Fehérrépa és retek: mi a különbség, mi az egészségesebb
A fehérrépa és a retek hasonlítanak, de ez a hasonlóság nem téveszt meg senkit, aki kóstolt már zöldséget. A húsos, lédús gyümölcsök nagyon hasznosak és táplálóak, gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, de felhasználásuk mégis eltérő mind a főzésben, mind a népi kezelési módszerekben. A kultúrák különféle tulajdonságai és ellenjavallatai alapos mérlegelést igényelnek, mivel ezt a két zöldséget különböző módon kell elkészíteni és felhasználni.
Retek és fehérrépa - ugyanaz vagy sem
Mindkét zöldség a káposztafélék családjába tartozik, húsos ehető gyökere van. Több ezer évvel ezelőtt termesztett gyökérnövények. Ezenkívül az első említésük az ókori Görögország és Egyiptom kultúrájában található, és a fehérrépa volt a szláv népek étrendjének alapja. A vadon élő retek még mindig megtalálható Európában, de a természetben nincs termesztetlen fehérrépafajta.
A keresztesvirágúak családjába tartozó mindkét kultúra hasonló kétéves fejlődési ciklussal rendelkezik, amelyben az első szezonban gyökértermés, a másodikban virágos és magvak képződnek. A retek és a fehérrépa azonban külön nemzetséget alkot, akár több tucat fajtát is magában foglal.
Hogyan néz ki a fehérrépa és a retek?
A távoli botanikai rokonság hasonló gyümölcsformájú kultúrákat biztosít. A gyökér ehető megvastagodása mindkét esetben lekerekített. De a retek termése gyakrabban megnyúlik, vagy fokozatosan elvékonyodik a csúcs felé. Vannak gömbölyű vagy hengeres gyökerű fajták. A fehérrépa mindig sima, kerek alakú, jellegzetes lapítással. A fehérrépa és a retek fotójából képet kaphat a zöldségek főbb alak- és színbeli különbségeiről.
A Retek nemzetség számos fajtát foglal magában, amelyek felülete eltérő, de leggyakrabban fehér vagy enyhén színezett húsú. Vannak olyan fajták, amelyeknek közepén élénk rózsaszín, világos krémhéjjal. A friss gyümölcs állaga ropogós, üveges. A különböző fajták héja lehet fekete, fehér, zöldes vagy akár rózsaszín és lila.
A fehérrépát mindig világossárga árnyalatokkal festik. Egyes fajtáknál az árnyalat gyengébbnek, majdnem fehérnek tűnik. De a héj és a pép színében nincs éles különbség. A sárga szín világossága a gyümölcs karotintartalmát jelzi, így ez függhet a talaj termékenységétől vagy a fényviszonyoktól.
A kertben a növekedési időszakban a növények is hasonlóak. A levelek egy csomóban nőnek a rozettából, és akár fél méter magasra emelkednek. De a fehérrépa lombja hosszúkás vagy szív alakú. Ezzel szemben a retek leveleit leggyakrabban feldarabolják vagy lebenyekre osztják.
Mi a különbség a fehérrépa és a retek között
Sok hasonlóság van a gyökérnövények között minden talajjal szembeni toleranciában, a termesztés során nem igényel gondosságot. A kultúrák érési ideje eltérő. A fehérrépa gyorsan növő, 45 napon belül használatra kész. A reteknek 100 napnál tovább kell érniük.
Különböző ízű zöldségnövények. A retek fajtái különböznek a keserűség koncentrációjában, de mindegyiknek külön élessége van. A fehérrépa édeskés ízű és finomabb állagú. A fehérrépa és a retek közötti különbségek meghatározzák a kulináris felhasználásukat.
A fehérrépa a burgonya megjelenése előtt a levesek, gabonafélék és zöldségpörköltek alapja volt Oroszországban. Párolták, sütötték, főzték és külön ételként fogyasztották. A zöldség nyersen is használható, de főzve jobban használható. A hőkezelés során a fehérrépa finom, omlós állagot kap, amely sós és édes ízekkel párosul.
A retek a benne rejlő élességgel és fűszerességgel ízletes előétel, a saláták alapja. Gyakran frissen, szeletelve vagy finomra reszelve tálalják. A hőkezelés elrontja a jellegzetes ízt. A retket főzzük vagy sütjük, általában gyógyászati készítmények készítéséhez.
Hogyan lehet megkülönböztetni a fehérrépát a retkétől
Két hasonló növény más-más célra használható, ezért ezek jellemző különbségeit érdemes kiemelni a kívánt értékesítésre szánt gyökérnövény kiválasztásához:
- Forma. Hosszúkás, hegyes vagy rúd a retekben, és kifejezett kerek, lapított (gyakran süllyesztett tetejű) a fehérrépában.
- Szín. Változó felületszín (fehértől feketéig), túlnyomórészt fehér középponttal a reteknél. Halványsárga, az egész pépben egyenletes – fehérrépában.
- A méret. Mindkét kultúra különböző súlyú, 50-500 g termést képezhet, a termesztési körülményektől függően. De csak a fehérrépa képes 10 kg-ig megnőni. A retek általában nem haladja meg a 0,5 kg-ot, ami meglehetősen nagy példánynak számít.
Íz szerint még könnyebb megkülönböztetni a fehérrépát a fűszeresebb rokonától. A sárga zöldség édeskés-semleges íze nem téveszthető össze a retek ropogós, lédús, határozott keserűségével.
Mi a hasznosabb - fehérrépa vagy retek
Mindkét zöldség hasznos, és beilleszthető az étrendbe, hogy pótolja az ember számára szükséges anyagokat. A gyökérzöldségeket diétás termékek közé sorolják kalória szempontjából: a fehérrépa 32 kcal, a retek pedig 36 kcal 100 g ehető részenként. A zöldségek egészséges rostokban gazdagok, körülbelül ¾-e könnyű szénhidrát.
A gyökérzöldségek C-vitaminban gazdagok. Hevítéskor azonban a nagy része elvész, ezért a karotinok fontos szerepet játszanak a fehérrépa értékében, ami éppen ellenkezőleg, a hőkezelés során könnyebben emészthető. Nyers formájában a zöldség vezet a C-vitamin tartalmában a gyökérnövények között.
A készítményben lévő szterol segít megtisztítani az ereket a koleszterinlerakódásoktól. Ritka anyag a glükorafanin - egyedülálló rákellenes elem. Tartalmazza az antibiotikumok fehérrépa növényi analógjait, amelyek segítik a gombák, egyes baktériumok szaporodásának gátlását és a nyálkahártyák fertőtlenítését.
Értékes anyagok a fehérrépa összetételében:
- B-vitaminok: különösen sok piridoxin (B6), folsav és pantoténsav (B9, B5);
- nikotinsav (PP, NE);
- szilícium, kálium, magnézium, kalcium;
- kobalt, réz, mangán.
A fehérrépa jótékony hatása a szervezetre a gyomor-bél traktus szabályozásában, az epetermelésben, az izmok (köztük a szív) táplálásában, az erő, a csontsűrűség megőrzésében nyilvánul meg. Különösen értékelik a zöldség azon tulajdonságait, amelyek javítják az alvást, erősítik az idegrendszert.
A retek is értékes összetételű, ahol a legjelentősebb koncentrációban a következő anyagok vannak:
- B5, B6, B9 vitaminok;
- K és PP vitaminok;
- szilícium, kálium, klór, magnézium;
- molibdén, kobalt, vas, cink.
A keserű glikozidok, valamint a különféle illóolajok jelenléte jelzi a reteknek a gyomor, valamint az epehólyag kiválasztását serkentő képességét, ami hasznos a lassú emésztéshez, de nem kívánatos minden olyan rendellenesség esetén, amelyet magas savasság kísér, gyomorhurut, fekélyek. Ezen hatóanyagok erős hatását reuma, isiász esetén, ízületi fájdalmak csökkentésére használják.
Az aktív elemek tonizáló, vitaminizáló, immunerősítő hatást biztosítanak. Az erek rugalmassága nő, az ateroszklerózisos lerakódások kimosódnak. A retek köhögéscsillapító és fertőtlenítő tulajdonságait a légúti betegségek köhögéssel, orrfolyással, sűrű köpet pangása esetén használják.
Az összetétel jelentős hasonlósága miatt a fehérrépa és a retek közötti különbség a szervezetre gyakorolt hatásban jelentős. A sárgagyökér tehát kiváló gyógyír a gyomor- és bélbetegségek kiküszöbölésére, a retek pedig a legtöbbre ellenjavallt.
A terhesség alatt a fehérrépa az anyai szervezet támogatásának és a magzat fejlődésének biztosításának eszköze. Az erős hatás miatt a retket ebben az időszakban javasolt korlátozni, szülés után pedig mérsékelten fogyasztani a laktáció fokozása érdekében.
A szívet támogató elemek mindkét gyökeret tartalmazzák. De a retket nem használják szívroham után vagy súlyos szív- és érrendszeri betegségek esetén. A fehérrépa viszont képes megnyugtatni a szívritmust, gyengéden hat az erekre, ezért a magvak diétás táplálására javallott.
Következtetés
A karalábé és a retek megjelenésében hasonló, de ízben, alkalmazási módban és terápiás hatásban teljesen eltérő. Egy sárga főzelék állandó, hasznos, egészséges anyagcserét biztosító táplálékká válhat az asztalon. A retek étrend-vitamin-kiegészítőként, ízletes fűszerként és néha erős gyógyszerként is használható.
