Kecskeszakállú póruslevelű: fotó és leírás

A kecskeszakállt gyógy-, zöldség-, takarmány- és dísznövényként használják. A kultúra levelei hasonlóak a zabhoz, ezért a nép zabgyökérnek nevezi.

A főzés során ennek a növénynek az alapanyagait diétás ételekhez adják, és gyakran megtalálhatók a földeken

A faj botanikai leírása

A kecskeszakáll egy lágyszárú, kétéves növény. Az Asteraceae családjába tartozik. A szár tejes levet tartalmaz, amelyet a hagyományos orvoslás használ. Magasságban a kecskeszakáll eléri az 1-2 métert. Lila virágok, kosarakba gyűjtve.

A virágzás első évében a kecskeszakáll levelei rozetta formájában nőnek

A növény szeptemberben virágzik, augusztusban érik. A virág íze édes. Szibériában, a mediterrán országokban és Észak-Afrikában nő.

Megjegyzés! Sok vadász hozott magával zabot egy téli hadjárat során. A növényről úgy tartják, hogy segít megelőzni a skorbutot.

A kecskeszakáll termése sárga, sima, hengeres alakú. Sűrű héj borítja, amely feltörve kivonja a levét.

Alkalmazás a tájtervezésben

A zabgyökérnek gyönyörű és fényes virágai vannak. Emiatt gyakran használják házrészek díszítésére. A növényt olyan helyre kell helyezni, ahol sok a nap, hogy ne kerüljön árnyékba.

A lila kultúrát gyakran utak, válaszfalak mentén, más virágcsoportok közé ültetik. A zabgyökér vizuálisan elválasztja a zónákat a helyszínen.

A sok ilyen virággal rendelkező kert fényesnek és gazdagnak tűnik

Leszállási szabályok

A kecskeszakállt április végén, május elején, júliusban vagy október végén ültetik. Az ültetéshez ajánlott jól megvilágított, nedvességgel telített és puha talajt választani. Agyagos terepen a növény kemény lesz és alkalmatlan táplálékra. A föld nem tartalmazhat savakat, lúgokat. Károsítja a növényt.

Az ültetési lyukakat előre elkészítik, kora ősszel: kálium-szulfátot, fa hamut adnak a talajhoz. Műtrágyaként használhatunk zöldségeket, bogyókat is. Növeli a termelékenységet. Javasoljuk, hogy júliusban takarmányozza a talajt.

Fontos! Szigorúan tilos a talaj trágyázása a trágya ültetése előtt. Ekkor a zabgyökér kemény lesz, és nem alkalmas főzésre.

A föld előkészítése ezzel nem ér véget. Tavasszal karbamidot öntenek az ágyásokba. A zabgyökér szereti a hideg időt. 2-6 fokos hőmérsékleten kezd növekedni.

Ültetés előtt a kecskeszakáll magvakat 14 órán át áztatják speciális, növekedést serkentő oldatban.

A porozitású kecskeszakáll magjait a séma szerint kell elültetni: a lyukak közötti távolság körülbelül 30 cm, a sorok között pedig 14 cm. A növény ültetése után az összes ágyást fóliával letakarjuk, és 2 hétig állni hagyjuk. Ezt követően eltávolítják, és várja a vetés következő szakaszát, amely júliusban kezdődik. Ekkorra a növény nedvességgel telítődik és erősebbé válik.

Fontos! A kecskeszakáll nem fél a szárazságtól, de a növekedési időszakban öntözésre szorul. Ezért azt a földet, amelyen a növény nő, bőségesen kell öntözni.

Növekedési jellemzők

Két héttel az ültetés után kezdődik a gyomlálás. Ennek elkerülése érdekében például mustármagot is adhatunk a talajhoz. Már az ültetést követő negyedik napon kikelnek, és szétválasztják a sorokat. Ezenkívül további vitaminokat ad a növénynek.

2 hét elteltével a kecskeszakáll leveleit elválasztjuk egymástól és gyomláljuk a talajt. A gyomirtás többszöri megismétlése javasolt a rizóma növekedésének megfelelően.

Fontos! Az ültetést követő első évben nőtt növényeket betakarítják.

Száraz időszakokban a gyökereknek különösen szükségük van további nedvességre. Ezért ebben az időben a kecskeszakállt ritkán, de bőségesen kell öntözni

Alkalmazás a főzésben

A poreelistny kecskeszakáll nemcsak egészséges, hanem ízletes is. Számos értékes anyagot tartalmaz:

  • A, B, C, PP csoport;
  • fehérjék, zsírok;
  • foszfor, vas, kálium.

Leggyakrabban a növényt zöldségekkel, tenger gyümölcseivel, sajttal főzik. Üresként a póruslevelű gyökeret lereszeljük és a tormához adjuk.

Népszerű a kecskeszakáll gyökereinek betakarítása közvetlenül a betakarítás után. Ugyanakkor november közepén vagy végén kell gyűjteni. A betakarítás után a növényt hideg vízbe áztatják sóval és citromsavval. Ez megszabadítja a keserűség gyökereit.

A növény levelei, gyökerei, szárai táplálékként használhatók. Főzik, párolják, sütik. A kecskeszakáll leveles részét gyakran találhatjuk salátákban. A levelek levágása előtt ki kell préselni a növényt a tejes léből.

Néha a póruslevelű gyökeret köretként használják burgonya vagy káposzta helyett. A virág hatóanyagai nagy mennyiségű inulint tartalmaznak, amely hasznos a cukorbetegek számára.

Főzéskor a porozitású kecskeszakáll sós ízű. A zabgyökér jót tesz a fogyásnak, ezért diétás salátákhoz adják.

Sok recept létezik a kecskeszakállas ételekhez. A gyökérsütőhöz a következő összetevőkre lesz szüksége:

  • zab gyökér 500 g;
  • egy izzó;
  • 4 tojás;
  • só;
  • napraforgóolaj.

A fő összetevőt főzésig főzzük, és egy sütőedénybe rakjuk, amelyet előzőleg napraforgóolajjal megkentünk. Ezután felvert tojást, hagymát adunk a gyökerekhez. 180 fokra előmelegített sütőben a formát a hozzávalókkal együtt kivesszük. Az étel 20 percen belül elkészül.

A test tónusának fenntartásához italt készíthet. Az összetevők közül csak egy kecskeszakáll szükséges. A növény szárított gyökereit száraz serpenyőben megsütjük. Miután turmixgépben összetörték és felöntötték forró vízzel. Az ital finomabb lesz, ha tejszínt ad hozzá.

Következtetés

A kecskeszakáll gazdag cukor-, fehérje- és vitaminforrás. A növény élénk színekkel vonzza a tekintetet, ezért gyakran használják házrészek, nyaralók díszítésére. A kultúra nem válogatós az időjárási viszonyokra, szereti a hideget. A zabgyökér termesztése során a legfontosabb az ültetési szabályok betartása.


Megosztás a közösségi hálózatokon: