Sok kertész meg van győződve arról, hogy a fenyő otthoni szaporítása csak magvakkal lehetséges. Ez azonban egyáltalán nem így van, a fa dugványokkal vagy oltással is szaporítható. A cikk részletes utasításokat ad ennek a csodálatos tűlevelű növénynek minden lehetséges módon történő szaporításához.
Először is el kell döntenie, hogy milyen fenyőfajtát szeretne termeszteni. A különböző fajoknak megvannak a saját szaporodási jellemzői. Így például ágas szaporításkor az európai fenyő gyökerezik a legjobban. Közép-Oroszország éghajlatán azonban az erdeifenyő és a szibériai cédrusfenyő a leggyakoribb.
A magvakkal történő szaporításnál figyelembe kell venni, hogy a különböző fenyőfajták magjai megjelenésükben különböznek. Az erdei fenyőmagnak kicsi szárnyaik vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy mozogjanak a levegőben. A szibériai fenyőmagnak nincs szárnya. Sűrű fás héjjal borított magból állnak.
Sok tűlevelű szaporítása lehetséges egy kis gallyal. A fenyő otthon is termeszthető dugványokról. Ez a folyamat nem gyors és meglehetősen munkaigényes, de a végeredmény nem tehet mást, mint a tűlevelűek szerelmeseinek.
A fenyő szaporodása ily módon ivartalannak minősül. Ez azt jelenti, hogy a szaporodási folyamat során nem képződnek új génvariációk. A kitermelt növény a genetikai anyag eredményeként teljesen azonos a szülővel.
A fenyőágak gallyas szaporításának legkedvezőbb ideje a nyári időszak, június közepétől júliusig. Ekkorra az ágak már kellően kialakultak, de még mindig az aktív növekedés fázisában vannak. A nyári szezonban a hosszú nappali óráknak köszönhetően a dugványoknak lesz ideje gyökeret verni. A meleg vidékeken tavasszal lehetséges a fenyő dugványokkal történő szaporítása.
Az őszi vagy téli ágak szaporítása nem hatékony, mivel a rövid nappali órákban a dugványoknak egyszerűen nincs ideje betelni a napfényre. Lassabban gyökerezik, de a mesterséges világítás segít felgyorsítani a folyamatot.
A fenyő gallyból történő termesztése olyan módszernek tekinthető, amely nagyszerű a kezdő kertészek számára. Egy fa ilyen módon történő szaporításához meg kell találni egy vadon növő fenyőfát, és le kell vágni róla egy fiatal ágat, amely idén megjelent. A kiválasztott ág szárát lignifikált vagy félig lignizált kéreggel kell borítani. Minél fiatalabb a levágott ág, annál gyorsabban megy végbe az első gyökerek kialakulásának folyamata.
Az ágat metszővágóval óvatosan le kell vágni, hogy mérete ne haladja meg a 10 cm-t. Az alsó részén található ágakat eltávolítják, hogy felszabadítsák ezt a területet a jövőbeli gyökerek számára.
A fenyődugványok otthoni szaporítása során az ágak gyökeresedésének sebessége nagymértékben függ a talaj összetételétől. Minél termékenyebb, annál gyorsabban alakul ki a gyökérrendszer. Az ideális talaj tőzeg és folyami homok keveréke, 1: 1 arányban. Vízelvezetésként félig korhadt fenyőkéreget vagy durvaszálas tőzeget adnak a talajhoz.
Mivel a tőzeg nagyszámú mikroorganizmust tartalmaz, amelyek egy része káros hatással lehet a fák egészségére, a talajkeveréket fertőtleníteni kell. Ezt úgy lehet megtenni, hogy gyenge kálium-permanganát oldattal öntözzük.
Röviddel a gyökeresedés előtt az ágakat gyökérképződés-stimulátorral kezeljük. Ugyanakkor minél lignizáltabb az ág, annál koncentráltabb stimuláló oldatra van szükség.
Ültetési tartályként használhat egy közönséges kis fakeretet. A dugványokat néha üvegházban is ültetik. A keretet és az üvegházat is, ugyanakkor az ültetés után fóliával fedik le.
Az ültetés során dugványos fenyő termesztésekor az ágat nem merítheti azonnal a talajba, ez negatívan befolyásolja a növény túlélését és a gyökérképződést.
Fenyővágás ültetésének algoritmusa:
A világos félárnyék kényelmesek lesznek a csírázó ágak számára, ezért célszerű azokat elzárni a közvetlen napfénytől. Az öntözésnek mérsékeltnek kell lennie, szükség szerint. A fenyődugványoknak elegendő nedvességet kell kapniuk, de ha több a szükségesnél, a gyökérrendszer fokozatosan rothadni kezd.
Augusztushoz közelebb a keretbe ültetett fenyőágak gyökerei. A teljes gyökeresedési folyamat 1,5-4 hónapig tart.
Fenyőágról történő termesztéskor egy évvel az ültetés után a dugványok készen állnak a nyílt talajba való átültetésre. Minél erősebbek és erősebbek a gyökerek, annál valószínűbb és gyorsabban fognak gyökeret verni az új talajban, és elkezdik az aktív növekedést. A fenyőág gyökérrendszerének átültetésre való felkészültségének ellenőrzéséhez a talaj felső rétegét kissé kiássák.
A gyökeres dugvány ültetési helyének félárnyékosnak kell lennie. Az ültetési munkákat tavasszal, felhős, nem meleg napon végezzük. Alacsony savasságú homokos talaj optimális a fenyő számára.
Algoritmus fenyőág nyílt talajba ültetéséhez:
Amint a leírásból látható, a fenyődugványok otthoni ültetése nem nehéz.
A fenyő rétegezéssel történő szaporodása nem hoz létre. Ezt a módszert általában több szárú, bokros növények szaporítására használják. A rétegezéssel történő szaporítás a ciprusfélék vagy a tiszafafélék családjába tartozó tűlevelű növények számára alkalmas.
A fenyő oltással történő szaporítását elsősorban a gyakorlott kertészek kedvelik, de a kezdők is szerencsét próbálhatnak.
A növényeket a tavaszi nedváramlás során vagy a nyár közepén oltják be. A tavaszi vakcinázást a tavalyi hajtásokon, a nyári - az aktuális év fiatal ágain végezzük. A fenyőoltást kétféleképpen hajtják végre: a mag csonkjában és kambium a kambiumon.
Algoritmus fenyő-szaporításhoz tompa módszerrel a kambiumon lévő maggal:
Ha tompa módszerrel, kambiummal a kambiumon szaporítják, a növények túlélési aránya eléri a 100%-ot. Tenyésztési algoritmus:
A fenyőtobozok az ágakon való megjelenésük után a második évben nyílnak ki. Ekkor már vetőmaggal történő szaporításra is felhasználhatók.
A fenyőmagok gyűjtése általában ősszel történik. A tél végéig 0 és +5 közötti hőmérsékleten tárolják oC. A kora tavasz beköszöntével a magvak készen állnak az otthoni ültetőedényekbe való elültetésre. Miután a hó felolvadt egy lapát bajonettjén, azonnal vethetők nyílt talajra.
A fenyő szaporítása olyan folyamat, amelyet minden kertész elvégezhet. A lényeg az, hogy pontosan kövesse ennek vagy annak a módszernek a szabályait. A kezdő kertészek gyakorlatukat magról vagy dugványról történő szaporítással kezdhetik. A tapasztalt kertészek oltással dekoratív formákat hozhatnak ki.