A jaltai hagyma ennek a növénynek egy jól ismert déli fajtája, amely referencia ízű és megjelenésű. Egy ilyen növény termesztése a középső sávban lehetséges, de nem indokolt, mert a kapott hagymák alapvetően különböznek a déli régióban termesztettektől.
A jaltai hagyma a Madera lapos fajta rokona, amelyet a 19. században hoztak a Krím területére utazók, innen a faj második neve - a krími hagyma. A leírt növény a salátafajtákhoz tartozik, és számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik, amelyek közül a fő az alacsony illóolaj-tartalom, amelynek köszönhetően a hagymák nem irritálják a nyálkahártyát, és ízükben nincs keserűség és élesség.
Az egyetlen hely, ahol a jaltai hagymát termesztik, a Krím déli partja. Ha más régiókban termeszt egy ilyen növényt, akkor az íze élesebbé válik, és a fajta elveszíti eredetiségét.
A védőréteget képező száraz pikkelyek lilára vagy rózsaszínre festhetők. A lédús pikkelyek, legfeljebb 7 mm vastagok, fehérre vagy halvány rózsaszínre vannak festve, egy fejben legfeljebb 7 ilyen réteg található. Az izzó enyhén lapított, lekerekített alakú. A fő előny az íze lesz, amelyben nincs kifejezett keserűség és élesség.
A fajta vegetációs ideje 140-150 nap, ebből arra következtethetünk, hogy a termés teljes beéréséhez a növénynek hosszú időre van szüksége.
A jaltai salátahagymát gyakran hamisítják. Az üzletek polcain olyan vörös fejek láthatók, amelyek nem rendelkeznek a fajta fő jellemzőivel, ugyanakkor a nevén nevezik. Az ilyen helyzetek elkerülése és a jaltai nézet megkülönböztetése a hamisítványoktól, a következő jelekre kell figyelni:
A jaltai hagyma kerti telken történő termesztéséhez először palántákat kell szaporítani. A magokat üvegházban vagy üvegházban február végén-március elején vetik el. Abban az esetben, ha az optimális hőmérsékletet még nem határozták meg, a palántákkal ellátott tartályokat otthon helyezik el az ablakpárkányon.
A vetőmag csírázásának termékeny szubsztrátumaként egyenlő arányú gyepföldből és humuszból és 50 gramm ásványi műtrágyából álló keveréket használnak. A földet egy edénybe öntik úgy, hogy a talajréteg vastagsága ne haladja meg a 15 centimétert.
Ültetés előtt a magokat 30-40 percig áztatják gyenge kálium-permanganát oldatban, ez az eszköz segít az ültetési anyag fertőtlenítésében. A következő szakaszban a magokat növekedési stimulátorba helyezzük az utasításoknak megfelelően. Ez az eljárás növeli a növények sikeres termesztésének esélyét.
A palánták termesztése a magok vetésével kezdődik. Egymástól 5 centiméter távolságra lévő hornyokba helyezik őket. Az egyes palánták közötti távolság 1 centiméter. A magokat a felületre fektetjük, talajjal meghintjük és permetezőpalackkal permetezzük.
Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb hajtás kikeljen, a növények termesztésénél a következő szabályokat kell betartani:
Mielőtt a növényeket nyílt talajba ültetné, meg kell keményíteni. Ehhez a palántákkal ellátott tartályt egész napra kiviszik az utcára, este beálltával a tartályt visszahozzák a szobába. Átlagosan a leszállások 7 napon belül keményednek meg.
A nyílt terepen való leszállás a kultúra helyének kiválasztásával kezdődik. Meg kell felelnie a következő követelményeknek:
Ősszel a talajt gondosan ássák 30-40 centiméter mélységig. Ebben az időben a talajt kiegyenlítik, és megtisztítják a törmeléktől és a gyomoktól. Termékeny és ásványi kompozíciókat is kell készíteni. Tavasszal a talajt ammónium-nitráttal és káliumsóval táplálják.
Ahhoz, hogy a talaj lazább legyen, a tavasz beálltával 7-10 naponta egyszer boronálni kell.
A palántákat április elején ültetjük nyílt terepen, ha késik a határidőkkel, jelentősen csökkentheti a termést.
Az ültetéshez sekély, legalább 40 centiméter széles barázdákat készítenek. Ugyanez a távolság marad a barázdák között. A palántákat egymástól 10 centiméter távolságra ültetik. A hagyma gyökereinek befedése után a talajt tömörítjük és alaposan öntözzük.
A gazdag termés érdekében gondoskodni kell az ültetésekről. A jaltai hagyma édes és lédús íze közvetlenül függ az öntözés mennyiségétől. Ne hagyja, hogy a talaj kiszáradjon, mindig nedves állapotban kell lennie. Ha nem veszi figyelembe ezt a szabályt, akkor a fejek élesek és keserűek lesznek.
A növényeket a betakarítás előtt 20 nappal meg kell öntözni. Ez hosszabb eltarthatóságot biztosít.
A hagymák teljes kifejlődése érdekében a földet rendszeresen gyomláljuk és lazítjuk. Erre azért van szükség, hogy a növény a lehető legtöbb napfényt, oxigént és nedvességet kapja.
A jaltai hagyma nagyon érzékeny a megtermékenyítésre, így július végéig azt takarmány 10-12 naponként, a következő összetételek váltakoztatásával:
A jaltai hagyma jól ellenáll a különféle betegségeknek. Az egyetlen veszélyt a gyökerek rothadásának lehetősége jelenti, amikor a talaj vizes, ezért a növényeket bőségesen, de mérsékelten kell öntözni.
A betegségmegelőzés egyéb módszerei az összes agrotechnikai munka időben történő végrehajtása. A megfelelő táplálkozásban részesülő növény sokkal jobban megbirkózik a felmerült problémákkal.
A betakarítás a többi fajtához képest későbbi időszakra esik, mégpedig augusztus végére-szeptember elejére. A jaltai íj ekkor éri el érettségének csúcsát. Érdemes megjegyezni, hogy nem lehet késleltetni a termés kiásását, mert az őszi esőzések gyümölcsrothadást okozhatnak.
Minden tárolási körülmény mellett a hagyma 4-5 hónapig megőrzi frissességét:
A jaltai hagyma az egyik legfinomabb és leghíresebb salátafajta, de csak a Krím-félszigeten termeszthető. Más területeken a gyümölcsök elveszítik vonzó ízüket és egyéb tulajdonságaikat. A fajtatermesztés agrotechnikája bizonyos készségeket és alapos üzleti megközelítést igényel.