A legjobb 8 fa, amely minden kertben megtalálható
A gyümölcsfák saját telkén történő termesztése, valamint a zöldségtermesztés a vidéki régiók lakosságának legnépszerűbb foglalkozása. Alma-, szilva- vagy cseresznyefát is szoktak ültetni a városlakók, akiknek vidéki házuk vagy házikójuk van, a déli vidékeken élők pedig őszibarackot, sárgabarackot és szőlőt termesztenek.
Sokak számára a gyümölcsfák termesztése nemcsak lehetőség arra, hogy egészséges és ízletes gyümölcsöket biztosítson magának és szeretteinek, hanem jó bevételt is jelent. Bár a gyümölcs betakarítása szezonális, a legtöbb vidéki nyugdíjas számára ez a fő bevételi forrás. Egyes gyümölcsfák szimbiotikusak egymással, ami pozitívan befolyásolja a termést.
Mit ültetnek leggyakrabban?
Oroszország területe több éghajlati övezetben található, így a legtöbb gyümölcsfa a kertészek rendelkezésére áll. A forgalmazásban az első helyet az almafa foglalja el. Ezenkívül szinte mindenhol körtét, cseresznyét és szilvát termesztenek. A középső régiók éghajlata csak a déli gyümölcsfák, például az őszibarack, a kajszibarack vagy a dió számára korlátoz.
almafák
Az almafa az orosz kertészek legkedveltebb gyümölcsfája. Az ellátásban meglehetősen igénytelen. Egy almafának elég a mérsékelt napsütéses napok és a nem túl gyakori öntözés.
A gyümölcsalmafák 3-5 évig kezdenek gyümölcsöt teremni, és 35-45 éves korukig folytatják a termést.
Népszerű fajták
Az egyedi parcellán termeszthető almafafajtákat a fagyállóság és az érési időszak szerint választják ki. Az almafa nagyszámú fajtája között vannak olyanok, amelyek optimálisan alkalmasak Oroszország legtöbb régiójában történő termesztésre. Ezek a következők:
- Fehér töltelék;
- őszi csíkos (shrefling);
- melba;
- antonovka.
A különböző érési időszakokra kiválasztott almafák az egész szezonban folyamatosan hoznak gyümölcsöt.
Gondoskodás
Az almafa gondozása a következő eljárásokat foglalja magában:
- fejtrágyázás;
- locsolás;
- koronaképzés.
Fejtrágyázáskor minden évszakhoz ki kell választani a megfelelő műtrágyát. A termékeny talaj sok tápanyagot tartalmaz, ezért kevesebb vegyi összetevőre van szükség. Tavasszal, virágzás idején szuperfoszfát és nitrogén műtrágyák használhatók. Nyáron és ősszel az almafának több káliumra és foszforra van szüksége.
Öntözéskor szem előtt kell tartani, hogy a felesleges nedvesség károsabb a fára, mint a hiánya. Egy fiatal fának 3-5 vödör, egy felnőtt almafának 7-10 vödör vízre van szüksége. Normál éghajlaton az almafákat legfeljebb háromszor öntözik: virágzáskor, a gyümölcsök érésekor és a fagy előtt.
A megfelelő koronaképzés és az időben történő metszés garanciája a bőséges és egészséges termésnek.
Körte
A körte népszerűségében csak valamivel marad el az almafától. Jó napfényre és termékeny talajra van szükségük.
A körte nem olyan szerény, mint az almafák, és rosszabbul tűri a fagyot és a szárazságot.
Népszerű fajták
A következő körtefajták népszerűek a kertészek körében:
- augusztusi harmat;
- hercegnő;
- Veles;
- Moszkvai.
A körte ritkán öntermékeny, ezért beporzó növényeket igényel. A körte gyümölcsét általában a teljes érés előtt szüretelik. A körte érettségét és jó ízét a tárolás során érik el.
Gondoskodás
A körtét ne a kerti telek közepére ültessük, hanem a legkülső sorokba, hogy bőséges fényt és állandó friss levegőt kapjanak.
A törzskört rendszeresen meg kell tisztítani a gyomoktól.
Télen a körtefákat zsákvászonba vagy takaróanyagba kell csomagolni, rágcsáló elleni szerekkel kezelni.
A körtét életük első évében hetente egyszer kell öntözni. Az érett fákat havonta egyszer vagy kétszer öntözik, de bőségesebben. Öntözés után a talajt meg kell lazítani.
A körte kevesebb nitrogént igényel, mint az almafák, ezért az ilyen műtrágyákat kis mennyiségben, a levelek virágzásának időszakában alkalmazzák. A körte növekedési folyamatában a nitrogén csak ennek az elemnek a hiányának jelei esetén kerül a talajba. A szerves trágyákat 3-4 évente egyszer lehet kijuttatni a talajba. A kertészek általában gyűrű alakú árkot ásnak a törzs körül, és megtöltik foszfort és káliumot tartalmazó ásványi összetevőkkel.
szilva
Ritka kertben nincs szilvafa. A szilvának sokféle fajtája létezik, amelyek a gyümölcs színében, ízében és érési idejében különböznek egymástól.
A szilvát koraérettség, nagy termőképesség jellemzi, és jól alkalmazkodik a különféle éghajlati viszonyokhoz.
Népszerű fajták
A középső sávban a következő fajták találhatók:
- koraérett vörös;
- körte alakú;
- kék Volga;
- renklod leah.
A szilvát legjobb tavasszal ültetni, mert a fejlődés sajátosságai miatt az őszi ültetéskor a szilvának gyakran nincs ideje gyökeret verni és elpusztulhat.
Gondoskodás
Az ültetés utáni első 2-3 évben a fiatal fa az ültetési lyukba kijuttatott műtrágyákat használja. Ültetéskor az ásványi összetevők teljes komplexét hozzáadják. A föld termékeny rétegét komposzttal vagy humusszal keverjük össze, 200 gramm szuperfoszfátot, 50 gramm kálium-szulfátot és egy pohár fa hamut adnak hozzá. A palántát ezzel a keverékkel bevonjuk. A jövőben a szerves trágyákat háromévente, az ásványi műtrágyákat kétévente, a nitrogéntartalmú anyagokat pedig csak tavasszal, a káliumot és a foszfort pedig ősszel alkalmazzák.
A vízelvezetés optimális nedvességtartalmának akkor tekinthető, ha a talaj legalább 40 cm mélységig vízzel telített. A vegetációs időszakban a talajt az időjárási viszonyoktól függően 3-5 alkalommal kell megnedvesíteni. A fiatal szilva alá legfeljebb 5 vödör vizet öntünk, a gyümölcstermők alá pedig egyszerre legfeljebb 10 vödör vizet. Ősszel a szilvát bőségesen kell öntözni.
A szilvametszést általában az ültetést követő második évben végzik el, és ritka rétegű koronát alakítanak ki
Cseresznye
A cseresznye mindig is méltó helyet foglalt el az európai és orosz kertészek kertjében. Ez a fa rendkívül szerény a növekedési és fejlődési feltételekhez. A cseresznyefákhoz mind a rossz homokos talaj, mind a zsíros csernozjom alkalmas. A cseresznye tökéletesen tolerálja a fagyot, és bármilyen sérülés után magas fokú regenerációval rendelkezik.
Népszerű fajták
Annak ellenére, hogy az éghajlati viszonyokhoz való nagyfokú alkalmazkodás a helyszínen ültetett, jobb, ha egy adott régióra kiadott fajtákat választ. A következő fajtákat tekintik a legnépszerűbbnek a kertészek körében az európai részben:
- elbeszélés;
- nagy gyümölcsű Volga;
- szerelem;
- Vlagyimirszkaja.
A meglehetősen magas fajták mellett gyakran termesztenek törpe- és cserjefajtákat a kertekben. Általában savasabbak, mint a magasabb fajták, és kiválóan alkalmasak kulináris feldolgozásra.
Gondoskodás
A cseresznye palánta ültetésének helyét dombon vagy lejtőn kell kiválasztani. A helyszín fő feltétele a szorosan előforduló talajvíz hiánya. A palánta szárközeli körét fűrészporral kell mulcsolni, hogy megakadályozzuk a nedvesség elpárolgását. A termés kezdetével a cseresznye fejtrágyázást igényel, amelyet a tenyészidőszakban kétszer és a telelés előtt egyszer kell alkalmazni. Tavasszal az ásványi műtrágyák teljes komplexét alkalmazzák, ősszel pedig kizárják a nitrogénkomponenseket, és csak foszfor-káliumot használnak. Virágzás, termés és száraz időben a cseresznyét fánként 3 vödör vízzel kell öntözni.
Ötévente egyszer a cseresznyefák alatti talajt mészhabarccsal semlegesíteni kell.
Cseresznye
Ez az ízletes és egészséges bogyó inkább meleg vidékeken nő. A méznövények listáján az egyik első helyet foglalja el. A cseresznye öntermékeny fajták, ezért legalább 2-3 fát kell ültetni a terméshez.
Népszerű fajták
A középső sávban történő termesztéskor a leginkább fagyálló és alulméretezett fajtákat kell kiválasztani. Ezek a következők:
- és módja;
- irigy;
- fatezh.
Ezek a fajták jó télállóságúak, jó a terméshozamuk és június elejétől egészen a végéig teremnek. A termés az ültetés után 3-4 évvel kezdődik.
Gondoskodás
A cseresznye nem szereti a túlzott nedvességet, ezért az alacsonyan fekvő helyek nem alkalmasak az ültetésére. Ültetés előtt a palántát egy vödör vízben tartjuk körülbelül egy napig. A gödörbe ültetéskor humuszt, szuperfoszfátot és kálium-szulfátot adnak hozzá. Tavasszal a cseresznyét komplex ásványi műtrágyákkal, ősszel pedig foszfort és káliumot tartalmazó ásványi összetevőkkel etetik. A betegségek és kártevők elleni védekezés érdekében a fákat tavasszal karbamiddal és gombaölő szerekkel permetezzük. Virágzás után 1% Bordeaux keveréket kell használni a cseresznye feldolgozásához.
A cseresznye nagyon erőteljesen növekszik, ezért koronáját ritkábban kell kialakítani, és rendszeresen el kell távolítani a felesleges hajtásokat.
Őszibarack
Az őszibarackot vagy a perzsa almát főleg a déli régiókban tenyésztik. Az őszibarackot frissen fogyasztják és kulináris feldolgozásra használják.
Népszerű fajták
Őszibarackból jóval kevesebb fajta létezik, mint almának vagy körtének, azonban a kertészek a következő népszerű hibridek közül válogathatnak:
- Collins;
- Kreml;
- bíboros;
- kora Kijev.
Ezek a fajták megfelelő gondozás mellett nagy és lédús gyümölcsök bőséges termését adják.
Az őszibarack gyümölcsök nagy mennyiségben tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat és biológiailag aktív anyagokat.
A palánták vásárlásakor a legfontosabb dolog egy zónás fajta kiválasztása, különben nem várhatja a betakarítást.
Gondoskodás
A korona megfelelő kialakításához az őszibarack metszését rendszeresen el kell végezni. Ezt az eljárást általában tavasszal hajtják végre. Az őszibarack termési ideje nem tart tovább 10-11 évnél, de fiatalító metszéssel jelentősen meghosszabbítható. Kora tavasszal a növényt karbamiddal vagy ammónium-nitráttal kell etetni. Virágzás után szuperfoszfáttal és kálium-kloriddal trágyázzuk. Minden műtrágyát nedves talajra kell kijuttatni, ezért az őszibarackot először meg kell öntözni. A fa jól tolerálja a nedvesség hiányát, de a növekedési időszak elején és a termés alatt az őszibarackot aktívabban kell öntözni.
Sárgabarack
A sárgabarack melegkedvelő növény, ezért hideg vidékeken nem terjedt el. A közelmúltban fagyálló fajtákat tenyésztettek ki, azonban a középső sávban élő kertészek inkább nem termesztenek sárgabarackot a telkeiken.
Népszerű fajták
A középső sáv legígéretesebb fajtái a következők:
- szívós;
- kedvenc;
- édesem;
- orosz.
A sárgabarack gyümölcse sok káliumot és egyéb jótékony nyomelemeket tartalmaz, ezért a friss és aszalt gyümölcsök szívbetegségben szenvedőknek javallottak.
Gondoskodás
A sárgabarack gondozása magában foglalja a trágyázást, az öntözést, a korona metszését és a paraziták és betegségek elleni megelőző intézkedéseket. Rossz talaj esetén minden évben ásványi műtrágyákat alkalmaznak. Az ültetés utáni második évben komplex műtrágyákat használnak. A fejtrágyázást kora tavasszal és ősszel, a fa teleltetése előtt végezzük. A szerves trágyákat legfeljebb 3-4 évente lehet kijuttatni. A sárgabarackot kora reggel vagy este kell öntözni, elkerülve a talaj vizesedését.
Nagyon forró nyáron rendszeresen permetezni kell vízzel a sárgabarackfa teljes koronáját.
A korona metszésével a fa minden részének jó megvilágítása érhető el, ami biztosítja a normál növekedést és a magas hozamot. A karbamiddal történő permetezés segít megvédeni a betegségeket és a kártevőket. Ezt csak a rügyfakadás előtt teheti meg
Dió
Termofilitása miatt ez a fa nem található Közép-Oroszországban. Fő élőhelye a Kaukázusontúl, Ukrajna és néhány ázsiai ország.
Népszerű fajták
Számos fajta van, amelyek leginkább alkalmazkodnak az orosz éghajlat valóságához. Köztük a következők:
- ideál;
- óriás;
- Hajnal;
- kelet hajnala.
A dió rendkívül értékes élelmiszertermék. Vitamin és tápanyag mennyiségét tekintve sok kerti gyümölcsöt és bogyót felülmúl.
Gondoskodás
A dió a homokos talajt kedveli, sziklás zárványokkal és mészben gazdag. A savanyú, sőt semleges talajok nem alkalmasak dió számára. A diófáról nem kell ágakat levágni, hiszen magától koronát alkot. A fa sok vizet fogyaszt, ezért intenzíven kell öntözni, de legfeljebb havonta kétszer. Az első 2-3 évben nitrogénműtrágyákat nem alkalmaznak. A jövőben a diót évente kétszer - tavasszal és ősszel - etetik. A betegségek leküzdésére gombaölő szereket, a rovarok elleni védekezésre rovarölő szereket kell alkalmazni. A gyógyszer kiválasztása a károsító tényezőktől függ.
Alapvető agrotechnikai intézkedések
Számos agrotechnikai intézkedést kötelező alkalmazni, függetlenül a gyümölcsfa fajtájától. Ezek magukban foglalják a következő eljárásokat:
- locsolás;
- metszés;
- trágya.
A növény öntözése aktív tápanyagcserét biztosít a gyökérrendszer és a növény talajrészei között. Nedvesség hiányában a növény gyorsan kiszárad és meghal. A metszés lehetővé teszi a korona optimális alakjának kiválasztását, amely a növény minden részét napfényhez és tiszta levegő beáramlásához biztosítja. Ez növeli a gyümölcsfa immunitását, és minimálisra csökkenti a betegségek lehetőségét. A műtrágyának vagy fejtrágyának teljes mértékben ki kell elégítenie a növény ásványi összetevők iránti igényét. Ezek közül a legfontosabbak a nitrogén, a foszfor, a kálium és a cink.
Újoncok elhelyezéstervezési hibái
A kezdő kertészek hibái közül a legfontosabbak a gyümölcsfák telekterületen történő elhelyezésével kapcsolatos hibák. Van egy lista azokról a növényekről, amelyeket nem ajánlott egymás mellé ültetni. Az almafa minden növénynek rossz szomszédja, kivéve a málnát. A körte nem szereti az almafát és az összes csonthéjas gyümölcsöt. A szilva mellé cseresznye és cseresznye jól kijön, de ribizlit és egrest nem szabad mellé ültetni. Ezenkívül nem szabad megfeledkezni az egyes fák kívánt talajtípusáról és elhelyezkedéséről.
Videó
Videó a gyümölcsfák gondozásáról.
következtetéseket
- Ültetéshez zónás fajtákat kell választani.
- Gondosan be kell tartani a mezőgazdasági technológiára vonatkozó összes ajánlást.
- Ültetéshez válasszon öntermékeny fajtákat, vagy ültessen több fát.
- A kezdő kertészek ne vállaljanak szeszélyes és nehezen gondozható gyümölcsfákat.
Olvassa el ebben az anyagban azt is, hogy miért szeretnek cserjéket termeszteni a kertjükben.
