A magas száron lévő nagy fényes virágok, amelyek a nyári lakosok kerítését és virágágyásait díszítik, mindenki számára ismerősek gyermekkoruk óta. A mályva dekoratív hatásával és kecsességével hívja fel magára a figyelmet. Több fajban is előfordul, melyek keresztezésével pompás frottírmályvát kaptak.
A frottír mályvavirágok hibrid fajok, amelyeket a nemesítők sokéves munkájának eredményeként nyertek. Megjelenésükben a bazsarózsára hasonlítanak, és sokféle gyönyörű árnyalatot alkotnak - rózsaszíntől liláig.
A Malvának más nevei is vannak - mályva, rózsa, mályvacukor. Több mint 3 tucat virágfajta található a természetben, köztük egynyári és évelő, vadon élő és termesztett fajok. Legtöbbjüket a 2 m-ig megnövő lágyszárú növények képviselik. A tájtervezésben nélkülözhetetlenek, egyedi és csoportos ültetvényekben is jól mutatnak, virágágyásokban kiváló színes hátteret jelenthetnek kisebb növényeknek. A hosszú virágzási időszak miatt a frottír mályva szeptember közepéig a helyszín dísze marad.
A frottír mályvavirágok jobban gyökereznek, azonnal ültetik egy állandó helyre, ahol a jövőben növekedni fognak. Ezért fontos, hogy azonnal válassza ki a megfelelő webhelyet. Az évelő mályva szereti a nyílt területeket, amelyeket megfelelően megvilágít a nap. Árnyékos helyeken szára a fény felé nyúlik, elvékonyodik, elgyengül. A fény hiánya szintén csökkenti virágzását. A frottír mályva finom szirmai és magas szárai könnyen megsérülnek a szél hatására, ezért a helyet védeni kell a huzattól. A virágok jól nőnek könnyű, termékeny talajokon, jó vízelvezetéssel - a vályog ideális. Ugyanakkor az évelő mályva még rossz talajon is jól érzi magát, ha rendszeresen etetjük.
A frottír mályva ültetésére szolgáló hely előkészítésekor a következő intézkedésekre van szükség:
A mályva frottír ültetésének időpontját a termesztés módja határozza meg - magokból vagy palántákból.
Ha májusban vagy júniusban veti el az évelő mályva magvakat nyílt terepen, csak jövőre várható virágzásuk. A vetéshez július-augusztusban gyűjtheti saját magjait a már kifakult bokrokról, hogy a következő szezonban elültessék.
A legjobb csírázást a két éve gyűjtött évelő mályva magjai mutatják. Az első évben a kicsírázott növények nagy, enyhén serdülő levelekből álló rozettákat alkotnak, és erőteljes elágazó gyökereket fejlesztenek. De korábban is kaphat virágot, ha üvegházban veti el a magokat. A magok vetéséhez nincs szükség lyukak előkészítésére - egyszerűen virágágyásba helyezhetők és megszórhatók földdel. Ha gondoskodunk a rendszeres öntözésről, az évelő frottír mályva első hajtásai 2-3 hét múlva kelnek ki.
A tapasztalt kertészek a mályvamag őszi vetését részesítik előnyben. Legfeljebb 3 cm mély lyukakba ültetik, 40-50 cm távolsággal. A lyukakat laza termékeny talaj vagy tőzeg borítja. Télen a növényeket lehullott levelekkel vagy szalmával kell takarni. A magvak csírázását vetés előtt tesztelik.
A palánta módszerrel a frottír mályva magjait a tavasz elejével vetik el - körülbelül március-áprilisban, a kifejlett palántákat nyár közepére a szabadföldre helyezik. A palánták megjelenésének felgyorsítása érdekében a magokat először több órán át meleg vízben kell áztatni, majd vetés után üveggel vagy átlátszó fóliával le kell fedni.
Mivel a frottír mályva nem tolerálja az átültetést, jobb, ha azonnal elülteti a magokat tőzegcsészékbe. Ezután egyszerűen átvihetők nyílt talajra. A palántázási módszer nem mindig biztosítja az azonos évi virágzást, de minél korábban ültetik el a növényeket, annál gyorsabban jön.
Az évelő mályva első hajtásainak 10-15 napon belül kell megjelenniük. Ebben az időszakban gondoskodnia kell:
Egyes kertészek palántákat szednek, amikor 3 valódi levelük van, bár ez az eljárás meglehetősen munkaigényes, és elkábítja a fiatal frottír mályvabokrok növekedését. Szedéskor a növényt egy földdarabbal együtt át kell vinni, hogy a gyökerei épek maradjanak. Előnyösebb megoldás, ha több magot ültetünk egy tőzegcserépbe, majd a legegészségesebb és legerősebb növényeket hagyjuk.
Szeptember lesz a legkényelmesebb időszak a növények átültetésére - az évelő mályva fiatal bokrainak lesz idejük megerősíteni gyökérrendszerüket a fagy kezdetére, és télen jól befedhetik őket tőzegréteggel vagy lehullott levelekkel. Tavasszal a növények elegendő erőt kapnak a további fejlődéshez és virágzáshoz.
A frottír mályvafajták üvegházakba ültetett dugványokkal vagy otthon, dobozokban is szaporodnak. Ez a módszer azonban csak tapasztalt kertészek számára lehetséges, mivel a dugványok alacsony túlélési aránya jellemzi. A dugványos szaporítás előnye, hogy azonos fajtájú, azonos tulajdonságú növényeket nyerhetünk. A frottír mályva dugványok, amint az a képen látható, tavasszal vagy nyáron ültethetők:
A frottír mályva dugványokkal történő szaporítását nagyon óvatosan, a megfelelő technológia betartásával kell elvégezni:
A Malva frottír évelőt szerény növénynek tekintik. Gondoskodása a szokásos agrotechnikai intézkedések időben történő végrehajtásából áll.
Az évelő mályva hosszú és elágazó gyökérrendszerrel rendelkezik, amely mélyen a talajba megy. Ezért nincs szükség gyakori öntözésre - napsütéses időben elég heti egyszer vagy kétszer, száraz évszakban pedig akár háromszor is öntözhető a növények. Az évelő mályva a tömeges virágzás időszakában fogyasztja el a legtöbb nedvességet, de még ekkor sem szabad megengedni a talajban a víz stagnálását, különben a növény elpusztulhat.
A mályva évelő frottír nagyon jól reagál a kis adagokban történő rendszeres etetésre. A foszfor- és káliumsókat 2,5-3 hetente, a szerves sókat pedig évente egyszer kell kijuttatni a talajba. Különösen sok tápanyagot fogyasztanak a növények a bimbózás időszakában, ezért komplex műtrágyával kell táplálni őket. A teljes vegetációs időszak alatt a virágokat komposzttal kell takarni.
A mályva frottír gyökérrendszere mélyen a talajba, megköveteli az oxigén hozzáférésének kedvező feltételeit. Időnként meg kell lazítani a talajt a virágok alatt. Ez az eljárás azonban óvatosságot igényel, mivel a gyökerek kisebb károsodása is tele van az egész virág halálával. A lazítással egyidejűleg a talajt meg kell szabadítani gyomok, különben elfojthatják a fiatal növények növekedését.
A frottír mályva egy dísznövény, amelyet különféle kompozíciók készítésére használnak, ezért olyan fontos, hogy metszéssel formáljuk a növényt. Ezt a virágzási időszak előtt vagy után kell elvégezni. A metszés során el kell távolítani az összes szárított vagy sérült hajtást.
A mályva évelő magas növényekre utal. Ha a dupla virágokkal rendelkező terület nincs védve a széllökéstől, akkor harisnyakötő kell a stabil alátámasztásokhoz.
A középső és északi szélességi körökben a mályvavirágok menedéket igényelnek télen. Rendezhető vastag lehullott levelekkel vagy szalmával, amely alatt a frottír mályva jól telel. A lucfenyő ágak is jó menedéket jelentenek majd.
Az évelő mályvát leggyakrabban érintő betegségek közül a lisztharmat és a levélmozaik különíthető el. Előfordul, hogy leveleit barna rozsdafoltok borítják. Amikor a betegség első jelei megjelennek, a növény összes beteg részét el kell távolítani és elégetni, és a bokrokat Bordeaux folyadékkal és megfelelő készítményekkel kell kezelni. A betegségek megelőzése érdekében az évelő mályvát 3-4 évig nem szabad ültetni azokon a területeken, ahol korábban termesztettek, és ugyanazon patológiáknak vannak kitéve.
A növények alatti talaj vizesedésének következménye lehet a meztelen csigák megjelenése. A többi kártevő közül a mályvát gyakrabban érintik a takácsatkák vagy levéltetvek. Tőlük mentse a rovarölő vagy népi jogorvoslatokat. Például a száraz mustár szappanos oldata hatékonyan küzd a levéltetvek ellen.
Az egyszerű gondozási szabályok, a változatos fajták és a virágok rendkívüli varázsa a frottír mályvát nélkülözhetetlenné teszik a kerti kompozíciókban, és népszerűvé teszik a nyári lakosok körében.