A szibériai írisz szabadföldi ültetése és gondozása olyan egyszerű, hogy még egy tapasztalatlan kertész is megbirkózik vele. A kultúra finomítása, szárazságtűrése, télállósága még a mocsarat és a vadon élő fajokat is megirigyelheti.
Szibériai írisz - anyag a tenyésztők munkájához. A termesztett virágnak több mint 800 fajtája ismert, amelyeknek nincs szakálla. Szirmai keskenyek és hosszúak, egy síkban térnek el. A tetejét pelyhekre emlékeztető kis szőrök borítják. Szín: lila, kék, fehér, sárga, valamint ezen színek keveréke.
A szibériai íriszt „kakukkkönnyeknek” nevezik
A szibériai írisz (Iris Sibirica) a legszívósabb. Képes túlélni zord éghajlati viszonyok között, ami Szibériában is lehet. A fajta ellenáll a betegségeknek és a kártevőknek. A kultúra gyorsan növekszik, ugyanakkor sokszínűsége lenyűgöző.
A szibériai íriszek termesztésének másik jellemzője egy eltérő virágzási időszak, amelyet a tájtervezésben nagyon értékelnek. Egyes fajták júniusban virágoznak, míg mások júliusban, augusztusban. Késői a javító fajták, amelyek szezononként kétszer dobják ki a virágszárakat.
Érdekes tény, hogy a szibériai írisz egyes típusai csokorral, mások felváltva nyitják a virágzatot, aminek következtében a virágzási időszak meghosszabbodik. Vannak alacsony, közepes és magas példányok.
A sűrű bokorba ültetett íriszek különösen lenyűgözőek. Lehetnek a lombozat felett, egy szintben vele, sőt alatta is. Az elsők a súlytalanságban szárnyalnak, a másodikat gyönyörű zöld keretezi, a harmadik pedig a nyíl alakú csúcsok között rejtőzik.
A szibériai írisz ültetése és gondozása nem lesz nehéz. A lényeg az, hogy mindent időben tegyen meg, és biztosítson számára optimális feltételeket, amelyek a következők: mérsékelt páratartalom, megvilágítás és semleges savasságú talaj. Vannak egyszerű növekedési szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy az írisz felfedje szépségét.
Szezononként többször is ültethet íriszt:
A tavasszal és nyáron ültetett rizómák nem igényelnek téli menedéket, és az őszi palántákat kissé le kell takarni, hogy a fiatal dugványok ne haljanak meg a súlyos fagyoktól. A következő évben ez az eljárás nem hajtható végre.
A szibériai írisz szereti a teret, a sok fényt, miközben nem hajlik meg az erős széltől, ezért nem igényel támasztékokat
A szibériai írisz nagyon érzékeny a megvilágításra, különösen, ha a középső és északi sávban termesztik, ezért a kertészeknek azt tanácsolják, hogy a növényt jól megvilágított, meleg helyre ültessék. A déli területeken a virágoknak olyan helyekre van szükségük, ahol délben részleges árnyék esik rájuk.
Az íriszek jól érzik magukat a talajvíz közelében. Néha a lila virágágyások keretezhetik a mesterséges tározók partjait, miközben a gyökérrendszer nem szenved, ami nem mondható el a szakállas íriszek elitjéről.
Miután eldöntötte az írisz ültetésének helyét és idejét, megkezdik a talaj előkészítését. Kiváló lehetőség a könnyű vályog, magas termékenységgel. Ha a talajréteg kimerült, feketeföldet vagy komposztot kell hozzáadni, ásni és lyukakat kell készíteni. Követendő leszállási lépések:
Az írisz ültetési anyagának meg kell felelnie bizonyos követelményeknek: a lombozat 1/3-ra rövidült, a rizóma szegmensei legfeljebb 12 cm.
A szibériai írisz rizómája jelentősen eltér a szakállas írisztől. Gyakorlatilag végigkúszik a virágágyás felületén, ami megnehezíti a gyomlálást, lazítást. Ezért a fő gondozási módszerek továbbra is megmaradnak: fejtrágyázás, öntözés és a teleléshez való elhatározás.
A maximális virágszár eléréséhez az íriszeknek időben fejtrágyázásra van szükségük. Az eljárást szezononként kétszer hajtják végre:
Az ammónium és a kálium-nitrát tökéletes ásványi műtrágya az íriszek számára
A talaj termékenységének megőrzése érdekében a talajtakarónak mindig jelen kell lennie a fakör felületén. Nemcsak megtartja a nedvességet, hanem táplálja a talajt, hűvösséget biztosít a forró évszakban.
Az íriszeket öntözzük, amikor a földes kóma kiszárad. A növény jól tűri a szárazságot. 2-3 hetente kell öntözni, de bő vízzel. Az íriszek virágzása idején fokozott az öntözés, hetente egyszer. A szibériai íriszek is reagálnak a fej feletti permetezésre, különösen reggel.
A szibériai írisz telelésre való előkészítésének pillanata nagyon fontos. A lombozat metszését az első hideg időjárás beköszöntével végezzük. Ekkor a színrügyek lerakásának folyamata véget ér, és a lombozat fejlődése leáll. Vágja le a leveleket úgy, hogy 10-15 cm-es csonkok maradjanak. A rizóma tetejére talajtakaró réteget öntünk, hogy a kitett területek ne szenvedjenek a ragyogó téli naptól.
A szibériai írisznek több mint 800 fajtáját tenyésztették ki, amelyek virágszerkezetükben és színükben különböznek egymástól
A transzplantáció az írisz növekedésének ötödik évében szükséges. Ekkorra a bokor közepén a rizóma kiszárad, csak a külső hajtások maradnak.
Jobb az átültetést ősszel elkezdeni, a szibériai írisz virágzása után. Ekkorra már kialakulnak a fiatal gyökerek és egynyári növedékek, amelyek már jóval a fagy beállta előtt gyökeret verhetnek.
Transzplantációs eljárás:
A palánták vágásakor a lombozatnak egy legyezőhöz kell hasonlítania, amely a szibériai írisz táplálkozási eszközeként szolgál a telelésig.
A szibériai írisz szaporítása független szegmensek rizómától való elválasztásával vagy a bokor és a magvak felosztásával lehetséges. A második módszer munkaigényesebb, és ritkábban használják.
A szibériai írisz fajták szaporodási ideje ősz vagy tavasz lehet. Az időszakot a régió éghajlati viszonyaitól függően választják ki. Kora télen az eljárást tavasszal hajtják végre, és a késői lehűléses területeken az írisz a virágzás után néhány hónappal szaporítható.
Az íriszbokor felosztása előtt a lombozatot levágjuk, az alsó részt elhagyva. Ezután a gyökér felosztása oly módon történik, hogy minden felosztáson 2-3 növekedési csomópont legyen. A gyökérmetszéseket éles késsel végezzük.
A levágott anyagot egy hétig sötét helyen tartjuk, hogy a sebek begyógyuljanak, ültetés előtt pedig vízbe áztatjuk, hogy a gyökerek enyhén megduzzadjanak.
A bokor felosztása a szaporodás leghatékonyabb módja
Sok kertész íriszeket termeszt magról. Nincs nagyobb nehézség, de időbe telik, amíg a fiatal növény elkezd virágozni. Tenyésztési algoritmus:
Az írisz magvakat otthon is elvetheti, de ehhez rétegezni kell. Gézbe csomagolják, műanyag edénybe csomagolják és hűtőszekrénybe helyezik. Az ültetés februárban kezdődik. Egyedi cserépbe vetve. A jövő hajtásai meleget és fényt adnak. A szibériai íriszt legjobb tavasszal ültetni, ezt akkor érdemes megtenni, amikor kint melegszik.
A betegségek gyakran a nem megfelelő ellátás miatt fordulnak elő. A szibériai írisz leggyakoribb betegségei a következők:
A gyökérrész gombáktól vagy vírusoktól is szenvedhet (gyökérrothadás, bakteriózis, fuzárium). Erős vereséggel a szibériai íriszeket kiásják és elpusztítják. Ha a tünetek korai stádiumban észlelhetők, akkor különféle eszközöket alkalmaznak: kálium-permanganát, kék vitriol, népi gyógymódok, gombaölők.
A szibériai írisz egyes rovarkártevők kedvenc táplálékává válhat:
A pusztítást rovarölő szerek segítségével végzik: Iskra, Inta-Vir, Aktellik, Decis stb. Népi gyógymódokból alkalmas: szappanoldat, keserű és illatos gyógynövények infúziója. A szibériai írisz mellé sárgarépát, fokhagymát és más rovarriasztó gyógynövényeket ültetnek.
A szibériai írisz gyakori betegségei, amelyek gondozás hiányában fordulnak elő
A szibériai írisz szabadföldi ültetése és gondozása nem okoz különösebb nehézséget. Erős fagyok, szél nem törheti meg a virág szépségét, de a betegségek és a kártevők elleni védekezésről gondoskodni kell.