A borjak bronchopneumoniája gyakori az állatgyógyászatban. Maga a betegség nem veszélyes, de időben történő kezelést igényel. A szarvasmarhák bronchopneumonia előrehaladott formája visszafordíthatatlan folyamatokhoz vezet a légzőszervekben, ami növeli a fiatal állatok mortalitását. Az ilyen következmények elkerülhetők.
A szarvasmarhák bronchopneumoniája fiatal állatok hörgőiben és tüdejében fellépő gyulladásos folyamat, amelyet hurutos váladék felhalmozódása kísér az alveolusok lumenében és üregeiben.
A betegség hosszú, de gyorsan terjed az egész hörgőfán. Leginkább fiatal borjak érintettek, akiknek életkora nem haladja meg a 30-45 napot.
Sok tudós és kutató szerint a fiatal szarvasmarhák bronchopneumoniája nem fertőző betegség. Rossz életkörülmények és rossz takarmány miatt fordul elő. A fő okok között a tudósok a következőket nevezték meg:
A párok helytelen kiválasztása és a közeli rokonokkal való párosítás gyenge fiatal állatok megjelenéséhez vezet, amelyek érzékenyek különféle betegségekre, beleértve a bronchopneumoniát is. A szarvasmarha tenyészállomány takarmányozási hibái az A-vitamin hiányával járnak, amelynek nagy mennyiségben kell jelen lennie a tehéntejben. Az avitaminózis veszélyes az ilyen tejjel etetett borjakra. Fiatal állatoknál a szervezet védekező funkciói csökkennek, a baktériumok és mikrobák könnyen behatolnak a légutakon.
A borjúháznak száraznak és melegnek kell lennie. A nedvesség, a hideg, a pangó levegő és a huzat hozzájárul a keringési zavarokhoz, ennek következtében nyálka, por, baktériumok, ammónia halmozódik fel a tüdőben, ami a bronchopneumonia gyors kialakulásához vezet.
Ezeken a tényezőkön kívül a fiatal szarvasmarhák anatómiai jellemzői is vannak:
Az összes vagy több ok felhalmozódása a fiatal szarvasmarhák légúti gyulladásos folyamatainak gyors fellépéséhez és kialakulásához vezet, ami bronchopneumoniához vezet.
A bronchopneumoniát nehéz felismerni, mivel a borjak minden szerve részt vesz a folyamatban. Kezdetben a fiatal állatok idegrendszerében változások következnek be, csökkennek a szervezet védekező funkciói. A vérben nő a fehérje mennyisége, pangás lép fel a tüdőben és megduzzad a hörgők. Az ilyen mikroflóra hozzájárul a mikrobák fejlődéséhez, a toxinok felhalmozódásához, a gyulladásos folyamat megkezdődik, a nyálkahártya szöveteinek nekrózisa. Az érintett területek rosszul láthatóak, tömörödnek. A borjak köhögni és horkolni kezdenek.
Fiatal szarvasmarhák bronchopneumonia kialakulásával megnehezül a tüdő szellőzése, zavart a gázcsere bennük, csökken a nyomás, nem működik jól a máj és a vese, változások következnek be a szívizomban. Emiatt a beteg borjak belázasodnak, légszomjak, szőrük ápolatlannak tűnik, legtöbbször a fiatal állatok nem tudnak felállni.
Ha időben diagnosztizálják a szarvasmarhák bronchopneumoniáját és elkezdik a kezelést, akkor egy hét vagy 10 napon belül a borjak javulnak. Ellenkező esetben másodlagos elváltozás, mellhártyagyulladás vagy szívburokgyulladás lép fel.
Fiatal szarvasmarhák bronchopneumoniája 3 szakaszban fordul elő:
A betegség enyhe vagy kezdeti formája 5-10 napig tart. Kényelmetlenséggel kezdődik. A borjak letargikusak, étvágyuk csökken. A 3. napon a testhőmérséklet 40-42 °C-ra emelkedik, ami ellen légszomj és légszomj jelentkezik. Savós nyálka jön ki az orrból, fokozatosan gennyes lesz. Száraz köhögés jelenik meg, amelyet nedves vált fel. A szívhangok tompítottak. A fiatal szarvasmarhák vérében tipikus változások következnek be, amelyek a gyulladásos folyamatra jellemzőek.
Az akut szakasz hirtelen kezdődik. A borjak egyértelműen csökevényesek, egyáltalán nincs étvágyuk, folyamatosan köhögnek. A testhőmérséklet kissé emelkedik. A szem nyálkahártyája sápadt, az orrból savós nyálka távozik. Ziháló hangok a tüdőben. Az elváltozásokban lévő szövet tömörödik, a vizsgálat során akár 2 cm átmérőjű elváltozások is láthatók. Könnyen tapintható nyirokcsomók. Ha a borjú elpusztul, akkor a boncoláskor felső légúti ödéma észlelhető, hurutos váladék szabadul fel az elváltozásokból.
A szarvasmarha bronchopneumonia krónikus vagy szubakut stádiuma a sérülés pillanatától számítva 20-30 napig tart. A lefolyás hullámzó, időszakonként exacerbációk fordulnak elő. A fiatal állatok étvágya rossz, a köhögés nedves, a testhőmérséklet reggel normális, este 1,5 °C-kal emelkedik. A légszomj fokozódik, a borjak általános állapota fokozatosan romlik, megjelenik a hasmenés, a toxikózis és a test mérgezés jelei. A tüdő bronchopneumoniában érintett területei tésztaszerűek, folyadék halmozódik fel bennük. Egy elhullott borjú boncolása azt mutatja, hogy a máj megnagyobbodott, az epehólyag megtelt, a szívizom sötét színű.
Számos eljárás segít a helyes diagnózis felállításában. Először is figyelni kell a fiatal szarvasmarhák általános állapotára. A borjak fekszenek, a lapockák alatt és a térdráncban érezhetőek a nyirokcsomók, ez azonban nem okoz kellemetlenséget az állatnak. A testhőmérséklet normális marad, a szem kötőhártyája enyhén megduzzad. A bronchopneumoniában szenvedő fiatal állatok étvágya gyenge, a rágási aktus csökken.
A bronchopneumonia kifejezett változásai a légutak vizsgálatakor észrevehetők:
A vérvizsgálatok megerősíthetik a diagnózist. A vizsgálat során látható, hogy a vörösvértestek összszáma és a hemoglobin csökkent, nincs elegendő karotin, foszfor, kalcium, fehérje a szérumban. Mindezek az adatok azt igazolják, hogy a borjak étrendjét súlyosan veszélyeztették, ami alultápláltsághoz és sebezhetőséghez vezetett.
A helyes diagnózis érdekében fontos figyelembe venni a fiatalok általános állapotát, az anya táplálkozására és az állomány fenntartására vonatkozó adatokat. Emellett fontos odafigyelni a járás és a borjak pihentetési helyére is. Az általános viselkedés, a vér biokémiai elemzése és a röntgen együtt teljes képet ad.
Az állatorvos feladata a borjak fertőző betegségeinek és vírusos tüdőgyulladásának kizárása. Csak ezután kezdődhet meg a bronchopneumonia kezelése.
A fiatal állatok bronchopneumoniáját átfogóan kell kezelni, a betegség lefolyásának súlyosságától függően. A legjobb az összes állatot egyetlen csoportba gyűjteni. Ahhoz, hogy a kezelés jól és gyorsan lezajlik, valamint pozitív eredményt adjon, fontos a borjak megfelelő táplálása és megfelelő feltételek megteremtése a fenntartásukhoz.
Megfelelően tervezett kezeléssel a szarvasmarha bronchopneumonia kezdeti stádiuma, akut formája megállítható. A krónikus bronchopneumoniától azonban lehetetlen megszabadulni. A folyamatot fel lehet függeszteni, az állat állapotának enyhítésére, de semmi többre.
Az orvosi eljárások komplexuma a következőket tartalmazza:
Szarvasmarhák bronchopneumoniájának kezelésére szükség esetén széles spektrumú antibiotikumokat alkalmaznak arzénkészítményekkel együtt. Ezenkívül vitaminokat, ásványi komplexeket és szereket írnak fel, amelyek segítenek enyhíteni a betegség fő tüneteit.
A modern állatgyógyászatban aeroszolos szereket használnak a szarvasmarhák bronchopneumoniájának kezelésére. Ezt az a tény indokolja, hogy a gyógyszer legkisebb részecskéi közvetlenül a tüdőbe jutnak, megkerülve a borjak máját. Jobban felszívódnak a vérben, és néhány percen belül hatnak az érintett területeken.
Az antimikrobiális szereket intramuszkulárisan vagy intratracheálisan adják be, ami hatékonyabb. Penicillin vagy tetraciklin használata megengedett. Tenyésztsük őket az utasítások szerint.
A köhögés leküzdésére és a borjak tüdőlégzésének megkönnyítésére köptetőket alkalmaznak nátrium-klorid gőzeinek belélegzésével kombinálva. A vitaminterápia nagy jelentőséggel bír, mivel csökkenti az antibiotikumok szedésének mellékhatásait.
Az immunglobulin szérum bevezetése segít helyreállítani a fiatal állatok immunitását. Az injekciót kétszer kell beadni, 48 órás időközönként.
Kutatók és vezető állatorvosok ezen a területen bebizonyították, hogy a bronchopneumoniás fiatal szarvasmarhák leghatékonyabb gyógyulása a hemoterápia hatására történik. Az állat vérét tisztításnak vetik alá, majd visszajuttatják az egészséges szövetekbe. Az adagokat a kezelő állatorvos határozza meg, figyelembe véve a beteg állapotát. A bronchopneumonia akut lefolyása esetén 125-150 ml szérum egyszeri beadása megengedett. Az injekciók számát egyénileg határozzák meg, legfeljebb 5 injekció megengedett, 2-4 napos intervallumban. Azonban csak az első 2 injekció adja a hatást.
Ha nincs látható javulás, akkor a bevezetést le kell állítani. A terápia sikerét a következő esetekben ítélheti meg:
Egyes esetekben a pozitív eredmény elérése érdekében a fiatal állatok mesterséges melegítését alkalmazzák speciális lámpákkal, dörzsölve a mellkast.
A bronchopneumoniában szenvedő borjak időben történő kezelése gazdaságilag indokolt. Megfelelően kiválasztott kúrával 7-10 nap múlva az állat jobban érzi magát. Nem sok idő telik el a teljes gyógyulásig.
A betegség előrehaladott formája és krónikus stádiuma nehezen kezelhető. Általában az ilyen borjakat levágják.
A bronchopneumonia megelőzésére irányuló minden intézkedésnek a háztartási és egészségügyi szabványok betartására kell irányulnia. A fiatal szarvasmarha tartására szolgáló helyiségeknek meg kell felelniük az előírásoknak. A levegő páratartalmát 70%-on kell tartani, az ammónia értéke nem haladhatja meg az 5 mg/m3-t, a hőmérsékletkülönbség nem haladhatja meg az 5°C-ot.
Ezenkívül fontos a borjak táplálása életük első napjaiban. A fiatalok egyetlen tápláléka a kolosztrum és az anyatej. A bronchopneumonia megelőzésében fontos a fiatal szarvasmarhák friss levegőn való sétáltatása. Az állatok túlmelegedését azonban kerülni kell. Meleg időben a lombkorona alatt kell lenniük.
A fiatal állatok telephelyén naponta nedves tisztítást végeznek az összes egészségügyi és műszaki szabványnak megfelelően. Jó eredmények érhetők el a szarvasmarhák fertőtlenítőszeres aeroszolos kezelésével. A takarmányt nedves cefre formájában osztják szét a levegőben lévő por csökkentése érdekében. Kötelező vitaminok, premixek és egyéb gyógyszerek bevezetése, amelyek célja a szervezet védő funkcióinak növelése.
A borjak bronchopneumoniája a szarvasmarhák veszélyes betegsége, amely sikeresen kezelhető. Azonban korán diagnosztizálni és kezelni kell. A bronchopneumonia fő oka a fiatal állatok rossz életkörülményei és a nem megfelelően kiegyensúlyozott takarmány.