Édes jaltai hagyma termesztése a középső sávban

A jaltai hagyma ennek a növénynek egy jól ismert déli fajtája, amely referencia ízű és megjelenésű. Egy ilyen növény termesztése a középső sávban lehetséges, de nem indokolt, mert a kapott hagymák alapvetően különböznek a déli régióban termesztettektől.

A jaltai íj leírása

A jaltai hagyma a Madera lapos fajta rokona, amelyet a 19. században hoztak a Krím területére utazók, innen a faj második neve - a krími hagyma. A leírt növény a salátafajtákhoz tartozik, és számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik, amelyek közül a fő az alacsony illóolaj-tartalom, amelynek köszönhetően a hagymák nem irritálják a nyálkahártyát, és ízükben nincs keserűség és élesség.

Tároláshoz kötegbe kötve jaltai masni

Az egyetlen hely, ahol a jaltai hagymát termesztik, a Krím déli partja. Ha más régiókban termeszt egy ilyen növényt, akkor az íze élesebbé válik, és a fajta elveszíti eredetiségét.

A védőréteget képező száraz pikkelyek lilára vagy rózsaszínre festhetők. A lédús pikkelyek, legfeljebb 7 mm vastagok, fehérre vagy halvány rózsaszínre vannak festve, egy fejben legfeljebb 7 ilyen réteg található. Az izzó enyhén lapított, lekerekített alakú. A fő előny az íze lesz, amelyben nincs kifejezett keserűség és élesség.

A fajta vegetációs ideje 140-150 nap, ebből arra következtethetünk, hogy a termés teljes beéréséhez a növénynek hosszú időre van szüksége.

Hogyan lehet megkülönböztetni a krími hagymát más fajtáktól?

A jaltai salátahagymát gyakran hamisítják. Az üzletek polcain olyan vörös fejek láthatók, amelyek nem rendelkeznek a fajta fő jellemzőivel, ugyanakkor a nevén nevezik. Az ilyen helyzetek elkerülése és a jaltai nézet megkülönböztetése a hamisítványoktól, a következő jelekre kell figyelni:

Krími hagyma egy szakaszban
  1. Ha a hagymát félbevágja, láthatja, hogy több vastag és lédús rétegből áll, amelyek száma nem haladja meg a 7 darabot-
  2. A jaltai hagyma nem okoz könnyezést és egyéb testreakciókat. Nincs kifejezett szag;
  3. Ízlés szerint az ilyen gyümölcsök édesek és kellemesek, keserűség és élesség hiányzik;
  4. Az érés júliusra esik, és az érett fejek eltarthatósága nem haladja meg a 4-5 hónapot. Ezt a tényezőt figyelembe véve arra a következtetésre juthatunk, hogy lehetetlen ilyen íjat vásárolni tél végén, tavasszal és nyár elején.

Palánták termesztése

A jaltai hagyma kerti telken történő termesztéséhez először palántákat kell szaporítani. A magokat üvegházban vagy üvegházban február végén-március elején vetik el. Abban az esetben, ha az optimális hőmérsékletet még nem határozták meg, a palántákkal ellátott tartályokat otthon helyezik el az ablakpárkányon.

A vetőmag csírázásának termékeny szubsztrátumaként egyenlő arányú gyepföldből és humuszból és 50 gramm ásványi műtrágyából álló keveréket használnak. A földet egy edénybe öntik úgy, hogy a talajréteg vastagsága ne haladja meg a 15 centimétert.

Ültetés előtt a magokat 30-40 percig áztatják gyenge kálium-permanganát oldatban, ez az eszköz segít az ültetési anyag fertőtlenítésében. A következő szakaszban a magokat növekedési stimulátorba helyezzük az utasításoknak megfelelően. Ez az eljárás növeli a növények sikeres termesztésének esélyét.

A palánták termesztése a magok vetésével kezdődik. Egymástól 5 centiméter távolságra lévő hornyokba helyezik őket. Az egyes palánták közötti távolság 1 centiméter. A magokat a felületre fektetjük, talajjal meghintjük és permetezőpalackkal permetezzük.

A jaltai hagyma gondozása a terepen

Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb hajtás kikeljen, a növények termesztésénél a következő szabályokat kell betartani:

  1. Alapvetően, a palántákkal ellátott tartályt meleg és jól megvilágított helyen kell tartani legalább 25 fokos levegő hőmérséklettel;
  2. 2-3 héttel a magok elvetése után kell kikelniük az első hajtásoknak, ebben az esetben a tartályt hűvösebb helyiségbe helyezik, amelynek hőmérséklete 15-20 fok, miközben a világítás ugyanazon a szinten marad. Erre azért van szükség, hogy megakadályozzuk a palánták kihúzását;
  3. A talaj felső rétegének mindig nedvesnek kell lennie;
  4. 2 héttel a vetés után a palántákat komplex ásványi és nitrogén műtrágyákkal trágyázzák meg. Egy héttel később ammónium-nitrátot adnak hozzá;
  5. Amint felnőnek a palánták, ritkítják őket úgy, hogy a növények közötti távolság legalább 1 centiméter legyen-
  6. A palánták ültetése előtt fokozatosan csökkenteni kell a talaj öntözését.

Mielőtt a növényeket nyílt talajba ültetné, meg kell keményíteni. Ehhez a palántákkal ellátott tartályt egész napra kiviszik az utcára, este beálltával a tartályt visszahozzák a szobába. Átlagosan a leszállások 7 napon belül keményednek meg.

Leszállás nyílt terepen

A nyílt terepen való leszállás a kultúra helyének kiválasztásával kezdődik. Meg kell felelnie a következő követelményeknek:

  1. A helynek nyílt napon kell lennie, mert ez a tényező befolyásolja a hagymák ízét és minőségét;
  2. Természetes körülmények között a jaltai hagyma olyan területeken nő, ahol a tauriai pala talajként működik. Otthon a lehető legközelebbi feltételeket kell teremtenie a természethez. A talajnak termékenynek kell lennie;
  3. A növényt nem ajánlott olyan helyre ültetni, ahol más fajták nőttek előtte. A burgonyát, a káposztát, a paradicsomot és a zöldeket a legjobb elődöknek tekintik.
Jaltai íj a kertben

Ősszel a talajt gondosan ássák 30-40 centiméter mélységig. Ebben az időben a talajt kiegyenlítik, és megtisztítják a törmeléktől és a gyomoktól. Termékeny és ásványi kompozíciókat is kell készíteni. Tavasszal a talajt ammónium-nitráttal és káliumsóval táplálják.

Ahhoz, hogy a talaj lazább legyen, a tavasz beálltával 7-10 naponta egyszer boronálni kell.

A palántákat április elején ültetjük nyílt terepen, ha késik a határidőkkel, jelentősen csökkentheti a termést.

Az ültetéshez sekély, legalább 40 centiméter széles barázdákat készítenek. Ugyanez a távolság marad a barázdák között. A palántákat egymástól 10 centiméter távolságra ültetik. A hagyma gyökereinek befedése után a talajt tömörítjük és alaposan öntözzük.

kultúra gondozás

A gazdag termés érdekében gondoskodni kell az ültetésekről. A jaltai hagyma édes és lédús íze közvetlenül függ az öntözés mennyiségétől. Ne hagyja, hogy a talaj kiszáradjon, mindig nedves állapotban kell lennie. Ha nem veszi figyelembe ezt a szabályt, akkor a fejek élesek és keserűek lesznek.

Jaltai hagyma palánták

A növényeket a betakarítás előtt 20 nappal meg kell öntözni. Ez hosszabb eltarthatóságot biztosít.

A hagymák teljes kifejlődése érdekében a földet rendszeresen gyomláljuk és lazítjuk. Erre azért van szükség, hogy a növény a lehető legtöbb napfényt, oxigént és nedvességet kapja.

A jaltai hagyma nagyon érzékeny a megtermékenyítésre, így július végéig azt takarmány 10-12 naponként, a következő összetételek váltakoztatásával:

  • 1:5 arányban vízzel hígított ökörfarkkóró vagy 1:10 arányban vízzel hígított csirketrágya;
  • 20 gramm kálium-kloridot és 40 gramm szuperfoszfátot 10 liter vízben oldva.

Betegségek és megelőzésük

A jaltai hagyma jól ellenáll a különféle betegségeknek. Az egyetlen veszélyt a gyökerek rothadásának lehetősége jelenti, amikor a talaj vizes, ezért a növényeket bőségesen, de mérsékelten kell öntözni.

A betegségmegelőzés egyéb módszerei az összes agrotechnikai munka időben történő végrehajtása. A megfelelő táplálkozásban részesülő növény sokkal jobban megbirkózik a felmerült problémákkal.

Betakarítás és tárolás

A betakarítás a többi fajtához képest későbbi időszakra esik, mégpedig augusztus végére-szeptember elejére. A jaltai íj ekkor éri el érettségének csúcsát. Érdemes megjegyezni, hogy nem lehet késleltetni a termés kiásását, mert az őszi esőzések gyümölcsrothadást okozhatnak.

A jaltai íj tárolása zsinórban

Minden tárolási körülmény mellett a hagyma 4-5 hónapig megőrzi frissességét:

  1. A levegő hőmérsékletének 10-15 fokon belül kell lennie;
  2. A levegőnek száraznak kell lennie, a terményt legjobban 50 százalékos páratartalom mellett tárolni;
  3. A hagymákat hosszú hajtásokkal kötik össze. Az eredeti tárolási mód a hagymafonatok gyártása lesz. Mindenesetre az összefüggő gyümölcsöket a mennyezetre akasztjuk, hogy ne érjenek egymáshoz.

A jaltai hagyma az egyik legfinomabb és leghíresebb salátafajta, de csak a Krím-félszigeten termeszthető. Más területeken a gyümölcsök elveszítik vonzó ízüket és egyéb tulajdonságaikat. A fajtatermesztés agrotechnikája bizonyos készségeket és alapos üzleti megközelítést igényel.


Megosztás a közösségi hálózatokon: