A paprika szeszélyes és igényes növény hírneve ellenére minden kertész a termesztésről álmodik. Gyümölcsei ugyanis hatszor több aszkorbinsavat tartalmaznak, mint a citrusfélék. Ízben pedig ritka, hogy egy zöldség versenyezhessen vele. Ezen kívül csípős paprika nélkül elképzelhetetlen különféle adzsikát, fűszereket, szószokat és zöldségkészítményeket főzni télire. Valójában a modern paprikafajták és hibridek termesztése nem is olyan nehéz, ha a növényeket elegendő hővel és nedvességgel látják el. Instabil időjárási viszonyok mellett további fóliás menedékek is használhatók. A bors nagyon válogatós a táplálkozás terén is. Kedvezőtlen körülmények között pedig fogékony lehet különféle gombás fertőzésekre betegségek. Ezért rendszeres fejtrágyázás és kezelések nélkül valószínűleg nehéz lesz kezelni.
Ugyanakkor sok kertész igyekszik elkerülni a műtrágyák és gyógymódok használatát, hogy ne csak ízletes, hanem egészséges gyümölcsöt is kapjon. Milyen természetes népi gyógymódok segíthetnek ebben a helyzetben? A paprika esetében a közönséges jód segíthet, ami minden otthon gyógyszeres szekrényében könnyen megtalálható. Hiszen a jód nemcsak műtrágyaként, hanem növekedésserkentőként és védekezési eszközként is szolgálhat a paprika számára. De először a dolgok.
A jód a természetben meglehetősen gyakori, de nagyon kis koncentrációban előforduló nyomelemek egyike, ezért viszonylag ritka anyag. Különböző vidékeken, különböző talajokon, tartalma nagyon eltérő lehet.
De a legtöbb podzolos talaj, szürke talaj és szoloncsak gyakran hiányzik a jódtartalomból.
Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben végzett kísérletek kimutatták, hogy a jód:
A jód ilyen sokrétű hatása a növényekre elsősorban annak tudható be, hogy a jód segítségével a növények javítják a nitrogénvegyületek felszívódását. A nitrogén pedig az egyik fő elem, amelyre a növényeknek szüksége van a jó növekedéshez.
Így a jód használata a paprika fejtrágyaként teljesen tudományosan alátámasztott tény. Igaz, a növények normális fejlődéséhez nagyon kevés szükséges, ezért külön műtrágyaként nem állítják elő. Sőt, trágyában és hamuban is megtalálható, gyakran használják növények táplálására.
Tökéletesen lehetséges azonban külön jódoldat elkészítése és használata.
Ez pedig nagyon jótékony hatással lehet az egészségre az élelmiszerekben előforduló akut jódhiány esetén.
Érdekes módon a jód a paprika fejlődésének különböző szakaszaiban használható.
A jódot gyakran használják a magkezelés szakaszában. A szükséges oldat elkészítéséhez elegendő egy csepp jódot feloldani egy liter vízben. A paprikamagokat ebben az oldatban körülbelül 6 órán át áztatják. Áztatás után a magokat azonnal elvetjük az előkészített talajkeverékbe. Ez az eljárás felgyorsítja a csírázást és az erősebb és erősebb hajtások megjelenését.
Mert paprika palánta jódoldatot is használhatsz. Amikor a fiatal növényeknek 2-3 valódi levele van, egy csepp jódot három liter vízben feloldott oldattal öntözzük. Egy ilyen eljárás elegendő a palánták talajba ültetése előtt, hogy megnövekedett rezisztenciát szerezzen a különféle gombás betegségekkel szemben.
A paprika palántáinak talajba ültetése után a növényeket jóddal kezelhetjük mind a gyökér alatti öntözéssel, mind a lombos fejtrágyával - azaz egész paprikacsokrok permetezésével.
A jód műtrágyaként való használatához elegendő 3 csepp jódot feloldani 10 liter vízben, és a kapott oldattal borscserjéket önteni, egy litert használva a növény alá.
Ennek eredményeként a gyümölcsök akár 15%-kal is nagyobbra nőhetnek, mint etetés nélkül, és csökken az érési idejük.
Ha könnyebb a paprika levéltáplálása, akkor 2 csepp jódot hígítunk fel egy liter vízben. A kapott oldatot 10 naponként használhatjuk nyílt terepen lévő növények kezelésére. Elég három kezelés szezononként. Növekedéskor paprika üvegházakban elegendő két jódos oldatos levélfedést végezni, ezek között 15 napos időközönként.
Is levél fedőtrágyázás a paprika betegségektől való egyidejű védelmére szolgál. Az alábbiak szerint elkészített oldat nagyon hatékony a profilaktikus védekezésben a késői fertőzés és a lisztharmat ellen:
Vegyünk 10 liter vizet szobahőmérsékleten, keverjük össze egy liter savóval, 40 csepp jódotinktúrával és egy evőkanál hidrogén-peroxiddal. Alapos összekeverés után a paprikacserjéket ezzel a keverékkel permetezzük, hogy ne hagyja figyelmen kívül az összes gallyat és levelet, különösen a hátoldalon.
Van egy másik recept is, amely jól segít a késői fertőzésen, még akkor is, ha a betegség már a paprikát is érintette.
8 liter vizet forrásig kell melegíteni, és 2 liter szitált fa hamut kell önteni. Miután az oldat szobahőmérsékletre lehűlt, egy standard jód-fiola tartalmát, valamint 10 g bórsavat keverünk bele. A kapott keveréket 12 órán át infundáljuk. A paprika etetésekor egy liter keveréket veszünk, egy 10 literes vödör vízzel hígítjuk, és ezzel az oldattal a paprikacserjéket a gyökér alá öntjük. A fenti recept szerinti oldattal történő kezelés megállítja a késői fertőzés kialakulását, de jobb, ha eltávolítjuk az érintett növényrészeket.
Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a jód mérgező anyag. Ennek az elemnek mindössze 3 grammjának használata helyrehozhatatlan következményekkel járhat az ember számára.
Amint látja, a jód-kiegészítés nagy előnyökkel járhat paprika termesztése során, feltéve, hogy minden óvintézkedést betartanak.