A fokhagyma sóval öntözése népi gyógymódnak számít a kártevők elleni küzdelemben. Az intézkedés alapvetően a hagymás liszt ellen irányul, egy veszélyes parazita ellen, amelynek hernyói elpusztíthatják a termést. A sóoldat erősíti a zöldségtermés immunitását, öntözés után erősebbek a növények, és a termék nitrogénnel is dúsítja a talajt.
A sós hagymával és fokhagymával való öntözés a kertészek számára nem újdonság, telkeiken sokáig használták a terméket, amikor még nem volt növényvédőszer a piacon. A fokhagyma és a hagyma káros anyagokat halmozhat fel, a sóoldattal való öntözés biztonságos.
A módszernek vannak támogatói és ellenfelei, nehezebb megállapítani, hogy kinek a nehezebb. A zöldségek öntözése tagadhatatlan előnyökkel jár a nátrium-klorid tartalma miatt:
Ha az események arányait és gyakoriságát nem tartják be, a sóoldattal történő öntözés jelentős károkat okozhat:
Mielőtt eldönti, hogy öntözze-e sóoldattal vagy sem, ajánlatos összehasonlítani, hogy az előny mennyivel haladja meg a kárt.
Ha a kultúra jól fejlődik, megfelelő számú tolla van, a légi része zöld és nem sápadt, akkor a sós vízzel való öntözés nem releváns. Ha a növény gyengének tűnik, a toll vékony, a színe sápadt - ez a tápanyaghiány jele, gyakrabban a nitrogén, amely felelős a zöld tömeg növekedéséért.
Lehetséges a fokhagymát vagy a hagymát sóoldattal öntözni, de ha nincs azonnali hatás, jobb a zöldségtermést karbamiddal etetni.
Ha a hagyma leáll, a teteje megsárgul, a tollak kiszáradnak és lelógnak - ez a kártevők okozta károk első jele
A kezdeti tünetek május elején jelentkeznek. Ebben az időben a hagymalégy lárvái kezdenek aktivizálódni.
Ha az évszak esős, a fonálféreg az év bármely szakában érezheti magát. Ezért a fokhagyma vagy a hagyma esetében célszerűbb megakadályozni a kártevő terjedését: a háromlevelű állapotban öntözni a termést.
A fokhagymát a hagymával ellentétben tavasszal vagy tél előtt ültetjük. A tavasz erősebb immunitású, így nincs probléma a termesztéssel. Neki elég két öntözés: a hajtások idején és 20 nap után. A téli fajták komolyabb megközelítést igényelnek, betakarítás előtt négyszer kezelik sóoldattal. Az első eljárást akkor hajtják végre, amikor a tollak elérik a 7 cm-t, a továbbiakat - 3 hetes időközönként.
A fokhagymát vagy a hagymát sós vízzel öntözzük az arányoknak megfelelően elkészített oldattal. A túl sok nátrium-klorid nem kívánatos. A zöldségek közelében lévő talajt nem öntik, hanem a növény zöld részét permetezzük, használhat öntözőkannát, de jobb, ha az eljárást permetezőpalackkal végezzük.
Készítsen sóoldatot a fokhagyma vagy a hagyma öntözéséhez bizonyos koncentrációban. Hozzávetőleges fogyasztás - 5 l (1/2 vödör) 1 m2-enként. A sókoncentráció a feldolgozási időtől függ:
Erős kártevőterjedés esetén a hagymát vagy a fokhagymát töltőadaggal kezeljük, ahol 600 g sót öntünk egy vödör vízre.
Az oldat koncentrációja és a fokhagyma, a betegségektől és kártevőktől származó sós hagyma öntözésének gyakorisága az esemény céljától és a növény fertőzésének mértékétől függ. Az eljárás lehet gyógyító, megelőző vagy fejtrágyaként a jobb növényzet érdekében.
A megelőző intézkedések az ültetési anyagok feldolgozásával kezdődnek. Áztassa be a fokhagymagerezdeket sóoldatban (250 g/5 liter víz). Ez az esemény a vetőhagyma esetében is releváns.
Az ültetési anyagot 1 órán át a sóoldatban tartjuk, majd kivesszük és megszárítjuk
Amikor a kultúra kicsírázik, a növényzetet figyelik, ha a helyszínen kártevők történtek, megelőző öntözést végeznek:
Az eljárás után folyékony szerves anyagot lehet kijuttatni műtrágyaként.
A nátrium-kloridot ritkán használják fokhagyma vagy hagyma etetésére. A sóoldat hatásosabb a kártevőirtásban, de nem műtrágyaként. A só egyetlen előnye a talaj nitrogéntartalékainak pótlása, de a karbamid bevezetése hatékonyabb és nem sérti a talaj összetételét.
A tavaszi fajta öntözését kétszer hajtják végre a hajtások megjelenésekor, majd 21 nap múlva. A téli növényeket körülbelül július közepén ismét sóoldattal etetik. Sós vizet használok (vödörenként 100 g). A feldolgozás után a zöld tömegből származó termék maradványait tiszta vízzel lemossák, és a növényt bőségesen öntözzük.
A hagymalégy veszélye abban rejlik, hogy az első szakaszban meglehetősen nehéz észlelni a kártevőt. A rovar lárvája a talajban hibernálódik, és az első felmelegedéskor szaporodás céljából a felszínre emelkedik. A tojásokat a fokhagyma vagy a hagyma gyökerébe rakják, a szezon során a rovar háromszor 60 db-ot tesz.
A kifejlett hagymás légy nem veszélyes a zöldségtermésre, a parazita fő kártétele a hernyóstádiumban figyelhető meg
A sókezelés során a nőstény nem kerülhet a hagyma közepébe, a gyökérgumó pikkelyei alá kell feküdnie, ahol a lárvák sebezhetővé válnak. Az utólagos feldolgozás elpusztítja őket, ha a sóoldathoz mangánt adnak, akkor a báboknak kicsi az esélye a túlélésre.
Az öntözés májusban kezdődik a termék gyenge koncentrációjával. A kezelések közötti kezdeti intervallum 3 hét. Ha a probléma továbbra is fennáll, használjon több sót, csökkentse az öntözések közötti időt 14 napra. Négynél több kezelésre nem kerül sor, az utolsó eljárás során kerül felhasználásra a legnagyobb mennyiségű só. Meghibásodás esetén vegyszereket használnak.
A hagyma és fokhagyma öntözésére szolgáló sóoldat csak korlátozott mennyiségben és alacsony koncentrációban használható. A termék hatékonysága alacsonyabb, mint a vegyszereké.
A só kiszorítja a felnőtteket a kezelt területről, de ez csak a hagymalégyre vonatkozik. Népi gyógymóddal szinte lehetetlen elpusztítani a fonálférget, de megjelenése megelőzhető.
Ha a sóval öntözést fejtrágyaként végezzük, akkor a zöldségek ritkábban betegszenek meg, a hagymák nagyok, és a föld feletti tömeg sűrű, intenzív zöld színű.
A sós vízzel való gyakori öntözés megzavarja a nitrogénanyagcserét a fokhagyma és a hagyma sejtjeiben, ami rákkeltő anyagok és ammónia felhalmozódásához vezet a zöldségekben.
A nátrium és a klór a konyhasó fő összetevői. Még alacsony koncentrációban is kiszorítják a káliumot a talajból, ami megnehezíti a rossz levegőztetést. Nem fog teljes értékű növényt termeszteni a helyszínen, a hagymák kisebbek lesznek. Nem használhat népi receptet minden talajon, a termék növeli a savasságot, a feldolgozás után a kompozíciót hamuval kell beállítani.
A fokhagyma sóval történő öntözése hatékony, de nem mindig indokolt intézkedés a kártevők elleni védekezésben. Ha a növény normálisan fejlődik, egészségesnek tűnik, nincs szükség népi gyógymód alkalmazására. A gyakori öntözés a nátrium-klorid adagjának betartása nélkül többet árthat a talaj összetételének, mint a fokhagymának vagy a hagymának.