A cseresznyefa olyan bogyó vagy gyümölcs, ahol a cseresznyebokor nő

A cseresznye a rosaceae családjába tartozó gyümölcsfa. Körülbelül 150 fajta van, ebből mindössze ötöt használnak a kertészetben. Ezek a következők: közönséges cseresznye, sztyeppe, filc, Magaleb és cseresznye. A cseresznye lehet fa, cserje vagy köztes.

A cseresznyefa ültetése serkenti a méhészkedést, mivel a cseresznyevirág sok nektárt és virágport tartalmaz. A szakértők szerint a cseresznyét először Kis-Ázsiában és Görögországban termesztették, bár Svájcban és Dániában vannak utalások a cseresznyére a történelmi írott forrásokban. Ez a növény megérdemelt népszerűségnek örvend az oroszországi, ukrajnai és moldovai kertészek körében.

Jellegzetes

A cseresznye évelő növény, a csonthéjasok közé tartozik. A növény termése 2-4 évvel a nyílt talajba ültetés után kezdődik.

A cseresznye meglehetősen fagyálló növény, könnyen tolerálja a szárazságot és a nedvesség hiányát.

Ennek a növénynek nagy a regenerációs képessége, így a növény erősen lefagyott részei sem pusztulnak el, és megőrzik vegetatív képességeiket a hideg után. A cserjefajta élettartama 15-20 év, a faszerű cseresznye körülbelül kétszer annyi ideig él. Ha a cseresznyét biológiai objektumnak tekintjük, a következő jellemzők különböztethetők meg:

• gyökérrendszer;
• lap típusa;
• gyümölcsfajták és fajtáik;
• vese;
• virágzási időszak;
• érlelési idő;
• gyümölcsök jótékony tulajdonságai.

gyökérrendszer

A növény fejlett gyökérrendszerrel rendelkezik, vízszintes és függőleges részekre osztva. A vízszintes gyökerek nagyon fejlettek, így a bokor számos gyökérhajtást tud produkálni, és jó gondozással egyre nagyobb területet fog be a kertből. A függőleges gyökerek 3-6 méterrel mélyen behatolhatnak a talajba, és szilárdan tartják a növényt. A gyökerek aktívan felszívják a nedvességet és a tápanyagokat, ellátva a légi részt a szükséges elemekkel.

Lap típusa

A levelek hosszúkásak, kis, élénkzöld színű fogakkal. Számos hasznos anyagot tartalmaznak, és különféle betegségek gyógymódjaként és kozmetikai adalékanyagként használják.

Gyümölcsfajták és fajtáik

Gyümölcse kerek bogyó, egy maggal. A gyümölcs színe a sötét rózsaszíntől a lila árnyalatú vörösig változik. A gyümölcsök két fő kategóriába sorolhatók. Ezek az Amorelek és a Morelok vagy a Griotok. Az elsők rózsaszín vagy vörös színűek, tiszta lé és édes ízűek. A morzsák sötétvörös vagy bordó színűek, húsuk édes-savanyú vagy savanyú ízű. A gyümölcsök mérete kissé eltér.

vese

A hajtásokon levél és virágbimbók alakulnak ki. A virágbimbók, amelyek később gyümölcspetefészket alkotnak, az egynyári és csokorágakon helyezkednek el. A vesék is lehetnek egy- és csoportosak. Gyümölcsre és növekedésre osztják őket. A rügyek nagy csoportjában általában 1-2 növekedés, a többi pedig gyümölcs. A cseresznyére jellemző a csokorágak kialakulása, amelyeken a legtöbb termés alakul ki. Amikor az ilyen ágak virágoznak, 5-6 kis virágból álló „csokor” alakul ki rajtuk. Megfelelő gondozás esetén a csokorágak 6-8 évig termhetnek.

A növény légi részén kialakuló rügyek mellett a cseresznyében mellékrügyek képződnek. A cserjék és fák gyökerein, valamint a bazális hajtásokon helyezkednek el.

virágzási időszak

A cseresznye addig a pillanatig virágzik, amíg a rügyek virágozni kezdenek. Néha a virágzás folytatódhat a virágzási folyamat során. A növény aktívan reagál a napi átlaghőmérséklet emelkedésére, és ha az stabil + 10-en⁰C, mindenhol megindul a cseresznyevirágzás. Maga a folyamat 6-10 napig tart, de ha az időjárási viszonyok romlanak, a cseresznye akár két hétig is virágzik.

A cseresznyét fajtától függően korai, közepes virágzású és késői virágzásúra osztják, így a virágzási időszak április végétől június elejéig tarthat.

Érési feltételek

A virágzás időzítéséhez hasonlóan a cseresznyefajták korai, középérésű és késői érésűek. Az érési idő nemcsak a fajtától, hanem az éghajlati viszonyoktól is függ. Hideg nyári időben a gyümölcsök a szokásosnál tovább érnek. Ha több azonos fajta fa van a kertben, akkor az, amelyik a napon van, korábban érik, és nem árnyékban. A bogyókat azonnal le kell szedni, mert gyorsan összeomlanak, különben a madarak megpiszkálják. A szállításra szánt gyümölcsöket 3-4 nappal korábban kell betakarítani.

Két héttel a betakarítás előtt a növény öntözését le kell állítani.

A gyümölcsök hasznos tulajdonságai

A cseresznye kivételesen hasznos bogyó, vagy inkább gyümölcs, hiszen a botanika szempontjából a cseresznyefa termése pontosan gyümölcs. A következő anyagokat tartalmazza:

• vitaminok;
• nyomelemek;
• szerves savak;
• Szahara;
• növényi rost.

A gyümölcs A-, C-, E-, PP- és B-vitaminban gazdag. Olyan nyomelemeket tartalmaz, mint:

• kálium;
• nátrium;
• kalcium;
• foszfor;
• mangán;
• Vas.

A szerves savakat a citromsav, az almasav, a borostyánkősav és a folsav képviseli, a cukrok pedig glükóz és fruktóz formájában vannak jelen a gyümölcsökben. 100 gramm friss gyümölcs mindössze 52 kilokalóriát tartalmaz, ezért a diétázóknak megmutatják.

ábra: A meggyben található vitaminok és nyomelemek.

A bogyók csökkentik a vérrögök kialakulásának kockázatát és erősítik a szív- és érrendszert, normalizálják a vérnyomást és csökkentik a vér koleszterinszintjét. Általánosan elfogadott, hogy minél sötétebb a gyümölcs, annál egészségesebb a szív számára. A bogyók jót tesznek a gyerekeknek, mert növelik a vér hemoglobinszintjét. A gyümölcslé fokozza bizonyos gyógyszerek hatását.

A cseresznye jótékonyan és aktiválóan hat a szervezet immunrendszerére, de hogy ne okozzon negatív következményeket, a friss cseresznye használatakor ügyelni kell az arányérzékre.

A friss bogyók ellenjavallatai vannak a következő betegségekhez:

• gyomor- és nyombélfekély;
• fokozott savasság;
• cukorbetegség;
• gyulladásos folyamatok a tüdőben.

A gyümölcsök kiválóan alkalmasak otthoni befőzésre, és széles körben használják a főzéshez.

Fajták

A cseresznyét számos jellemző szerint osztályozzák, de a következő fajták tulajdoníthatók a főbb fajtáknak:

• fa típusa;
• érési időszak;
• termő.

A fajtákat faszerűre és bokrosra osztják. Egyes osztályozások köztes fajtákat tartalmazhatnak.

A cseresznyének akár 5-6 méter magas törzse és terjedelmes koronája van. Az ágak gyakran sűrű bozótokat képeznek, és megnehezítik a betakarítást. A hajtásokon csoportos rügyek képződnek, amelyek egy része új ágak növekedésére, a többi pedig termésre szolgál. A fafajták közé tartozik a Turgenevka, Zhukovka, Griot Moscow.

A bokros fajtákat széles körben használják az erős immunitás és az aktív termés miatt. A föld feletti rész magassága általában nem haladja meg a 2,5 métert. A hosszú távú szelekció eredményeként bokros, nagy és édes bogyós fajtákat kaptunk. A termés nagy részét egynyári ágakra helyezik. A cserjefajták legjobb képviselői a Generous, Bolotovskaya, Molodyozhnaya, Troitskaya.

Az érési idő szerint a cseresznyét korai és késői érésű fajtákra osztják. Az érési idő gyakran a régió időjárási viszonyaitól függ. A korai fajták közé tartozik az Early, a Meeting, a Baby. A bogyók teljes érése június végén következik be. A késői, júliusi és augusztusi fajták legjobb képviselői a Lyubskaya, Bagryanka, Tamaris.

A cseresznyefajták lehetnek öntermékenyek és öntermékenyek. Ez utóbbihoz beporzókra van szükség.

A korai érett fajták és a cseresznye és a madárcseresznye hibridjei kevésbé érzékenyek a gombás betegségekre.

termesztés

A cseresznye nagyon népszerű növény Európában a kertészek körében. Igénytelensége ellenére a növény megfelelő ültetést és gondozást igényel. A legtöbb fajta öntermékeny, ezért beporzó fákat kell ültetni a területre. Olvassa el a cseresznye helyes ültetésének módját.

Éghajlati jellemzők

A cseresznye, más gyümölcsfákkal ellentétben, nem rendelkezik magas télállósággal, így gyakorlatilag nem nő az északi régiókban. A cseresznye gyökérrendszeréhez -10-től⁰C, és a rügyek, virágok és petefészkek akár -1-nél is elpusztulhatnak⁰C, ami nem ritka a kis tavaszi fagyoknál.

A cseresznye nem túl igényes a napfényre, és normálisan tud növekedni az árnyékban, de a legjobb olyan magasan fekvő területekre ültetni, ahol van nap és némi árnyék is.

Fajtahibridek az Urálra és Szibériára

A növény alacsony fagyállósága nem akadálya termesztésének az Urál és Szibéria térségében, mivel vannak hibridek, amelyek alkalmazkodnak a hideg télhez, a rövid nyarakhoz és az átmeneti időszakok fagyaihoz. Ezekben a régiókban a következő korai érett, magas hozamú fajták alkalmasak:

• Zagrebinskaya;
• Gridnevszkaja;
• Ural szabvány;
• Világítótorony;
• Michurin pocok.

Itt mutatjuk be az uráli cseresznyefajták teljes listáját.

Ezeket a hibrideket a hosszú fagyokkal és a tavaszi fagyokkal szembeni jó ellenállás, a rendszeres termés és a magas hozam jellemzi.

A talaj

A cseresznye számára a semleges pH-jú (pH 7) agyagos és homokos talaj a legalkalmasabb. Nem ültethet növényt homokos, tőzeges és savas talajra. Ha nincs választási lehetőség, savanyú talajok is használhatók, de kötelező semlegesítéssel krétával, mésszel vagy dolomitliszttel. Azt is fontos tudni, hogy mit lehet a cseresznye mellé ültetni.

páratartalom

Az alacsonyan fekvő és túl nedves területek nem alkalmasak a cseresznyére, mivel gombás betegségekben szenvednek. A cseresznye nem szereti a magas páratartalmat, és jól tűri a szárazságot. A talajvíz szintje nem haladhatja meg a 180-200 cm-t. Minél magasabb a talajvíz szintje, annál nagyobb az esélye, hogy a növény gyökerei megfagynak.

Az ültetésre szánt palánták kiválasztása

A palántákat speciális faiskolában kell megvásárolni, ahol a növényeket nem továbbértékesítik, hanem termesztik. Ne válasszon magas palántákat sok hajtással. Fejlett gyökérrendszerük van, és nem gyökereznek jól. Egynyári palántákat kell vásárolni 3-6 hajtásszámmal és 10-20 cm hosszúsággal.

A cseresznye palánta törzsén és gyökerén nem lehetnek kinövések, mechanikai sérülések és rothadás.

Gondoskodás

A cseresznye gondozása számos agrotechnikai tevékenységet foglal magában, amelyek a magas hozam elérésére és az egészséges és gyümölcsöző fa hosszú távú megőrzésére irányulnak.

Fejtrágyázás és műtrágyák

A cseresznye rendszeres műtrágyázást igényel, hogy elkerülje a növekedéssel, fejlődéssel és terméssel kapcsolatos problémákat. Az elemek közül a cseresznye elsősorban nitrogént, foszfort és káliumot igényel. Ha az ültetéskor elegendő műtrágyát juttattunk az ültetési lyukba, akkor körülbelül két évig nincs szükség további műtrágyázásra. Hogyan etetjük a cseresznyét:

• ammónium-nitrát;
• szuperfoszfát;
• kálium klorid.

Ötéves korig a cseresznyét a szárközeli körben trágyázzák, melynek átmérőjét a korona növekedésével növelni kell. A szerves és ásványi műtrágyákat együtt kell kijuttatni. A nitrogén műtrágyákat tavasszal, a foszforos és káliumtartalmú összetevőket pedig ősszel kell kijuttatni. A friss szerves anyagot komposztra vagy humuszra kell cserélni.

Locsolás

A cseresznye nem igényel bőséges öntözést, ezért a szezonban 4-8 vödör vizet költenek minden fára. A törzs körül, 50 cm-től kezdve, gyűrű alakú barázdákat ásnak. A korona területével megegyező területet kell lefedniük. Fánként egyszeri öntözéssel 10-15 liter víz fogy el, egyenletesen elosztva a barázdák mentén. A nedvesség elpárolgásának megakadályozása érdekében az öntözőhelyet humusszal vagy kaszált fűvel mulcsozzák.

metszés

A cseresznye megfelelő fejlődése érdekében évente le kell vágni, mivel a hajtások nagyon gyors növekedése serkenti a korona megvastagodását. A metszést tavasszal, a rügyek megjelenése előtt kell elvégezni. A palántánál az ültetéskor az 5-6 kivételével minden ágat azonnal eltávolítanak, és a metszés helyeit szurokkal bekenjük. A második évtől kezdve a bokor belsejében növekvő összes ágat el kell távolítani, és a fafajtáknál az aktívan felfelé növekvő ágakat is le kell vágni. A kiszáradt és sérült ágakat rendszeresen el kell távolítani. Mikor és hogyan történik a cseresznyemetszés, olvassa el ebben az anyagban.

Túlnövés eltávolítása

A cseresznye évente bőséges gyökérhajtásokat hoz létre, amelyek gyakran több tíz méterig terjednek az anyafától. A cseresznye hajtásainak megszabadulása érdekében semmi esetre sem szabad új fákat ásni. Jövőre egy növény helyett 3 vagy 4 jelenik meg ezen a helyen. Elegendő metszővágóval 15-20 cm magasra vágni őket. Ez a gyökér nem ad több növényt. Függőleges pala vagy műanyag lapokat lehet ásni a talajba a törzstől 1-1,5 méter távolságra. Nem teszik lehetővé a vízszintes hajtások aktív fejlődését.

madárvédelem

A cseresznyetermés madarak elleni védelme állandó probléma a kertészek számára. Hogyan védjük meg a cseresznyét a madaraktól - 9 módszert mutatunk be ebben a cikkben. A madarak félnek a zajtól, ezért a fákra akasztott ropogós celofáncsíkok vagy a régi mágnesszalagok a kazettákról elriasztják a madarakat. Az enyhe csillogás a madarakat is elriasztja.

Az ágakra fóliadarabokat vagy régi optikai lemezeket akaszthat. Hatékony módszer egy kompakt ultrahangos generátor vásárlása és elhelyezése a kertben.

Betegségek és kártevők

A cseresznyebetegségek között gyakoriak a gombás betegségek, amelyek rövid időn belül elpusztíthatják a cseresznyefát. Ezek közé tartoznak a következő patológiák:

• szárrothadás;
• moníliás égés;
• vérszegénység;
• cocomycosis;
• clasterosporiasis.

E betegségek leküzdésére, valamint megelőzésére a cseresznyét rendszeresen permetezni kell réztartalmú készítményekkel. Ide tartoznak a Bordeaux folyadék, valamint a HOM és az Abiga-Peak készítmények. Használjon rovarirtó szereket a kártevők elleni küzdelemben.

A kezdők fő hibái

A kezdők egyik fő hibája a cseresznyefajta helytelen megválasztása, anélkül, hogy figyelembe vennék egy adott régió körülményeit. Ha hajtásokat használnak az ültetésre, akkor nem számíthat jó eredményre, mivel nem örökli az anyai tulajdonságokat. Ha a cseresznye mellett nincsenek beporzó fajták, akkor nem lesz jó termés. Ültetéskor a palánták túlságosan el voltak temetve a talajban. Ne vigyen be friss szerves összetevőket az ültetőgödörbe.

Videó

Cseresznye gondozás videó.

következtetéseket

1. A megfelelő cseresznyefajta kiválasztása.
2. A fajta hozama a beporzó fák jelenlététől függ.
3. A savas talajokat meszezni kell.
4. A cseresznye gyümölcsei nagyon szeretik a madarakat, ezért meg kell védeni őket a madaraktól.

A moszkvai régió legjobb öntermékenyítő cseresznyefajtáit a linken mutatjuk be.

Cikkek a témában "A cseresznyefa olyan bogyó vagy gyümölcs, ahol a cseresznyebokor nő"

A pulykák otthoni tenyésztésének és termesztésének jellemzői

Meggy trágyázása tavasszal: virágzás előtt, alatt és után a jobb betakarítás érdekében

A pulykák otthoni tenyésztésének és termesztésének jellemzői

Meggy trágyázása tavasszal: virágzás előtt, alatt és után a jobb betakarítás érdekében