Meglehetősen nehéz megvédeni a cseresznyét a madaraktól. Ezt azonban meg kell tenni, különben a szabad prédát üldöző tollas rablók teljesen elpusztíthatják a teljes termést vagy annak nagy részét. Hiszen gyakran a madarak sokkal több kárt okoznak a bogyókban, mint a betegségek és a kártevők.
A válasz erre a kérdésre egyértelmû igen. Ráadásul a seregélyek a fő oka annak, hogy Európában és szerte a világon az utóbbi időben jelentősen csökkent a cseresznyésültetvényekkel elfoglalt területek száma.
A falánk madarak állományai egyszerűen arra kényszerítették a gazdálkodókat, hogy hagyjanak fel ennek a bogyós gyümölcsnek a termesztésével, így a termelés veszteséges.
A cseresznye nem csak a seregélyeket vonzza. Az érett bogyók üdvözlendő prédája a verebeknek, szajkóknak, rigóknak. Ne vesd meg az ízletes cseresznyét és varjút. Sőt, az érett gyümölcsöt kereső madarak rengeteg bogyót csípnek és rontanak el, így már a végső érés előtt tönkreteszik a termést.
A legnagyobb kár, amit a fogó okozhat a fiatal hajtásokban, ha eltöri őket. Főleg, ha egy fiatal fán nagy nyáj ül. A madarak a fák kérgét is megsérthetik, kipipálhatják a rovarokat a ráncaiból.
A cseresznyét számos módon megvédhetjük a madaraktól. Mindegyik két alapelvre vezethető vissza:
Az első módszer különféle hálókat és menedékeket foglal magában. A másodikhoz - különféle mechanizmusok és eszközök, amelyek félelmet okoznak a madarakban, és arra kényszerítik őket, hogy távol maradjanak.
A madaraknak jó néhány természetes ellensége van, így sokféleképpen megijesztheti őket. Lehet, hogy:
Taszítja a madarakat és az erős szagokat. Idővel azonban a madarak hajlamosak hozzászokni ugyanahhoz a fenyegetéshez, amennyiben az nem árt nekik. Ugyanakkor a félelem érzése tompul vagy teljesen eltűnik, így nem lehet csak egyfajta védelemre támaszkodni.
A legelterjedtebb védekezési mód, hogy a fákat speciális finom hálóval fedjük le, amely elszigeteli a fát. Ez a módszer jó, mert nem okoz felesleges problémákat a fának, a háló nem akadályozza meg a napfény és a levegő bejutását a levelekre. Kifejlett magas fákra azonban meglehetősen nehéz alkalmazni.
A madarak elriasztására leggyakrabban különféle mozgatható és álló madárijesztőket, plüssállatokat használnak. Ezenkívül különféle mechanikus eszközöket használnak, amelyek hangos zajokat adnak, villanásokat vagy ultrahangot bocsátanak ki.
A kisebb fákat könnyebb és biztonságosabb hálóval vagy más anyaggal befedni. Gyakran használnak erre polietilént, de ez légmentesen zárható, és óvatosan kell felhordani, hogy a fa ne fulladjon ki. A nem szőtt burkolóanyagok használata is bevált.
A fiatal cseresznyét finom hálóval boríthatjuk be, egyfajta zacskót készítve belőle. Ugyanakkor a cellának olyannak kell lennie, hogy a madár feje ne másszon bele, különben a kíváncsi madarak egyszerűen elakadnak és meghalnak.
A hálót a fa tetejére kell dobni, és alulról rögzíteni kell, hogy a szél ne fújja el. Nem szükséges erősen meghúzni a hálót, hogy ne törje el az ágakat.
A termés védelme érdekében bármilyen rögtönzött eszközt használhat, mind önállóan, mind boltban vásárolt. Sokféle tárgy használható, az ágakra akasztott üres dobozoktól a modern ultrahangos riasztókig. Használhatsz mindent, ami mozog és suhog, hangokat ad és felvillan. Végül is a háborúban minden eszköz jó. És minél változatosabbak a védekezési módszerek, annál nagyobb az esély a termés megmentésére.
A madarak természetüknél fogva meglehetősen félénkek, és inkább visszavonulnak, mintsem életüket veszélybe sodorják. És különféle módon megijesztheti őket.
Ehhez a védekezési módhoz minden alkalmas, ami susogást okoz. Leggyakrabban használt régi szalag szalagról és videokazettáról. Az ágakon lógó és a széltől imbolygó szalag folyamatos susogó hangot ad ki, ami nagyon hatékonyan riasztja el a madarakat.
Ennek a módszernek az a hátránya, hogy szél hiányában használhatatlan, és a fólia végül belegabalyodik az ágakba, és nem tölti be funkcióját. Ezért tanácsos ezt a módszert másokkal együtt alkalmazni.
A ragyogó napfény tökéletesen taszítja a madarakat. Fényvisszaverő elemként leggyakrabban régi CD-ket használnak, amelyeket a fán végig akasztanak szálakra. Csak fóliacsíkok csokoládéból, fényes dobozok, élénk színű szalagok megteszik. A legkisebb szélfújásra mindez csodálatosan csillog, elriasztva a környék összes madarait.
Régi bevált módszer a madarak elriasztására, hogy madárijesztőt telepítenek a helyszínre. Általában rögtönzött anyagokból készül, hogy emberi sziluettre hasonlítson.
Minden alkalmas a gyártásra: botok, régi ruhák és sapkák, a mindennapi élet bármely attribútuma. A fantázia itt valóban határtalan. Ha csak az alak embernek látszana.
Madárijesztőként is használhatók a madarak természetes ellenségeinek modelljei, például baglyok vagy macskák. Közvetlenül a fára helyezik, jó láthatóság mellett. A madárijesztők hátránya, hogy a madarak fokozatosan megszokják őket. Főleg, ha a madárijesztő sokáig egy helyen és ugyanabban a helyzetben marad.
Házi csörgőket és lemezjátszót a legegyszerűbb egy közönséges műanyag palackból készíteni. Az ilyen eszközök tökéletesen kombinálják a vizuális és hanghatásokat, egyenetlen zajt keltenek és a szél hatására forognak. Az üres műanyag palackokat karácsonyi díszként is felakaszthatjuk. Még a szél hatására bekövetkező enyhe ingadozásuk is zajt kelt a levelekhez vagy ágakhoz való dörzsölődésből, amit a madarak mindig veszélyként érzékelnek.
A lemezjátszók, malmok és csörgők mellett szélharangok is akaszthatók a cseresznyeágakra. A madarak dallamos csengetése határozottan jelzi egy személy jelenlétét.
A modern technológiák lehetővé teszik az élőlények szinte pontos másolatainak létrehozását, ugyanakkor mozgásra késztetik őket, különféle hangokat adnak ki stb. P. A kert megóvása érdekében a hívatlan vendégektől elég, ha megvásárol egy ilyen terméket a boltban, és rögzíti egy ágra. És nem valószínű, hogy egy seregély vagy rigó fel mer ülni egy fára egy sárkány pontos másolatával, amely nemcsak a szárnyait mozgatja és a fejét forgatja, hanem agresszió hangját is kiadja.
Kétségtelen hatékonyságával az ilyen eszközöknek van egy jelentős hátránya - az ár.
A hangos zajt vagy a zenét sokan elrettentésként használják. Ehhez leggyakrabban kapcsolja be a rádiót egy fa alatt. Valóban segít. A madarak azonban gyorsan megszokják az állandó hangzást, ezért jobb, ha a hang szünetekkel, erősség- és frekvenciaváltozásokkal váltakozik. Ehhez használjon speciális hangfelvételeket, amelyek időszakonként különféle hangokat reprodukálnak, például lövések vagy állatveszélyes kiáltások.
A modern elektronika lehetővé teszi az ultrahang reprodukálását, sok állat ezt a tartományt használja a veszély jelének továbbítására. Az ultrahangos repellereket széles körben használják ipari gazdaságokban, például gabonafelvonókban és takarmánymalmokban.
Ez a meglehetősen hatékony technológia a kertet is megvédheti. Általában az ilyen eszközök infravörös érzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek reagálnak a madár közeledésére. Az érzékelő aktiválása után az ultrahangos sugárzó rövid időre bekapcsol, és elriasztja a behatolót.
Ennek az eszköznek a működési elve a következő. A csatlakoztatott gázpalackos pisztoly időnként pisztolylövést imitál, míg a csövön jellegzetes pukkanású fényes villanás jön ki.
A készülék a detonáció gyakoriságára van programozva (például 1 lövés 15 perc alatt). Ugyanakkor egy szabványos, 5 literes propánhenger körülbelül 4000 lövéshez elegendő.
Egészen egzotikus dolgok használhatók madárriasztóként. Például héliummal töltött léggömbök vagy sárkányok, amelyek folyamatosan a levegőben lebegnek. Az ágakra tollból készült, bagolyra emlékeztető, házilag készített plüssállatot kötnek, vagy egy ágon ülő macskát imitálva egy régi szőrmekalapot helyeznek el.
Egyes kertészek is ezt a módszert használják. Az alsó ágakra egy orsóból egy közönséges fehér cérnát kötnek, majd az orsót a koronára dobják. Fokozatosan az egész fa összegabalyodik egy fehér háló látszatával.
A figyelemelterelő módszereket a leghumánusabbnak tartják. Elve az, hogy a madarakat valami mással etessük, hogy jóllakjanak és ne érjenek hozzá a kívánt kultúrához. Ez a módszer azonban általában nem működik cseresznyén. Nem véletlenül hívják a cseresznyét "madárcseresznyének", és nem valószínű, hogy a madarak valami más kedvéért megtagadják az ingyenes csemegét. Éppen ellenkezőleg, maga a cseresznye fog zavaró kultúraként szolgálni.
Az etetők telepítése a helyszínen szintén nem oldja meg a problémát, hanem csak további madarakat vonz.
Elűzheti a bosszantó madarakat a cseresznyétől, ha a fákat éles és éles növények, például fokhagyma vagy bors infúziójával permetezi. Ezzel a módszerrel a bogyók ízetlenek lesznek a seregélyek számára, de csak az első esőig. Ezután a feldolgozást meg kell ismételni.
Néha a kertészek a bosszantó repülő rablók elleni küzdelemtől elkeseredve szélsőséges intézkedések mellett döntenek – lelövik vagy növényvédő szerekkel kezelik a fákat. Az elhullott madarak tetemeit ott akasztják fel az ágakra. Egy olyan hatékony módszer, amilyen embertelen. A méreg még azokat is megöli, akiknek semmi közük a cseresznye elrontásához. Az elhullott madarak látványa pedig súlyosan megsértheti a kertben sétáló gyerekek lelkivilágát.
A legtöbb kertben élő madár nem csak cseresznyét eszik. Ezért érdemes végiggondolni, hogy mit esznek, amíg nincs bogyó az ágakon. Eközben a becslések szerint egy pár seregély akár 300 különböző bogarat és lárvát is megeszik naponta, amelyek többsége kártevő. Különösen sok madár dolgozik a szaporodási időszakban, például egy veréb ebben az időben 500-700 darabot gyűjt naponta (!) különféle rovarok, bogarak, hernyók, lárvák.
Az alábbiakban egy rövid videót olvashat arról, hogyan védheti meg a cseresznyét a madaraktól.
A cseresznyét meg lehet védeni a madaraktól, és ehhez nem mindig van szükség szélsőséges intézkedésekre. Néha néhány egyszerű házi készítésű termék elegendő ahhoz, hogy a madarak sokáig magukra hagyják a bogyókat. Ez nem csak a betakarítást takarítja meg, hanem magát a madarakat sem károsítja, akik naponta dolgoznak a kert javításán, és csak rövid ideig válnak kártevőkké, amikor a bogyók beérnek.