Műtrágyák karbamid (karbamid) és salétrom: melyik a jobb, különbségek

A karbamid és a salétrom két különböző nitrogénműtrágya: szerves és szervetlen. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A kötszerek kiválasztásakor össze kell hasonlítani őket a növényekre gyakorolt ​​hatás jellemzői, az összetétel és az alkalmazási módok szerint.

Karbamid és salétrom - ugyanaz-e vagy sem

Ez két különböző műtrágya, ugyanakkor a következő jellemzők egyesítik őket:

1. Összetétel - mindkét készítmény nitrogénvegyületeket tartalmaz.
2. A hatás sajátosságai: a zöld tömeg gyors megkötése a növények által.
3. Alkalmazási eredmények: termelékenység növekedés.

Mivel a karbamid szerves, a nitrát pedig szervetlen, ezek a termékek alkalmazási módjukban különböznek egymástól. Például a szerves anyagokat mind a gyökéren, mind a lombozaton alkalmazzák. És szervetlen vegyületek - csak a földben. Számos egyéb lényeges különbség is van köztük. Ezért határozottan kijelenthetjük, hogy az ammónium-nitrát nem karbamid.

Karbamid: összetétel, típusok, alkalmazás

A karbamid a szerves trágya karbamid általános neve (kémiai képlete: CH4N2O). A készítmény a maximális mennyiségű nitrogént tartalmazza (összehasonlítva az összes többi eszközzel), így a karbamid az egyik leghatékonyabb gyógyszer.

A karbamid fehér kristályos por, amely vízben és ammóniában (ammóniában) jól oldódik. Más fajták nincsenek. T.e. kémiailag és fizikailag a karbamid mindig ugyanolyan stabil összetételű. Ugyanakkor az ammónium-nitrát különböző tartalomban különbözik a karbamidtól, például nátrium, kálium, ammónium-nitrát és mások.

A karbamidot gömb alakú fehér szemcsék formájában állítják elő

Ezt az eszközt különböző esetekben használják:

1. Műtrágyaként a talaj nitrogénnel való telítésére. Ez különösen fontos az aktív növekedés időszakában: tavasz - nyár első fele. A nitrogén műtrágyák alkalmazása júliusban, augusztusban vagy ősszel nem praktikus, sőt károsíthatja a növényeket.
2. Betegségek és kártevők terjedésének megelőzése - a kifejlett növényeket és palántákat gyakran permetezzük karbamid oldattal.
3. A termelékenység növekedése a növekedési folyamatok felgyorsulása miatt.
4. Késleltetett virágzás, ami különösen fontos késő tavasz esetén (a virágok lefagyhatnak).

Salétrom: összetétel, felhasználási módok

A salétromot különféle XNO általános összetételű fémek nitrátjainak nevezik₃, ahol X lehet kálium, nátrium, ammónium és egyéb elemek:

• nátrium (NaNO₃);
• hamuzsír (KNO₃);
• ammónia (NH₄NEM₃);
• magnézium (Mg (NO₃)₂).

Ezenkívül a termék keverékek formájában is elérhető, például ammónium-kálium-nitrát vagy mész-ammónia. A komplex összetétel hatékonyabban hat a növényekre, nemcsak nitrogénnel, hanem káliummal, magnéziummal, kalciummal és más nyomelemekkel is telíti őket.

A fejtrágyát az egyik fő nitrogénforrásként használják. A szezon elején a következő célokra is bevezetik:

1. A zöldmassza halmazának felgyorsítása.
2. Megnövekedett hozam (az érési időpontok korábban is jöhetnek).
3. A talaj enyhe elsavasodása, ami különösen fontos a 7,5-8,0 pH-értékű lúgos talajoknál.

Ez egy robbanásveszélyes anyag, amely különleges szállítási és tárolási feltételeket igényel. Ugyanakkor más nitrátok is megtalálhatók a közterületen.

Megjelenésében az ammónium-nitrát gyakorlatilag nem különbözik a karbamidtól

Mi a különbség a karbamid és a salétrom között

Annak ellenére, hogy az ammónium-nitrát és a karbamid ugyanabba az osztályba tartozó (nitrogén) műtrágya, számos különbség van köztük. Ahhoz, hogy megtudja, mi a különbség köztük, össze kell hasonlítania néhány jellemzőt.

Fogalmazás

Összetételében alapvető különbség van a karbamid és az ammónium-nitrát között. Az első műtrágya szerves, a nitrátok pedig szervetlen anyagok. Ebben a tekintetben az alkalmazásuk módja, az expozíció sebessége és a megengedett adagolás különbözik egymástól.

A nitrogéntartalom tekintetében a karbamid jobb, mint a nitrát: az utóbbi legfeljebb 36% nitrogént, a karbamid pedig legfeljebb 46% -ot tartalmaz. Ugyanakkor a karbamid mindig azonos összetételű, és a nitrátok szervetlen anyagok csoportja, amelyek a nitrogénnel együtt káliumot, magnéziumot, nátriumot, kalciumot és más nyomelemeket tartalmaznak.

Hatás a talajra és a növényekre

A szerves fejtrágyát (karbamid) lassabban szívja fel a növény. Az a tény, hogy csak ionok formájában lévő szervetlen anyagok hatolnak be a gyökerekbe (vízben jól oldódnak és kis molekulaméretben különböznek egymástól). És a karbamid molekula sokkal nagyobb. Ezért először az anyagot talajbaktériumok dolgozzák fel, és csak ezután hatol be a nitrogén a növényi szövetekbe.

A Saltpeter már tartalmaz nitrátokat - negatív töltésű NO-ionokat₃ - kis molekulák, amelyek vízzel együtt gyorsan behatolnak a gyökérszőrökbe. Ezért a karbamid és az ammónium-nitrát közötti alapvető különbség az, hogy a szerves anyagok lassabban, a szervetlenek pedig észrevehetően gyorsabban hatnak.

Hetekig nitrogénnel látja el a növényeket.

Alkalmazással

A fedőlapok felvitelének módjai is eltérőek:

1. A nitrátok (szervetlen anyagok) csak gyökér módszerrel alkalmazhatók, t.e. oldjuk fel vízben és öntsük a gyökér alá. A helyzet az, hogy a salétrom nem hatol be a levelekbe, és nincs értelme a növényeket permetezni.
2. A karbamid (szerves anyag) mind a gyökérben, mind a levélben alkalmazható, váltogatva az egyiket és a másikat. A szerves vegyületek jól behatolnak a levelek szövetein keresztül. A talajban pedig először szervetlen anyagokká alakulnak, majd a gyökérrendszer felszívja őket.

A szerves nitrogén műtrágyákat lombozaton is ki lehet juttatni

Melyik a jobb: salétrom vagy karbamid

Mindkét műtrágyának (karbamid és ammónium-nitrát) megvannak az előnyei és hátrányai, így nehéz egyértelműen megmondani, melyik a jobb. Például a karbamidnak a következő előnyei vannak:

1. Megnövelt nitrogéntartalom - legalább 10%.
2. Nincs robbanásveszély (az ammónium-nitráthoz képest).
3. Gyökérre és lombozatra is alkalmazható.
4. Hatása hosszan tartó, szezononként 1-2 alkalommal használható.
5. Nem növeli a savasságot.
6. Nem okoz égési sérülést a levelek, szárak és virágok felületén, még levélzetesen felhordva sem.

Ennek a felső öltözködésnek a hátrányai a következők:

1. Késleltetett cselekvés - a hatás csak néhány hét után észrevehető.
2. A fejtrágyázást csak a meleg évszakban lehet alkalmazni, mivel nem hatol be a fagyott talajba.
3. Nem ajánlott beágyazni abba a talajba, amelybe a magokat ültetik (például palántáknál) - csírázásuk csökkenhet.
4. A szerves anyagokat nem szabad más fedőlapokkal keverni. Csak külön-külön lehet beírni.

Saltpeter előnyei:

1. Meleg évszakban és ősszel, télen egyaránt használható.
2. A savasság növelése jótékony hatással van egyes növényekre és a lúgos talajra is.
3. A növények gyorsan felszívják, az eredmény szinte azonnal észrevehető.
4. Elpusztítja a gyomok leveleit, ezért tartálykeverékben is használható különféle gyomirtó szerekkel. A permetezést azonban óvatosan kell elvégezni, hogy ne kerüljön a növény leveleire (például tavasszal csírázás előtt).
5. Más műtrágyákkal keverhető.

Hibák:

1. Ammónium-nitrát – robbanásveszélyes.
2. Növeli a talaj savasságát, ami más növényeknél (és még inkább a savas talajnál) jelentős hátrányt jelenthet.
3. Kevesebb a nitrogén, ezért ugyanazon a területen nagyobb az anyag fogyasztása.
4. Ha öntözés közben véletlenül megérinti a növény leveleit vagy más zöld részét, égési sérülés maradhat rajta.

A nitrogénvegyületek hozzájárulnak a növények gyors fejlődéséhez

Ammónium-nitrát helyett karbamid műtrágya használható. A szerves anyagok nem változtatják meg a talaj környezetét, ajánlott a gyökér alá kikenni, vagy a zöld növényi részét permetezni oldattal. De ha gyors hatást kell elérni, előnyösebb szervetlen nitrátokat használni.

Melyik a jobb a búzához: karbamid vagy salétrom

A salétromot gyakran használják őszi búzafajtákhoz. A választás annak köszönhető, hogy még fagyott talajban is felszívódik. Hasonló körülmények között a karbamid alkalmazása hatástalan lesz. Valójában a következő szezonig a földben fog feküdni, és csak a baktériumok általi feldolgozás után kezd bejutni a növényi szövetekbe a gyökérrendszeren keresztül.

Hogyan lehet megkülönböztetni a karbamidot a salétromtól

Látszólag nagyon nehéz megtalálni a különbséget a salétrom és a karbamid között. Ezért számos vizsgálatot kell elvégezni:

1. Ha a granulátumot őröljük, akkor szerves anyagok után az ujjak kissé zsírosak lesznek, a nitrátok után pedig szárazak lesznek.
2. Erős világítást készíthet, és alaposan megnézheti a szemcséket: az ammónium-nitrát halványsárga vagy akár rózsaszínes is lehet. Ugyanakkor a karbamid mindig fehér marad.

Következtetés

A karbamid és a salétrom nitrogénműtrágyák, amelyeket főleg külön-külön használnak. A nyári lakosok gyakran a szerves anyagokat részesítik előnyben, mivel nem változtatja meg a talaj savasságát, és hosszan tartó hatást fejt ki. De ha gyors hatást kell elérni, akkor célszerű szervetlen műtrágyát használni.

Cikkek a témában "Műtrágyák karbamid (karbamid) és salétrom: melyik a jobb, különbségek"

Mézes fésű

Holstein tehén fajta

Mézes fésű

Holstein tehén fajta