Hogyan készítsünk fészket egy csirkeólban
belső csirketartó készülék közvetlenül befolyásolja a madár egészségét és termelékenységét, ezért a madárlakások belsejének, a csirkeólban lévő ülőrudaknak és a tojótyúkok fészkeinek mindenekelőtt kényelmesnek kell lennie a lakók számára, és csak azután lehet szépen díszített vagy praktikus a takarításban.
Miért fontos a megfelelő sügér opció kiválasztása?
A csirke közelségéről és primitívségéről szóló számos mese ellenére a madarat nagyon finom ösztön, megfigyelés, félénkség és intelligencia jellemzi. Minden, ami ijeszt vagy izgat, előbb-utóbb hatással lesz a termelékenységre és az egészségre. Ezért megpróbálják saját kezűleg kialakítani a belső teret és a fészkeket, legalább három feltétellel:
- A helyiségben ne legyen szag, sok fény vagy egyéb irritáló. Ha abbahagyják az alom tisztítását a csirkeólban, a csirkék azonnal megbetegednek;
- A csirkeól belsejében normál friss levegő beáramlást kell biztosítani, miközben meleg, napos területeknek és külön hideg árnyékolt területeknek kell lenniük;
- A süllő és a csirkefészkek beltéri elhelyezése úgy van megválasztva, hogy mindenki, aki belép a csirkeólba, csak a pihenőhelyek vagy odúk mentén mozogjon.
Bármilyen „előre” vagy a pihenőhelyhez vezető legrövidebb távolságon történő mozgást a madár támadásként érzékeli, és az első adandó alkalommal kész elmenekülni vagy pozíciót változtatni. Ezért igyekeznek a csirkeólban a lehető legzártabb fészkeket kialakítani, és a lehető legnagyobb távolságra eltávolítani a bejárati ajtótól és a közvetlen napfénytől.
Kivételt képezhetnek a felnőtt fiatal állatok, amelyek kíváncsi természetüknél fogva figyelmen kívül hagyják a területük megszállásától való félelmet. Az ilyen madaraknak nincs szükségük rúdra, bárhol és bármilyen módon eltölthetik az éjszakát.
Hogyan tegyük igazán kényelmessé az ülőrudakat és fészkeket
A csirkeól építése után az első dolog, amit meg kell tennie, hogy a helyiség belsejét több szektorra osztja:
- Etető- és ivóterület;
- A szoba fele egy sügér és egy éjszakai szállás elrendezésére van kijelölve;
- A tojótyúkok fészkére legalább egynegyede adott;
- A beteg és karanténban lévő madarak számára külön, elszigetelt blokkot osztanak ki.
A csirkeól egyes rekeszeinek méreteit a teljes populációtól és a rétegek számától függően határozzák meg. Egy megfelelően felépített csirkeólban a madár gyakorlatilag nem betegszik meg. Egy fészken általában két vagy három madár osztozik. Az ülőrudak elrendezésével a helyzet bonyolultabb, mivel a csirketársadalomban, mint minden nyájban, megvan a maga csoportokra való felosztása, leggyakrabban életkor szerint.
Süllő elrendezése csirkéknek
Az ülőrudak több vízszintes deszka vagy rúd, amelyek falra, állványra vannak rögzítve, vagy egyszerű szögekkel egyetlen keretszerkezetbe ütve. Viszonylag a közelmúltban kezdték használni az alomgyűjtő fadobozokra rögzített rácsos vagy hálós süllőket, fotó.
Nehéz megítélni, hogy a rácsok mennyire kényelmesek a pihenéshez, de az a tény, hogy a rács nem a legkényelmesebb kialakítás a csirkemancsok számára, nyilvánvaló.
A legjobb megoldás egy csirke éjszakai és pihenőhelyének kialakítására a közönséges, 4-6 cm átmérőjű rudak, amelyek nem feltétlenül egyenletesek és simaak, a legfontosabb, hogy erős és puha fával. A vidéki csirkeólokban ritka kivételektől eltekintve közönséges fenyő-, dió- vagy gyümölcsfából készült táblákat használnak a süllő felszerelésére. Senki sem használ kereskedelmi forgalomban kapható fahasábokat, még a felület lekerekítése után is kényelmetlen marad a csirkeláb fogása.
A süllőrudaknak elég hosszúnak, legalább 1,5-2 m-esnek és erősnek kell lenniük, hogy elbírják legalább 10 csirke súlyát, legfeljebb 35 kg össztömeggel. Ráadásul a megfelelően rögzített rúdnak nem szabad "játszania" vagy forognia. Az ülőrudat három-négy szintből állítják össze, az alsó van a legközelebb a folyosóhoz, és 35-40 cm magasságban van a padló felett. A második és harmadik sor 30-35 cm-rel megemelkedik.
A tojótyúkok számára saját kezűleg felszerelhet néhány további sínt, ami megkönnyíti a fiatal és idősebb madarak ugrását és mozgását a sügér mentén. A nehéz és lusta brojlerek számára feltétlenül létrát kell készíteni, és magukat a rudakat 15-20 cm-rel le kell engedni. A csirkeólban a süllőt úgy kell kialakítani, hogy a pihenő csirkék ne akadályozzák a fészkek és etetőhelyek megközelítését.
A csirkeólban a sügérek elkészítésének módját, magasságát és méretét általában a madarak száma alapján választják meg, hogy ne legyen zsúfoltság az etetés során. A mennyezet magassága a csirkeólban a sügér magasságától függ, általában arra törekednek, hogy legalább 70 cm maradjon a mennyezettől a felső oszlopig.
A vastag tolltakaró miatt a madaraknak mindig problémái vannak a hőátadással és az önszabályozással. Csak egy kis huzatot takarít meg a csirkeólban. Ezért a csirkeól bejáratával szemben lévő falon saját kezűleg 15x20 cm méretű, rácsos szellőzőablakot kell készíteni.
A szellőzőnyílást úgy kell elhelyezni, hogy egy egyenes vonal a háló bejáratától a szellőzőnyílásig fusson az ülőruda alatt. Ebben az esetben a beáramló levegő áramlása lehetővé teszi a madarak számára, hogy átvészeljék a forró nyarat a süllő magasságában anélkül, hogy lyukat ásnának a talajba. Ezenkívül az ülőrudaknak a bejárathoz viszonyított optimális elhelyezkedése légáramlással jól kiszárítja a helyiséget és eltávolítja a szagokat.
A csirkeól bejáratánál lévő ajtót duplává kell tenni. A szokásos fa szárnyhoz saját kezűleg akassza fel az ajtólap felének megfelelő keretet. A szárny saját kezűleg elkészíthető egy közönséges sínről, és fémhálóval meghúzható.
A csirkeól tisztításának leegyszerűsítése érdekében a süllő alá helyezhet műanyag vagy bádog serpenyőt az alom tisztítására. A szívónyílás legjobban 15 mm hullámmagasságú horganyzott hullámlemezből készül. A raklap oldalai három oldalról saját kezűleg hajlíthatók és megerősíthetők faléc segítségével, hogy a lap ne hajoljon meg tisztítás és szállítás közben. Tisztítás után a megtisztított felületet vékony réteg homokkal és agyaggal megszórjuk.
A csirkeól bejáratánál, a süllő mellé etetőt és itatókat tettek. 5 tyúknak elég egy etető és két itató, több madárnak két etetőhely kialakítása szükséges, egymástól 100-150 cm távolságra. A gabona adagolón kívül készíthet egy kiegészítő tálcát a növényi tömegnek, a tetejének, a kaszált fűnek, és külön készíthet egy hamutartót a süllő mellé - egy nagy vályú reszelt hamuval és homokkal.
A jó csirkeól kötelező tulajdonsága az ablak. A madárnak szüksége van a napfényre, mint a levegőre, ezért helyes lenne egy ablaknyílást közvetlenül a süllővel szemben elhelyezni, hogy délben a nap maximuma behatoljon a csirkeólba.
Fészekrakás elrendezése
Mielőtt fészkeket készítene, ki kell választania a legjobb helyet a telepítésükhöz. Általában több fészek sorát helyezik át a süllő ellenkező oldalára. Így az ólba belépő madarak egyformán szabadon mehetnek a fészkekhez vagy az üdülőhelyre.
Ezenkívül több lehetőséget is ki kell választania a csirkék fészkére, és meg kell határoznia, hogy a madarak melyiket szeretik a legjobban. Bármilyen furcsán is hangzik, de gyönyörű, a baromfitenyésztők ajánlásai szerint épített vagy kész fészkeket vásárolt, a csirkék figyelmen kívül hagyhatók. Ezért a csirkeól lerakásakor többféle lehetőséget kell készítenie a csirkefészek számára, és a madár eldönti, melyik a jobb, majd csak le kell másolnia a kívánt lehetőséget. Ha ez nem történik meg, akkor a kialakított csirkefészkekben nagyon kevés tojás lesz, és a tojó tojások nagy része a leginkább nem megfelelő helyre kerül.
Néha a baromfitenyésztők azt állítják, hogy a jelenséget paraziták, erős szagok vagy ismeretlen tényezők, köztük a süllő közelsége okozzák. Természetesen a csirkék számára minden fészket a lehető legjobban hozzáférhetővé kell tenni, az almot rendszeresen meg kell tisztítani és gondosan szárított fűvel és szalmával frissíteni.
A csirkefészek kialakítása nagyon eltérő lehet. A legegyszerűbb fészket készíteni nyitott doboz formájában oldaldeszkákkal, 20 cm magas és 5-7 cm előlappal, tető nélkül. A fő feltétel az, hogy a fészket el kell távolítani a süllőről, alacsony magasságban, és ne érintkezzen más fészkekkel. Ezzel a tojásrakási folyamat a lehető legbiztonságosabb lesz.
Néha megpróbálnak fészket fészket készíteni egy nagy doboz formájában, tetővel és központi bejárattal, mint egy madárház. Még télen sem ez a legjobb fészeklehetőség. Jobb, ha meleg fészket készítünk egy hosszú doboz formájában, válaszfalakkal osztva. A viszonylag közeli hely lehetővé teszi a tojótyúkok gyorsabb felmelegedését, és a válaszfalak megóvják a lerakott tojásokat a sérülésektől. A fészekdoboz hordozhatóvá tehető, így szükség esetén a fűtőtesthez közelebb is mozgatható és felszerelhető.
Emellett a fészket úgy kell elkészíteni, hogy a kutyába bejutó napfény ne essen a tyúkokra, különben a dobozba „bezárt” madár hőgutát kaphat. A csirke természeténél fogva rendkívül kíváncsi, ezért fontos, hogy a rétegek körüli teret a lehető legszabadabbá tegyük, hogy a madár lássa a csirkeól bejáratát és az odúkat. Lehetősége van megfigyelni a rokonok viselkedését, a csirke gyorsan megnyugszik.
Következtetés
A csirkeól, süllő, fészkek elrendezésének sok árnyalata és részlete csak egy tucat éves baromfitenyésztés után válik világossá. A megszerzett tapasztalatok lehetővé teszik, hogy nyugodtabbá és kielégítőbbé tegye egy csirke életét, amely tojás és hús formájában mindig százszorosára fordul. A problémák leggyakrabban akkor adódnak, amikor 5-10 csirke kerül egy 50-100 fejű törzs tartására. És még ilyen mennyiségek esetén is készíthet egy normál csirkehúst és süllőt, ha jól megérti a madár viselkedését és reakcióját.
