A fokhagyma nem terem mindenhol. Számára különleges helyet kell készítenie, vagy ki kell választania a megfelelő helyet a kertben. A föld és annak jellemzői fontos feltételekké válnak a jó és gazdag termés eléréséhez. A növény ültetési technikájának betartása, végrehajtásának időzítése segít elkerülni a növényi betegségeket. Emiatt az amatőr és profi kertészek előre megtudják, milyen talajt szeret a fokhagyma. Ezen információk alapján igyekeznek javítani a terméshozamot.
A növényt tél előtt (télen) és tavasszal (tavasszal) is el lehet ültetni. A tavaszi vetés után kapott növényeket hosszabb eltarthatóság jellemzi az új termés beszerzéséig, a nyilak hiánya. A téli kultúrák esetében a megkülönböztető jellemzők a nagy fej jelenléte, a gyors érési időszak. Oroszországban a kultúrát nyílt terepen termesztik.
A tavaszi vetés a teljes hóolvadás után történik, jobb április második felében, a növekedési területtől függően. A talaj hőmérséklete fontos tényező lesz. Meg kell várni, amíg felmelegszik 5 fokra.
Milyen talajt szeret a fokhagyma?
A megfelelő világítás érdekében a fokhagymaágyak északról délre helyezkednek el. A kényelmes lazítás, a gyökérrendszer fejlesztése érdekében a növények közötti távolság 8 cm, a sortávolság pedig legalább 20 cm.
A téli fokhagymát szeptember közepétől október közepéig ültetik. A gyökérrendszer kialakítását az első fagy beállta előtt be kell fejezni, hogy a növény jól tűri a téli fagyokat.
Fontos! Ha a föld jobban felmelegszik, a gyökérrendszer kialakulása lelassul, és a hozam alacsonyabb lesz.
Fontos szempont lesz tudni, hogy milyen földet szeret a fokhagyma. A helyet egy dombon választják ki, ahol a fokhagyma jól megvilágított és meleg lesz a napon. A leszállási helyet évente meg kell változtatni. A növényt legkorábban 4 év elteltével kell visszahelyezni korábbi növekedési helyére. Ez segít elkerülni a növény betegségeit, a parazitákkal való fertőzést.
A fokhagyma talaját pihentetni kell, az ültetés előtt egy ideig semmi sem nőhet rajta. A kultúra sok helyet igényel, de kis területen eperrel, uborkával, ribizli bokrok, egres, málna mellé ültethető.
A talajt pihentetni kell
A fokhagyma földjét könnyű, laza választjuk. A nehéz, agyagos talajt homokkal hígítják, duzzasztott agyagot használnak. Túlzott nedvességtartalmú területeken hasznos.
A hagyma és a fokhagyma talaj savassága ugyanezt igényli. Előnyben részesítik a semleges vagy enyhén savas talajt. Ha lehetséges a talajelemzés, a pH-nak 6,5-nél nagyobbnak kell lennie (semleges). A savasság szintjét a helyszínen növekvő gyomok alapján ítélik meg. Az útifű, a zsurló, a menta, az erdei tetű vagy a boglárka magas savasságot jelez. A csalán, a kamilla, a búzavirág és a lóhere semleges és enyhén savanyú talajon nő.
A megnövekedett savasság azt eredményezi, hogy a növény nem szívja fel a nitrogént, káliumot, foszfort, magnéziumot és más elemeket, és nagy dózisban felszívja a mérgező anyagokat. A növények rosszul fejlődnek vele, különösen a gyökérrendszerük. Ha közvetlenül az ültetés előtt magas savasságot észlelünk, fahamut adhatunk a talajhoz. Az ásványi és szerves trágyák használata legkésőbb két héttel az ültetés előtt elvégezhető.
Etetés ásványi műtrágyákkal
Ősz óta a dezoxidációt krétával, dolomitliszttel vagy kalcium-nitráttal végzik. Semlegesítik a savas talajt a fokhagyma számára. Nagyon óvatosan használhatja a meszet. Feleslege a növényi gyökerek égéséhez vezet. Miután úgy döntött, hogy a talajt mészkővel deoxidálja, emlékezni kell arra, hogy a műtrágyákat nem lehet egyszerre használni.
Fontos! A friss trágya, a felesleges ásványi műtrágyák bejuttatása a már elültetett fokhagymába nem a hagyma, hanem a zöld tömeg növekedéséhez vezet, ami csökkenti a hozamot.
Ezenkívül a friss trágya közvetlenül az ültetés előtt történő bevezetése olyan kártevők vagy betegségek terjedéséhez vezet a talajban, amelyeket az ilyen típusú műtrágya tartalmazhat.
A lúgos talajokat savanyítani kell. Ásványi műtrágyák kijuttatásával savanyíthatja a talajt, ezért használatukat gondosan kalibrálni és szigorúan adagolni kell.
Milyen talaj szükséges a hagymához és a fokhagymához - közepes vályog, csernozjom, könnyű vályog. A talaj magas savassága növényi betegségek terjedéséhez vezet. A kultúra jól növekszik ott, ahol korábban termesztették:
A növény rossz elődei a paradicsom, a hagyma, a burgonya, a sárgarépa.
Ideális lesz egy előkészített zöldtrágyahelyre történő leszállás. Tehát a téli növényekhez a zöldtrágyát júliusban ültetik, virágzás előtt kaszálják. Ha mustárt vagy flateliát használ, akkor a gyökérrendszerük által kiválasztott olajok segítenek megszabadítani a talajt a parazitáktól. A talajjal együtt felásott, majd megnedvesített növények zöld tömege mikroelemekkel telíti a talajt, oxigénnel dúsítja, lazává teszi.
Zöldtrágya csepegtetése
Jó termést csak megfelelően előkészített, felmelegített, mérsékelten nedves talajon érhet el. Tekintettel arra, hogy a kultúra fejletlen gyökérrendszerrel rendelkezik, a talaj kiválasztása fontos szerepet játszik. A hozam a morzsalékosságtól és a páratartalomtól, a savasságtól és az ültetési mintának való megfeleléstől függ.
Előzetesen elő kell készíteni azt a földterületet, amelyen a növényt ültetni tervezik. Nem szabad száraz helyet választani, a túlzott páratartalom is ellenjavallt.
Milyen talaj kell a fokhagymához? A talaj kiválasztása a mutatókra összpontosítva történik:
Egy megjegyzésre!A kiválasztott hely adottságaitól függően a földet elő kell készíteni (trágyázni, oxidálni, lazítani).
A tavaszi növényekhez a talajt ősszel készítik elő. Mélyen kell ásni a talajba, műtrágyákat, például hamuzsírt és humuszt alkalmazva. A földet trágyával trágyázhatja, az elődnövény elültetése előtt.
3-4 héttel az ültetés előtt vagy ősztől (tavaszi növényeknél) a fokhagyma talaját mélyre ásják (20 cm-rel), és ezzel egyidejűleg ásványi műtrágyákat alkalmaznak. A nyomelemek kimosódására hajlamos földet az ültetés után rendszeresen öntözik hamuoldattal.
Összefoglalni: