A bikák földet esznek, mivel étrendjükből hiányzik minden elem. Leggyakrabban ezek endemikus jogsértések, de a javuló közlekedési kapcsolatok eredményeként ez a probléma bármely régióban felmerülhet.
Bármely emlősnél az étvágy romlása a nyomelemek táplálékhiányával fordul elő. A természetben az állatok pótolják ezt a hiányt a messziről folyó folyók vizének köszönhetően. A különböző régiókon átfolyó folyóvizek telítettek a talajban lévő anyagokkal.
Az élelem- és vízválasztásban korlátozott állatállomány a föld elfogyasztásával pótolja az ásványi anyagok hiányát. Az agyag mikro- és makroelemekben a leggazdagabb. Más típusú talajok hiába tömítik el a bika gyomrát.
Az, hogy egy bika földet eszik, bizonyos anyagcserezavarokhoz kapcsolódó betegségek jele:
A "tiszta" avitaminózis általában nem vezet az étvágy perverziójához.
A ketózis leggyakoribb változata a szénhidráthiány a tehenek étrendjében, valamint a zsír- és fehérjetöbblet. De a betegség kialakulását a vegyi anyagok egész komplexének krónikus hiánya okozhatja:
Az étvágyperverzió a ketózis enyhe formájának tünete, amikor mindent elég könnyű orvosolni. A diagnózis a vér és a vizelet laboratóriumi elemzése után történik. A kezelés a hiányzó elemek takarmányhoz való hozzáadásával történik.
A géb gyakran megeszi a földet unalomtól vagy éhségtől, mivel még nincs fű
Felnőtt állatok betegsége. A borjak nem betegek. Az oszteodisztrófiát bikáknál rendszerint a leállási időszakban rögzítik, testmozgás és ultraibolya sugárzásnak való kitettség hiányában.
A téli vitamin- és vegyszerhiány a tartalom hiányosságaira hárul:
Az osteodystrophia kialakulását ezen elemek arányának megsértése is elősegíti. A provokáló tényezők a túlzott CO₂ a szobában és a fehérje az étrendben.
Az osteodystrophia csontritkulást és a csontok lágyulását (osteomalacia) okozza. Ezekkel a betegségekkel a kalcium kimosódik az állat testéből, "lizuha" vagy étvágytalanság alakul ki. A tél után sétálni engedett bika elkezdi falni a földet, igyekszik pótolni a hiányzó mikro- és makroelemek hiányát.
A diagnózis felállítása után az állatok takarmányát kiegyensúlyozzák, és hozzáadják a szükséges ásványi-vitamin-premixeket.
A betegség csak bizonyos régiókra jellemző, amelyek talajában nincs elegendő kobalt. A hypocobaltosis olyan területeken fordul elő, ahol a földet jól mossák az esők, vagy mocsaras területeken. A kobalt hiányának pótlására a szarvasmarhák nemcsak földet esznek, hanem más ehetetlen tárgyakat is, beleértve más állatok csontjait is.
A diagnózis felállítása a vér biokémiai elemzése, valamint a talaj, a takarmány és a víz szükséges fémtartalmának ellenőrzése alapján történik. Hiány esetén az állatoknak kobaltsókat és magas ezen elemtartalmú takarmányokat írnak elő.
A podzolos talajok jellemzőek az északi régiókra, ahol heves esőzések vannak
A rézben szegény területeken fejlődik. Hipokuprózis esetén a bika megeszi a földet, mivel ösztönösen igyekszik pótolni a fémhiányt a szervezetben. A felnőtt állatok kevésbé érzékenyek a hipokuprózisra, mint a fiatal állatok. A borjakban a betegség tünetei jobban észrevehetők, mivel a rézhiány elsősorban a fiatalok fejlődését és növekedését érinti. A felnőtt szarvasmarhákat a vér biokémiája alapján diagnosztizálják.
A betegség krónikus, előrehaladott esetekben rossz a prognózis. Terápiás és profilaktikus célokra a bikákat réz-szulfáttal etetik.
Először is érdemes vért adni egy biokémiai elemzéshez. A hizlalásra vitt bikák gazdái valamiért inkább „nagymama elve szerint” diagnosztizálnak: megeszik a földet, ami azt jelenti, hogy nincs elég kréta. Néha a „diagnózis” vitaminhiányra változik. Ez utóbbiak hiányoznak a talajban. A bika pedig, mivel nem kapja meg a szükséges anyagokat a takarmányban, tovább eszi a talajt.
Kis mennyiségben a föld nem veszélyes. Mindenesetre a tehenek gyakran lenyelik a leszedett növényekkel együtt. Ám az ásványi éhezéssel a bikák túl sok földet esznek meg. Általában nem értik a talajfajtákat, az ösztönök szintjén megeszik. Fekete talajon vagy homokon "legelve" az állat nem pótolja a nyomelemek hiányát, és továbbra is eszi a földet. Az eredmény a bél mechanikai elzáródása lesz. Az agyag is árt, ha a bika túl sokat eszik belőle.
Nincs abban semmi nehéz, hogy a bika ne egye meg a földet. Az elemzés eredményeinek kézhezvétele után a hiányzó elemeket tartalmazó premixet adjuk a takarmányhoz. Néha valóban kalcium lehet, de ebben az esetben jobb, ha krétát keverünk az ételhez, és nem tiszta formában adjuk.
Mivel a bikák elemhiányban eszik a földet, a gazdának az a feladata, hogy teljes értékű táplálékot biztosítson számukra. Néha ehhez elég, ha nem félünk kifejezetten szarvasmarhák számára készült, kész összetett takarmányokat használni.