Iksha almafa (oszlopos)

Hazánkban először a múlt század harmadik negyedének végén jelentek meg az almafa oszlopos fajtái. Ma a tenyésztők erőfeszítéseinek köszönhetően már több mint 90 ilyen gyümölcsfafaj létezik. Az ilyen almafák fő előnyei a kompakt koronák, a gyökérrendszer kis mérete, a gyönyörű megjelenés, a korai érettség és a magas hozam, az egyszerű gondozás és betakarítás. Ezért sok kertész szívesebben termeszti ezeket a fajta gyümölcsfákat. Az alábbiakban ismertetjük az Iksha oszlopos almafát, amely jelenleg számos kertben megtalálható.

A fajta keletkezésének története

Az oszlopos almafafajták megjelenésének története hazánkban 1972-ben kezdődik. Ekkor került az országba a Kanadában termesztett Vazhak oszlopos almafa virágpora. A jól ismert tenyésztő V. V. Kichin, aki keresztezte a Vazhakat a Cinnamon Striped almafajtával. Négy év elteltével pedig az Egyesült Királyságban nemesített Vazhak gyümölcsfa és oszlopos almafa dugványait Oroszországba küldték. Ezekből a forrásanyagokból számos új típusú almafa - oszlopos - fajtát hoztak létre, beleértve az Ikshu-t is.

A szeptember elején érő erőteljes fajták közül az oszlopos almafa Senator alkalmas Oroszország középső részének ültetésére. Egy másik őszi fajta, amelyet hazánk középső régióiban termesztenek, a Vostorg oszlopos almafa. De az Iksha egy almafa, amely már augusztus utolsó tíz napjában érik, és nyári fajtának számít.

A fajta megjelenése

A fajta jellemzői és jellemzői

Az Iksha, ellentétben az oszlopos Senator almafával és ugyanazzal a Rapture almafával, jobban ellenáll a súlyos hidegnek, de kisebb a magassága, ezért a középső zónában, a moszkvai régióban és a hasonló éghajlatú régiókban termesztik.

Ennek a gyümölcsfának az egyik fő előnye, hogy már az ültetés évében elkezdődik a termés Iksha-ban (ha tavasszal ültetik). A betakarítás kezdete - augusztus utolsó évtizede. A betakarított termést legalább 60 napig tárolhatja, és a gyümölcsök nem veszítik el megjelenésüket és kiváló ízüket.

Egy megjegyzésre! Oszloposnak nevezték őket, mert ezeknek az almafáknak nincsenek a talajjal párhuzamosan növekvő oldalágai, hanem csak egy központi törzsük van, ahonnan hegyesszögben távozik a lombozattal és terméssel rendelkező hajtás. Ezért a kertészek gyakran összehasonlítják az ilyen almafákat piramis nyárfákkal.

Magasságban az ilyen fák különböző méretűek lehetnek, de az Iksha ritkán nő 2-2,2 m felett.

Ezeknek a gyümölcsfáknak a gyökérrendszere nagyon erős és jól fejlett, ezért képes nagy mennyiségű tápanyagot kivonni a talajból, és aktívan ellátni a fa légi részét, beleértve a hatalmas (a légi részhez képest) gyümölcsök száma.

Lombozat - világos smaragd, vastag levélnyéllel a hajtásokhoz rögzítve.

Tájékoztatásul! Kis mérete és viszonylag magas hozama miatt sok kertész szívesebben ültet sok ikša palántát egy-két rendes nyári almafa helyett. A törpe almafa másik előnye a könnyű betakarítás a kis magassága miatt.

Az érett alma szó szerint a fa köré tapad – nagyon sok beérik. A bőr sűrű, közepes vastagságú, szinte nem érezhető az ételben. A héj színe világoszöld, sárgás árnyalattal, a termés érésekor az egyik oldala pirosra vált.

Szüreti fajta

Az érett alma tömege legfeljebb 150 g, íze édes, enyhe savanyú. Az érett alma finom és kellemes aromája remek kiegészítője a lédús gyümölcsnek, ezért sok kertész az Iksha-t desszertfajtának tekinti. A durva szemű, krémes pép nagy mennyiségben tartalmaz fruktózt, így lekvár vagy lekvár főzésekor cukrot spórolhatunk.

Egy megjegyzésre. Ez az almafajta tökéletesen tolerálja a fagyot, ezért még olyan éghajlati övezetekben is gyökeret ereszt, ahol az erős és ellenálló Antonovka kissé megfagyhat. Az Iksha emellett nagyon ellenálló a legtöbb olyan betegséggel szemben, amely más almafafajtákat érint.

Ennek az oszlopos fának a leírását a fajta hozamáról szóló történettel kell folytatni. Egy fáról több mint 20 kg lédús, illatos alma gyűjthető, amely tökéletesen bírja a szállítást és akár 50-60 napig is eltartható, akár speciálisan felszerelt helyiségekben is. Ezenkívül ezek az almafák minden évszakban termést hoznak, függetlenül a rossz időjárási körülményektől vagy a hőmérséklet éles változásától (melegről hidegre és fordítva).

Mezőgazdasági technológia

Az oszlopos almafák termesztésének megvannak a maga sajátosságai. Mindenekelőtt a palánta vásárlásáról kell gondoskodnia. A fiatal fákat jobb speciális faiskolákban rendelni, ahová pontosan a megrendelt fajtát küldik. Ezenkívül az ilyen faiskolákból zárt gyökérrendszerrel rendelkező palántákat küldenek, ami nagyban megkönnyíti az ültetést és a fa további akklimatizációját egy új helyen.

Fontos! Érdemes olyan egyéves fákat beszerezni, amelyek könnyebben tolerálják a szállítást, jobban gyökereznek egy új helyen és aktívabban nőnek.

Ezeket a fákat tavasszal és ősszel is ültetheti. De ősszel az ültetést úgy kell megtervezni, hogy legalább 1,5-2 hónap maradjon a fagy előtt, hogy az almafának legyen ideje új helyen gyökeret verni, és felkészüljön a közelgő hideg időjárásra. Az első évszakokban a gyökérzónát, valamint a törzs alsó részét le kell takarni, hogy a nyulak vagy az egerek ne rágják meg a kérget.

A hely megválasztása nem kritikus, a lényeg, hogy a talajvíz ne kerüljön a talajfelszín közelébe. A leszállógödör átmérője körülbelül 0,45 m, mélysége pedig legalább 0,6 m. a legalsó réteg vízelvezető, amelynek vastagsága legalább 5 cm legyen. A következő réteg hamu, tőzeg és rothadt trágya (ló vagy tehén) keveréke. A műtrágyákat egy réteg talaj borítja, a tetején pedig egy réteg folyami homok.

Almafa ültetési séma

Egy palántát helyezünk a homokra, finoman kiegyenesítve a gyökereket. A földet felülről öntik, de úgy, hogy a gyökérnyak 5-7 cm-rel a talajfelszín felett legyen. Ezután minden fa alá legalább 1 vödör vizet öntünk. Felülről a törzskört szalma-, fűrészpor- vagy humuszréteggel lehet mulcsolni.

Az oszlopos almafa további gondozása az öntözési rendszer betartásából, a törzs körüli talaj lazításából, a gyomok eltávolításából és a műtrágyázásból áll az ültetés után következő évtől.

A fajta előnyei és hátrányai

Ennek a fajtának a fő előnyei a következők:

• magas fagyállóság (magasabb, mint az almafa más oszlopos fajtái);
• fokozott ellenállás a főbb "alma" betegségekkel szemben (beleértve a varasodást);
• korai érés (az első gyümölcsök a következő évben, és az ültetés után 4-5 szezonban teljes erővel termést kezdenek).

Ebben a gyümölcsfában nem voltak különösebb hiányosságok, így az Iksha almafa, annak ellenére, hogy viszonylag nemrégiben tenyésztették, népszerűvé vált a kertészek körében.