A bonsai ősi keleti művészete (a japán szó szerint "cserépben növekszik") lehetővé teszi, hogy könnyen szerezzen otthon egy szokatlan alakú fát. És bár bármilyen törpefával dolgozhat, a tűlevelűek továbbra is a legnépszerűbbek. Egy otthon termesztett és jól formált bonsai fenyőfából a természetes körülmények között termesztett fa miniatűr mása lesz. A bonsai ültetésére, gondozására és formálására vonatkozó szabályokat ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk.
A bonsai fenyő magról termesztése meglehetősen problémás üzlet. Először is össze kell gyűjtenie egy jó vetőanyagot (magvakat). Másodszor, megfelelően készítse fel őket a leszállásra. Harmadszor pedig a csíráztatáshoz és a palánták későbbi állandó helyre történő átültetéséhez szükséges tartályok felvétele.
Ahhoz, hogy magról fenyőfát neveljünk, több időt kell töltenie, mint egy erdőben vásárolt vagy kiásott palánta esetében. Ez azonban lehetővé teszi a gyökérrendszer és a korona kialakulását a fa növekedésének korai szakaszában, ami fontos a bonsai fenyő számára.
A magvak megszerzéséhez egy tűlevelű növény érett kúpjait vegyük ki, és meleg, száraz helyen tároljuk, amíg a pikkelyek szét nem oszlanak. Ha ez megtörténik, lehetséges lesz a magok kinyerése. Fontos, hogy az aktuális vagy a tavalyi év vetőmagját használjuk, hiszen egyes tűlevelűek magjai nem maradnak sokáig életképesek.
Szinte minden létező bonsaira alkalmas fenyőfajból (és több mint 100 van belőlük) bonsai fát nevelhet. Ennek a művészetnek a szakértői azonban négy legalkalmasabb típust különböztetnek meg:
Szélességi fokainkon az erdeifenyő a legalkalmasabb a bonsai termesztésére, mert alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz és nem igényel különösebb gondozást.
Válasszon és ültessen egy tűlevelű fát a bonsaihoz ősszel. Az erdőből hozott vagy faiskolában vásárolt palántát virágcserépbe kell ültetni, és egy ideig természetes körülmények közé kell helyezni - azaz szabadba vagy erkélyre kell tenni. Fontos, hogy a fa védve legyen a huzattól és a széltől, továbbá ajánlott a cserepet talajtakaróval lefedni.
A fenyő magból történő termesztéséhez kedvező feltételeket kell teremteni a csírázásukhoz.
A vetőmagok vetésére szolgáló ültetőtartály mélysége nem haladhatja meg a 15 cm-t. A tartály aljára 2-3 cm magas vízelvezető réteget (általában kavicsot) helyeznek, a tetejére durva szemű folyami homokot öntenek. A palánták túlélésének növelése érdekében a kavicsot és a homokot kalcinálni javasolt. Ha ezt az eljárást elhanyagolják, a legtöbb palánta elpusztulásának kockázata magas. És minél többen maradnak életben, annál gazdagabb lesz egy érdekes formájú palánta választása a leendő bonsai számára.
Ebben a szakaszban finom homokot is kell készíteni, amely kitölti a magokat. Fűteni kell.
A nyitott kúpokból betakarított magokat rétegezni kell. Ehhez 2-3 hónapig alacsony hőmérsékleten (0-+4 °C) 65-75% páratartalom mellett tartják. Ezt azért teszem, hogy felkészítsem az embriót a fejlődésre és elősegítsem a csírázást, mivel a rétegződés során a magok felső héja meglágyul.
A magokat tél végén vagy kora tavasszal kell elvetni, mivel ebben az időszakban a nyugalmi állapotból az aktív életbe lépnek. A magvak durva szemű homokcserépbe történő vetéséhez 2-3 cm mély barázdát kell készíteni. 3-4 cm távolságra fenyőmagot helyezünk a barázdába, kalcinált finom homokkal borítjuk és öntözzük. A tartályt üveggel borítják. Napi szellőztetés szükséges a penészgomba kialakulásának megelőzése érdekében. Most már csak várni kell.
A vetés után, körülbelül a 10-14. napon megjelennek az első hajtások. Ezt követően az üveget el kell távolítani, és a terményeket tartalmazó edényeket napos helyre kell helyezni. Ha a világítás nem elegendő, a palánták erősen felfelé nyúlnak. Ez elfogadhatatlan a bonsai kialakulásához, mivel az ilyen palánták alsó ágai túl magasak lesznek.
Bonsai termesztése erdeifenyő magjából:
A második átültetés után a palántákkal ellátott edényeket napos helyre helyezzük vissza. 3-4 hónapos korban rügyek kezdenek megjelenni a törzsön, az alsó tűszint szintjén. Továbbra is figyelni kell a növekedésüket és a megfelelő formát.
A fenyő nem szobanövény, ezért célszerű a bonsaifát nyáron kitenni a friss levegőre: a kertben vagy az erkélyen. Ebben az esetben a helyet jól megvilágítottnak kell kiválasztani, nem fújja a szél. Napfény hiányában a fa túl hosszú tűket növeszt, ami elfogadhatatlan a bonsai fenyő esetében.
Télen fontos természetes feltételeket teremteni a fenyő növekedéséhez. A szubtrópusi zónából származó fajok esetében +5 - +10 ° C hőmérsékletet és 50% páratartalmat kell biztosítani.
A bonsai fenyő otthoni gondozása a rendszeres öntözésből, trágyázásból és a gyökérrendszer és a korona formázásából áll.
Az öntözésnek nagyon mérsékeltnek kell lennie, az időjárási viszonyoktól függően. Általában a bonsai fenyőfákat nyáron hetente egyszer öntözik. Télen az öntözés csekélyre csökken, hogy lelassítsa a növény növekedését.
Ásványi és szerves trágyákkal párhuzamosan etessük. Szervesből lehet komposzt vagy humusz, ásványi anyagokból pedig nitrogén, foszfor, hamuzsír. A fejtrágyázás kora tavasszal nyírás után (3-4 alkalom) és ősszel, az esős évszak után (szintén 3-4 alkalommal) kezdődik, amikor a bonsai fenyőben megkezdődik a nyugalmi időszak.
A fenyő bonsai kialakulásának megvannak a maga nehézségei, mivel a fa aktív növekedésének időszakát évente egyszer - a tavasz második felében - figyelik meg. Ezenkívül a fenyőnek három növekedési zónája van, amelyek éves növekedése nagymértékben változik. A hajtások legaktívabban a csúcsi zónában nőnek. A középső zónában lévő hajtások átlagos növekedési erővel nőnek. És az alsó ágak nagyon gyenge növekedésűek.
El kell kezdeni a bonsai formázást egy fenyőpalántából, mivel a kifejlett fa megmerevedett ágait és törzsét nem lehet a megfelelő irányba hajlítani: eltörnek. A hajtások metszését ősszel végzik - ez lehetővé teszi a léveszteség minimalizálását. Ha azonban egy egész ágat el kell távolítani, ezt tavasszal kell megtenni, hogy a fa a nyár folyamán begyógyítsa a sebet.
korona. A fenyőkorona érdekes formája érdekében ágait és törzsét dróttal körbetekerik.
Ezt jobb ősszel megtenni, mert télen a fenyő nyugalomban van. Ha ezt tavasszal teszik meg, amikor a fenyőnek növekedési üteme van, nyár végére a drót belenőhet az ágakba, és észrevehető heget hagyhat maga után. Bár néha pontosan ezt érik el a szakértők, minden a bonsai stílusától függ.
vese. Tavasszal rügycsoportok nőnek a hajtásokon, és a fák növekedési irányának megadása érdekében megcsípjük a feleslegeseket. Itt emlékeznie kell a növekedési zónákra. Az alsó hajtásokon meg kell hagyni a legfejlettebb rügyeket, a felsőeken - a legkevésbé fejletteket.
Gyertyák. A megőrzött rügyeket tavasszal gyertyákba húzzuk, amelyek hosszát is a növekedési zónák figyelembevételével kell beállítani. A felső zónában a metszés szigorúbban történik, mint az alsó zónában. A bonsai fenyő negatívan reagálhat, ha az összes gyertyát egyszerre vágják, ezért ezt a folyamatot 15-20 napig kell nyújtani.
Tűk. A fenyő bonsainak ki kell szednie a tűket, hogy biztosítsa a napfény behatolását az összes belső hajtásba. A nyár második felétől egészen az ősz beköszöntéig ritkíthatod a tűket. Annak érdekében, hogy a fa minden ágát egyenletesen ültessék, ki kell szedni a tűket a felső zóna legserdülőbb hajtásaiból. Ekkor a bonsai fenyő az alsó ágakra irányítja a tűnövekedésre nem pazarló erőket.
Egyes fenyőfajoknál a tűleveleket levágják, hogy a bonsaifának dekoratív megjelenést kölcsönözzenek. Hagyjuk a növényt teljes terjedelmében kinőni a tűit, augusztusban pedig teljesen levágjuk. A növény természetesen újakat növeszt, de azok sokkal rövidebbek lesznek.
A fenyő bonsai otthoni gondozása két-három évente átültetést igényel. Ez szükséges a bonsai stílushoz illő gyökérrendszer kialakításához. A fiatal fa első átültetését az 5. évben, kora tavasszal végezzük, mielőtt a rügyek duzzadni kezdenek. Ugyanakkor teljesen lehetetlen teljesen lerázni a régi szubsztrátot a gyökerekről, mivel a növény egészségére előnyös gombákat tartalmaz.
A bonsai fenyőt kétféleképpen szaporíthatjuk: magról vagy dugványról nevelve. A magvakkal történő szaporítás kevésbé bonyolult. A tobozokat késő ősszel szüretelik, a magvakat pedig kora tavasszal vetik el.
A dugványok nem a leggyakoribb szaporítási módok, mivel a dugványok túlélési aránya nagyon alacsony. A szárat kora tavasszal vágják le egy felnőtt fáról, egyéves hajtásokat választva. Ebben az esetben le kell vágni az anyatöredékkel (sarokkal).
Otthon, kellő odafigyeléssel és megfelelő gondozással termesztett bonsai fenyő hosszú évtizedekig örömet okoz gazdájának. Fontos megfeledkezni arról, hogy a bonsai termesztés egy folyamatos folyamat, amelynek során egy közönséges dísz bonsai fát formálunk. A korona és a gyökerek időben történő metszése, a fenyő fejtrágyázása és öntözése, valamint a nyári és téli kedvező feltételek megteremtése hozzájárul a cél gyors eléréséhez.