A texasi fürj egy sokoldalú baromfifajta, amelyet tojástermelésre és hasított testre egyaránt tenyésztenek. Könnyen kezelhető, korai tojástermelés, jó testtömeg-gyarapodás, különböző betegségekkel szembeni ellenálló képesség, inkubátor használatakor jó keltethetőség jellemzi. Alkalmas kezdő baromfitenyésztőknek. Ebben az anyagban elemezzük, hogy milyen fajtáról van szó, milyen fizikai jellemzői és jellemvonásai vannak, milyen a fürj termőképessége, a csibék és az imágók tartásának sajátosságai, a tenyésztési szabályok, valamint az állatgyógyászat, a selejtezés és a vágás. a bemutatott faj egyedeinek.
A texasi és az angol fekete fürj az egyik legjövedelmezőbb madár a kezdő baromfitenyésztők és a nagy gazdaságok számára egyaránt. A madár vonzó megjelenésű, nyugodt karakterű, amely lehetővé teszi a fürjek számára, hogy más keresztezések képviselőivel letelepedjenek, és magas a termelékenysége. Már két hónappal a kikelés után a fiókák elkezdenek új tojásokat adni, míg a bemutatott fajta termőképességének csúcsa néhány hónappal a madarak kelése után következik be. Ez az anyag a fürj üzletről szól.
A kifejlett fürjeket már 4-5 hónapos korban le lehet vágni, mert ebben az időszakban érik el a kívánt súlyt, és húsuk a legjobb teljesítményt.
A texasi fürjeknek kompakt, lekerekített testük van, domború mellkassal és egyenes háttal. Az ilyen madarak lábai nagyok, erősek. Kis fej és nyak. A madár csőre kicsi, világos (lehet rózsaszínes vagy bézs), néha sötét folt található a végén. A csőr és a fő faji jellemzők közötti eltérés nem csak a madár selejtezésének oka, hanem egészségügyi problémákra is utal.
A fürj tollazata túlnyomórészt fehér, helyenként fekete foltokkal. Minél kevesebb ilyen zárvány, annál fajtatisztábbnak tekinthető a fürj, és annál értékesebb a húsa.
A texasi fürj engedelmes és nyugodt természetű. Még a fiókák is alacsony mobilitásúak – más madarakkal ellentétben nem nyüzsögnek és nem ugrálnak a ketrec körül. A felnőtt egyedek nyugodtak, lassúak, nem rendeznek harcot sem madárállományuk képviselőivel, sem más, a madárházban tartózkodó fajták képviselőivel. Emiatt kezdő baromfitenyésztőknek ajánlott a vásárlás.
A madarak engedékeny természete miatt akár a fajta miniatűr képviselői is hozzáadhatók hozzájuk. Akkor sem ártanak nekik, ha hosszú ideig ugyanabban az ólban maradnak.
A fürj nőstények a kelés pillanatától számított 50. naptól kezdik a tojásrakást (5 napos késés lehetséges). Ennek a fajtának a termelékenysége meglehetősen magas - a fürj évente akár 260 tojást is ad (heti 4 darabtól). A bemutatott fajta tojásai nagyok, mint a fürjeknél, átlagos súlyuk 16 gramm. A rekordot döntő tyúkoknál a tojások tömege elérheti a 25 grammot is, de ez ritkán figyelhető meg. itt olvashat a fürjtojás előnyeiről.
A kotlótyúkok az első hat hónapban érik el termőképességük csúcsát, majd ez a szám fokozatosan csökken. A jövőben a gazdaságban tartásuk gazdaságilag nem kifizetődő, célszerűbb más termékenyebb egyedekkel helyettesíteni őket.
Ami a húst illeti, a fürj átlagos tömege eléri a 450 grammot (a nőstények tömege nagyobb, mint a hímek). Célzott szelekcióval 700 grammos súlygyarapodás érhető el madaraknál (nőstényeknél). A kikelés pillanatától számított 4 hónap elteltével nyerik el a szükséges tömeget.
A texasi fürjcsibék ivarát csak a kikeléstől számított 50-55 naptól lehet megállapítani (ezt az eljárást korábban lehetetlen elvégezni). Ehhez vegyük figyelembe a csaj kloákáját. Tehát a nőstényeknél megnyúlt, olyan alakú, mint egy hosszúkás rózsaszín rés, minden váladék nélkül. A hímeknél a pöcegödör a kikelés pillanatától számított 50. napon kerekedik.
A hím nem csak a kloáka alakjában különbözik. Ha enyhe nyomást gyakorol a végbélnyílásra, a hím csibék enyhe fehér folyást kapnak szennyeződések nélkül. Jelenlétük lehetővé teszi a legpontosabban a fürj padlójának meghatározását.
A texasi fürjeket nagy madaraknak tekintik, ezért karbantartásukhoz nem klasszikus fürjketreceket kell használni, hanem nagyobbakat, amelyek paraméterei 1000x40x30 cm, ezek kényelmesebbek a madarak tenyésztésére. Javasoljuk, hogy 1 hím és 2-3 nőstény arányban madárnyájat alakítsunk ki, ez lehetővé teszi a legmagasabb termelékenység elérését. Magukat a fürjeket meleg baromfiházakban kell tartani, ahol a hőmérséklet nem eshet +18 fok alá. Az otthoni fürj tartalmáról ezen a linken olvashat.
A madaraknak biztosítani kell a tiszta vízhez való folyamatos hozzáférést, a rendszeres etetést és a legveszélyesebb betegségek elleni védőoltást.
A kis fürjeket a felnőttektől elkülönítve, speciális brunders dobozokban tartják, ahol speciális hőmérsékletet állítanak be számukra, és mindig hagynak élelmet és vizet. A csibéket a madarak érése során brunderdobozokba sorolják: születéstől 4 napos korig, majd 4-től 10 napig, majd 10-től 15-ig. A 15 napnál idősebb egyéneket külön kell elkülöníteni. Ez a felosztás a baromfitartás hőmérsékleti viszonyaiból adódik.
A legfeljebb 50 napos fiókákat nem ültetik felnőtt madarakkal. Nemcsak a helytelenül megválasztott hőmérsékleti rendszer, hanem az olyan élelmiszer is negatívan befolyásolhatja őket, amelyet nem szabad a csibéknek adni. Ha ezt a szabályt megszegik, a tenyésztő elveszítheti a fiasítás jelentős részét.
A texasi fürjcsibék esetében a hőmérsékleti rendszert az életkortól függően állítják be. Kövesse az alábbi ajánlott értékeket:
15 nap elteltével a csibék helyiségében a hőmérsékletet fokozatosan le kell csökkenteni a felnőttek számára optimális értékekre - 18 Celsius fok. Nem engedheti lejjebb - különben a fiókák összebújnak, lassan híznak.
A bemutatott fajta etetéséhez az első naptól kezdve kezdő csirke takarmányt kell használnia. Mielőtt a terméket a csibéknek tálalná, alaposan meg kell őrölni egy turmixgéppel, mert nem tudják lenyelni a nagy darabokat. Gondoskodni kell arról, hogy mind az összetett takarmány, mind a friss víz folyamatosan a fiókák rendelkezésére álljon. Csak időnként szükséges a pangó termékeket frissre cserélni, hogy a madarak ne betegedjenek meg.
A születéstől számított 60 nap alatti fürj eledeléhez semmilyen adalékanyag nem adható, beleértve a reszelt főtt tojást, túrót és halat. Meg tudják ölni a fiókákat.
A felnőtt fürjeket ajánlatos tágas, világos helyiségekben, huzat nélkül tartani. Számukra egy tágas baromfiházat ülőrudakkal vagy nagy ketrecsorokkal szerelhet fel. Minden egyednek legalább 50 centiméteres területtel kell rendelkeznie, különben a madarak megtámadhatják egymást. Minden ketrecben külön etetőt, itatót és tojásgyűjtőt kell elhelyezni. Jobb, ha kívülre helyezzük őket, hogy ne kerüljön beléjük szennyeződés. A ketrecek tisztítása hetente legalább 2 alkalommal javasolt.
A madarak számára ingyenes madárházat is kell biztosítani a sétáláshoz. Finom hálós kerítéssel és nap- és esővédőtetővel kell felszerelni, hogy a madarakat bármilyen időben ki tudja engedni.
A felnőtt madaraknak megfelelő táplálékot kell biztosítaniuk. A következőket kell tartalmaznia:
A fürjeknek legfeljebb 45 gramm takarmányt kell adni naponta. A régi ételt ki kell dobni, hogy a madarak ne betegedjenek meg.
A bemutatott összetevőkből takarmány önállóan is elkészíthető. De a fürj tömeges tenyésztésével jobb, ha kész keverékeket veszünk, mivel összetételük kiegyensúlyozottabb. Vásárláskor nem kerülnek többe, mint a házi készítésű ételek.
A fiókákkal ellátott dobozokban éjjel-nappal halvány világítás van felszerelve. Ugyanabban a karámban, ahol már felnőtt madarakat tartanak, a nappali óráknak legalább 16 óráig kell tartaniuk. Ennek a mutatónak a csökkenése negatívan befolyásolhatja a fajta tojástermelését. A házban a kívánt fényviszonyok támogatása érdekében lámpákat szerelnek fel. Itt olvashat bővebben a csirkefogó infralámpáiról.
Gondoskodni kell arról, hogy a fürjekkel rendelkező helyiségben ne legyen túl erős a fény - ez hozzájárul a madár idegességéhez. Jobb, ha a házat kerámiából készült tompa, semleges fényű lámpákkal szereljük fel.
A texasi fürjek elvesztették töprengő ösztönüket. A fogva tartás körülményeitől függetlenül a tojótyúkok legfeljebb 3%-a inkubálja stabilan a tojásokat. Emiatt azoknak a baromfitenyésztőknek, akik saját telkükön szeretnének fürjeket tenyészteni, inkubátort kell használniuk. Csak friss, látható hibák nélküli tojást kell kiválasztani neki. A tojásokat meg kell gyertyázni, mielőtt az inkubátorba tesszük, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy van benne csíra. A jövőben 3-szor át kell világítani a tojásokon, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a fióka nem pusztult el, megfelelően fejlődik, és a megadott idő lejártáig tud kikelni.
A madarak tojások keltetésével történő tenyésztése számos tulajdonsággal rendelkezik. Tehát a fürjeknél rövidebb a fiókák kelési ideje: nem 21 nap, mint más fajtáknál, hanem 16-18. A legtöbb fióka a 17. napon kel ki. A töltőanyag gondozásának másik jellemzője a tojás megfordításának megtagadásának lehetősége. Ez semmilyen módon nem befolyásolja a fiókák keltethetőségét. A fürjekhez jó választás az "Ideal anya tyúk" inkubátor.
Emlékeztetni kell arra, hogy a fiókákat a kikelés után 2 órán keresztül az inkubátorban kell hagyni, hogy kiszáradjanak, majd átkerüljenek a fiasítóba. Ha ez nem történik meg, a tollak hozzátapadnak a bőrhöz, és kemény kérget képeznek. Nehéz lesz elhagyni egy ilyen csajt.
Nem nehéz meghatározni, hogy egy madár megfelelően fejlődik-e. Ehhez elegendő a fürj életkorára vonatkozó súlytáblázatot használni, amely a fiókák tojásból való megjelenésének napjától a pubertásig (a tojásrakási időszak kezdetéig) számítandó:
Naponkénti életkor | Súly grammban |
7 | harminc |
14 | 140-től 150-ig |
harminc | 240-től 260-ig |
45 | 360-tól 390-ig |
60 | 400-tól |
Mind azokat a madarakat, amelyek testtömege a megengedett normánál alacsonyabb, mind azokat a madarakat, amelyek ezt jelentősen meghaladják, le kell selejtezni. Az egyetlen kivételt azok a fürjek jelentik, amelyeket szelektíven több húsra tenyésztettek. Továbbtenyésztésre hagyják.
A texasi fürj nem túl egészséges. Annak érdekében, hogy ne legyenek betegek, a madarakat rendszeresen meg kell mutatni az állatorvosnak, be kell oltani az állományt. Ezenkívül fontos a tisztaság fenntartása a madárházban, valamint a ketrecekben, figyelemmel kell kísérni a madarak állapotát, és azonnal eltávolítani az állományból azokat a képviselőket, amelyek kis súlyúak vagy fertőző betegségek vizuális jelei vannak.
Olvassa el a fürjbetegségekről is ebben a cikkben.
E madarak immunitásának növelése érdekében ajánlott olyan gyógyszereket adni nekik, mint a Chiktonik az élet harmadik napjától. Ezeket szigorúan az utasításoknak megfelelően kell alkalmazni, betartva az egyes jogorvoslatok adagolását és használati feltételeit.
A fürjeket számos jellemző miatt lehet selejtezni, beleértve a mancsok görbületét, szabálytalan testalkat, csőrhibát, néha túl sötét tollazatot. Azon egyedek is, amelyek nem felelnek meg a fajtára jellemző méretnek és súlynak (mind a túl nagy, mind a túl kicsi madarak), kötelező leselejtezésnek vannak kitéve. A további tenyésztéshez csak egészséges, teltségre nem hajlamos egyedeket állítanak fel, amelyeknek nincs látható hibája.
A selejtezett egyedeket általában külön madárházban távolítják el az általános madárállományból, nem engedik szaporodni. Az ilyen típusú madarakat kizárólag vágás céljából tenyésztik.
E fajhoz tartozó, hat hónapos kort betöltött hímeket és nőstényeket vágásra küldik. Ekkorra már maximális testsúlyt híznak, ráadásul tojástermelésük csúcsát is elérték. Az ilyen egyedek további fenntartása nem kifizetődő mind a kistermelők, mind a fajjal foglalkozó nagygazdaságok számára.
Fürj tetem.
A madarak levágása nem késik, mivel a 6 hónaposnál idősebb madarak húsa elveszti ízjellemzőit. A baromfigazdaságok egyszerűen nem lesznek képesek a jövőben nyereségesen megvalósítani. Ez a szabály mind a selejtezett, mind a tenyésztésre használt madarakra vonatkozik.
Videó a texasi fürj tartásának jellemzőiről.