Minden kertben sok különböző fa és cserje található. És mindegyik ősszel lehullatja a leveleit. Ráadásul a betakarítás után egész halom növényi hulladék marad vissza. Hová tegye ezt a sok gazdagságot? Egyes termelők csak a kukába küldik, vannak, akik elégetik. Mindkét megoldás rossz. Mindezek az összetevők felhasználhatók komposzt készítésére. Sokan azonban találnak okot arra, hogy ne indítsanak pert az előkészítésével. Ennek egyik oka az, hogy nincs hely egy gödör vagy egy halom építéséhez. De kiderül, hogy a humusz zsákokban is elkészíthető.
Mielőtt megvizsgálná, hogyan lehet levélhumuszt zsákokban készíteni, meg kell értenie az általános fogalmakat.
A komposzt falevelekből és növényi hulladékból készült műtrágya.
A komposzthoz a leveleken és a növényi hulladékokon kívül élelmiszer-hulladék is felhasználható, például gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, sőt még teazacc is.
Milyen előnyei vannak a komposztnak?? Erre a kérdésre nehéz egy mondatban válaszolni. A mezőgazdaságban betöltött fontosságának megértéséhez fel kell sorolni fő előnyeit.
A hátrányok közé tartozik:
Miután megismerte a komposzt előnyeit, megpróbálhatja megérteni a gyártás technológiáját.
A gyártás fő összetevője a fák lehullott levelei. A komposzt elkészítése a következő sorrendben javasolt.
A levelek, levágott fű, apró faágak és egyéb növényi hulladékok főzési alapanyagként szolgálhatnak. A betakarítási technológia minden fektetési módnál azonos, beleértve a zsákos főzést is.
A komposztkészültség a fafajtától függ. A lombhullató fák, például nyír, tölgy, juhar és minden gyümölcsfa termékei gyorsabban bomlanak le. Az ilyen alapanyagokból készült késztermék egy év alatt beszerezhető. Az örökzöld és tűlevelű alapanyagok lassan bomlanak le, az öregedési idő 2-3 évre növekszik.
A leveleket kézi legyező gereblyével lehet gyűjteni. Az ilyen gereblye nem károsítja a növények szárát és gyökereit. Ahol nincsenek cserjék és fák, ott érdemes gyepszellőztető gereblyével gyűjteni a lombozatot. A kerti porszívókat széles körben használják gyűjtésre.
Szívó és fúvó üzemmódban is működhetnek. Szívó üzemmódban a levelek egy speciális kollektorba kerülnek, amely a porszívóhoz tartozik. Fúvás üzemmódban a levelek külön kupacokba gyűjthetők. A porszívó előnye, hogy mielőtt a leveleket a gyűjtőbe küldi, ledarálja. És végül, ha a leveleket nagy pázsitokról kell gyűjteni, akkor a legjobb fűnyírót használni.
A lelkes kertészek fűnyírót vagy porszívót vásárolnak. Ezek a mechanizmusok nagyon előnyösek, mivel a termékeket megőrlik, és speciális gyűjteményekbe gyűjtik, amelyek egy zacskóból vagy kosárból állnak. Ez megszabadítja a kertészt a fizikai munka alól, hogy egy bizonyos helyre költözzön.
Mielőtt a leveleket komposztba rakná, össze kell törni. Ha porszívóval vagy fűnyíróval gyűjtik össze, akkor már össze vannak törve. Ha a levelek gyűjtése más módon történik, akkor aprításukhoz speciális levélaprítót, úgynevezett mulcsozót használhat.
Az összegyűjtött és összezúzott lombozatot olyan helyre rakják, ahol a komposzt beérik. Ez lehet gödör, bekerített komposztkupac, szabadon álló konténerek vagy nehéz műanyag zacskók.
Az összegyűjtött leveleket a kiválasztott edényekbe helyezzük és enyhén tömörítjük.
Oxigén szükséges a levélrothadáshoz kedvező feltételek megteremtéséhez. Ezért a táskát több helyen át kell szúrni.
Mielőtt elkezdené a leendő humusz zsákba helyezését, a talaj tetejéről egy réteget kell fektetni az aljára. Ezt követően a zacskót más alkatrészekkel töltik fel.
A zsák belsejében elegendő nedvességnek kell lennie, hogy felgyorsítsa a rothadási folyamatot. Ezenkívül a nedvességet a teljes érési időszak alatt fenn kell tartani. Ilyen körülmények között a műanyag zacskókat nem szabad megkötni, hanem nyitva kell hagyni. Ha túl száraz ősz vagy tavasz jön ki, akkor ajánlott a zsák belsejében lévő leveleket vízzel megnedvesíteni.
A komposztzsákot bármelyik kertészeti boltban megvásárolhatja. Feketének és tömörnek kell lenniük.
A következők nem használhatók könyvjelző összetevőként:
A pusztulás felgyorsítása érdekében ajánlatos nitrogénben gazdag növényeket hozzáadni a zsákhoz. Ezek a növények közé tartozik a pázsitfű, a csalán, a gyepfű és mások. Ha az idő elteltével a bomlás jelei nem jelennek meg a komposztban, akkor nitrogéntartalmú biológiai anyagokat kell hozzáadni a komposzthoz.
Az így elkészített komposztot nyitott zsákokban érleljük.
A rothadási idő az időjárási viszonyoktól függően 1-2 év lehet.
Az érés során a rothadás, komposzt egységes feltételeinek megteremtése érdekében ajánlatos többször keverni.
A gyártók számos eszközt állítottak be komposzt készítésére. Alkalmazásuk azonban csak nagyüzemekben előnyös. Az ilyen szervezetekben a komposztokat nagy mennyiségben állítják elő, és a kis berendezések használata nem ésszerű.
A humusz elkészítéséhez az egyes nyaralókban, valamint szűkös körülmények között elegendő olyan eszközöket használni, amelyeket ebben a cikkben már említettünk.
Ezek az eszközök a következők:
A legtöbb kertész tudja, hogy a talaj idővel kimerül, ami azt jelenti, hogy az ilyen földeken nem kell jó termésre számítani. Ezért a talaj termékenységét évente növelni kell. A talaj javítása több évig tart.
Így a zsákos komposzt minden kertész pénzt takarít meg, és minden évben fenntartja a talaj termékenységét.