyulladt területek felületéről származó keneteket használják fel.
A kapott bioanyagot egy állatorvosi laboratóriumban tesztelik, amely segít azonosítani a himlővírus jelenlétét. A szakértők meghatározzák annak veszélyét és a fertőzés fejlettségi fokát.
A diagnózis megerősítése után a beteg tehenet azonnal el kell választani az állomány többi tagjától. Ezenkívül be kell tartani az állatorvos összes utasítását, amellyel elkerülhető a járvány a gazdaságban.
A szarvasmarhák himlőjének specifikus kezelése nincs. Minden módszer a kellemetlen tünetek csökkentésére és a tehén általános állapotának fenntartására irányul.
A kezelés fő módszerei:
Ha a himlő az orrgarat nyálkahártyáját érinti, rendszeres bórsavoldattal (3%) történő mosást alkalmaznak.
A szem nyálkahártyájának kiütései esetén a tehénnek a gyulladt szaruhártya furacilin oldattal történő mosását is előírják. Az akut fázisban az ilyen kezelést naponta legalább kétszer kell elvégezni.
A beteg tehenek felépülésének felgyorsítása érdekében megfelelő ellátást kell biztosítani számukra. Ehhez az izolátorban biztosítani kell a tartalom hőmérsékletét 20-25 fokos tartományban és jó szellőzést. Az ágyneműt és a mosóeszközöket is ajánlott folyamatosan cserélni.
Az első napokban a beteg egyént folyékony keverékekkel kell etetni, majd 3-4 nap múlva nedves keverőket lehet használni. Ezenkívül az állatnak nem szabad hiányoznia a vízből. Minél többet iszik a tehén, annál gyorsabban tud megbirkózni a szervezet a himlővírussal.
A tejelő teheneknek folyamatosan fejniük kell a tejet, hogy megakadályozzák a pangást és a tőgygyulladás kialakulását. Ha ezt nem lehet kézzel megtenni, akkor katétert kell használni. A kapott tejet a borjaknak lehet etetni, de csak kétszeres pasztőrözés után.
A népi jogorvoslatok is felgyorsíthatják a gyógyulást. Ezeket a fő terápiával együtt kell alkalmazni, mivel önmagukban nem képesek ellenállni a himlővírusnak.
A kezeléshez a beteg tehén takarmányához ajánlott friss szeder és bodza leveleket, valamint gerezdeket és fokhagyma tetejét adni.
A tőgy és az érintett mellbimbók kezelésére gyógyító gyógynövény-főzetet kell készíteni.
Elkészítésének elve:
Az így kapott főzettel naponta kétszer mossa le a tehén sebeit.
Amikor a himlő jellegzetes jelei megjelennek a gazdaságban, számos intézkedést kell tenni a vírus további terjedésének megakadályozása érdekében. Mindenekelőtt minden állatot meg kell vizsgálni, és külön kell választani a betegeket, valamint a gyanús egyedeket.
Ezt követően fertőtlenítsen minden helyiséget, berendezést és berendezést a himlővírus elpusztítása érdekében, a következő összetevők keverékével:
Ezenkívül klórt kell önteni a hígtrágyára és elégetni az ágyneműt. Ezenkívül a teljes gazdaság területén különféle fertőtlenítő akadályokat kell elhelyezni, hogy ne csak a tehénállomány többi részét, hanem más állatokat is megóvják a himlőtől.
A fejés után minden eszközt és berendezést nátrium-hipoklorit oldattal kell kezelni 1:100 arányban.
Ha a himlő tünetei beigazolódnak, az állatorvosi felügyeletet jelenteni kell a járvány megelőzése érdekében tett különleges intézkedések érdekében. A karantént csak három héttel a fertőzött tehén gyógyulása után távolítják el.
A himlővírus átterjedhet az emberre, miközben tejet fejt ki a gyulladt területekkel érintkezve. A betegség nem jelent halálos egészségügyi kockázatot, de a fertőzött személy a himlővírus hordozójává válhat, amely széles körben elterjedéssel fenyeget.
Beteg állatokkal végzett munka során speciális ruházat viselése szükséges, amelyet nem lehet az istállón kívülre vinni. Fejés előtt és után szappannal és vízzel kezet kell mosni, a tőgyet és a tőgybimbókat fertőtlenítőszerrel kell kezelni.
A tehenek bárányhimlőjének prognózisa időben és megfelelő kezelés esetén kedvező. A betegség enyhe formája két hét alatt, a súlyos pedig két hónap alatt megszűnik.
A himlő kialakulásának elkerülése érdekében a szakértők a tehenek időben történő vakcinázását javasolják. A vírustörzset egyszer a fülkagyló mögé fecskendezik be. A tömeges fertőzés megelőzése érdekében különösen fontos a potenciálisan nem biztonságos területeken történő oltás.
A betegség kitörését leggyakrabban az őszi időszakban, a legeltetésről az istállótartásra való áttérés idején regisztrálják. Mivel a himlőt a tehenek tőgybetegségének tekintik, a fertőzés megelőzése érdekében az állatorvosok azt javasolják, hogy augusztustól kezdődően kenje be a kézbőrt speciális antiszeptikus krémekkel, mint például Burenka, Lyubava, Zorka.
Egyéb megelőző intézkedések:
A himlő megtámadja az immunhiányos teheneket. Ezért a beriberi megelőzése érdekében kiegyensúlyozott étrendet kell biztosítani az állatok számára.
A napi étrendnek tartalmaznia kell:
Szintén fontos a tőgy és a tőgybimbók, az orr- és szájnyálkahártya rendszeres ellenőrzése, hogy nincs-e kiütés. Ha megtalálja a himlő jellegzetes tüneteit, azonnal kezdje meg a kezelést. Az állatorvossal konzultálva kell eljárnia, mivel az általános szabályok figyelmen kívül hagyása jelentősen bonyolíthatja a helyzetet.
A tapasztalt gazdák tudják, hogy a szarvasmarhák himlője hatalmas károkat okozhat az állatokban, ezért a betegség népi gyógymódokkal történő gyógyítása haszontalan. Csak a komplex terápia lehet nyomasztó hatással a himlővírusra.
Ellenkező esetben a betegség súlyos formában folytatódik, ami jelentősen megnöveli a beteg tehenek kezelésének és fenntartásának költségeit.