Keratoconjunctivitis kezelése szarvasmarháknál
Szarvasmarháknál a keratoconjunctivitis gyorsan fejlődik, és az állomány nagy részét érinti. Az exacerbációk a nyári-őszi időszakban jelentkeznek, és károkat okoznak a gazdaságban, mivel a felépült állatok továbbra is a kórokozó hordozói. Ezért szükséges a keratoconjunctivitis időben történő felismerése és a szarvasmarhák kezelésének megkezdése.
A keratoconjunctivitis okai szarvasmarháknál
Szarvasmarháknál a fertőző és invazív keratoconjunctivitis a leggyakoribb. Ezeknek a betegségeknek hasonló tünetei vannak, de okaik eltérőek.
A fertőző keratoconjunctivitis a látószerv akut betegsége, amelyet a szaruhártya és a kötőhártya gyulladása kísér. Spontán előfordul, és az állomány 90%-át érinti. A betegség kialakulásának és terjedésének fő oka a szarvasmarhák legyengült immunitása. Télen a fertőzés az állatok egymással való közvetlen érintkezésével terjed. A forró évszakban a rovarok hozzájárulnak ehhez.
A fertőző keratoconjunctivitis egyéb okai a következők:
- az állomány kimerülése a rossz minőségű takarmány miatt;
- vitaminok és ásványi anyagok hiánya;
- magas ammóniakoncentráció a karámokban;
- egészségtelen állapotok az istállóban, trágya felhalmozódása.
Mindezek a tényezők a szervezet természetes ellenállásának csökkenéséhez vezetnek. Sebezhetővé válik mindenféle fertőzéssel szemben.
Az invazív keratoconjunctivitis kiváltó oka a helminták. A leggyakoribb kórokozó a telazi fonálférgek. Ennek a helmintnak több mint 32 faja van, minden egyes állatnak különböző lárvái lehetnek. Megtelepednek a kötőhártya tasakban és gyulladást okoznak. 10-11 hónapig élnek, majd elhagyják a szemet, helyükön fiatal egyedek jelennek meg.
Az invazív kötőhártya-gyulladás hátterében gennyes gyulladás alakul ki, ezért a betegséget gyakran vegyesnek nevezik. Ebben az esetben az előfordulásának első oka a paraziták, a mikrobák pedig másodlagos gyulladást jelentenek.
A keratoconjunctivitis tünetei
A fertőző szarvasmarhák keratoconjunctivitisének tünetei leggyakrabban a hurutos kötőhártya-gyulladáshoz vagy a fekélyes keratitishez hasonlóak. Csak néhány állat tolerálja enyhén szaruhártya károsodás nélkül. A lappangási idő 3-11 napig tart. Összességében a szarvasmarhák betegsége másfél hónapig tart. Bonyolultabb esetekben azonban a felépülés akár 50-55 napig is eltarthat. Ez idő alatt a szarvasmarhák testhőmérséklete enyhén emelkedett marad, de az általános állapot lehangolt.
A fertőző keratoconjunctivitis fő tünetei a következők:
- a szarvasmarha lomha állapota;
- az étvágy éles csökkenése;
- jelentős fogyás;
- a fiatal állatok lassú növekedése;
- a tej mennyiségének és minőségének csökkenése;
- a kötőhártya duzzanata;
- könnyezés;
- a szemhéj görcse.
A betegség kialakulásával a kötőhártya duzzanata fokozódik, kipirosodik, a szemhéjak megduzzadnak, nyomásra fájdalmasak. Egy gennyes titok elválik a szemtől. Néhány nap múlva változások következnek be a szaruhártyában. Lágyul, genny figyelhető meg. Külsőleg ez a szaruhártya elhomályosodásával nyilvánul meg. Később tályogok alakulnak ki, amelyek maguktól felrobbannak és fekélyekké alakulnak. Ennek eredményeként komplikációk lépnek fel, amelyek teljes vaksághoz vezetnek.
Az invazív keratoconjunctivitis a szemhéjak súlyos könnyezésében és görcsében nyilvánul meg. Néhány nap múlva a gyulladás felerősödik, a nyálkás váladék is, aminek következtében a szemhéjak összetapadnak ezzel a nyálkával. Fokozatosan a titok gennyessé válik, a szaruhártya zavarossá válik, megvastagodik és szétesik. A közepén nagy fekély képződik, a szem teljes sorvadása következik be. A klinikai kép nagyon hasonlít a szarvasmarhák fertőző keratoconjunctivitiséhez, ami megnehezíti a diagnózist. A betegség pontos felismeréséhez elemezni kell és meg kell vizsgálnia a kötőhártya tasak tartalmát. Kifejlett helmintokat vagy azok lárváit tartalmazzák.
Keratoconjunctivitis kezelése szarvasmarháknál
Szarvasmarhák fertőző keratoconjunctivitisének kezelését nehezíti az állomány tömeges veresége. Ma konkrét kezelések nem ismertek. Sok állatorvos tüneti terápiát kínál, amely a kötőhártya-tasak antiszeptikus oldatokkal történő mosásából, kenőcsök lerakásából áll. Egyes esetekben a penicillin injekciókat intramuszkulárisan írják fel. Ez az antibiotikum adja a legjobb eredményt.
Az invazív keratoconjunctivitis kezelése elsősorban a másodlagos fertőzés megszüntetésére irányul. A helmintákat és lárváikat eltávolítjuk a kötőhártyazsákból, fertőtlenítő oldattal, bórsavas mosással mossuk. Továbbá a kezelést a tüneteknek megfelelően folytatják.
Előrejelzés és megelőzés
A gyógyulás után a látás teljes helyreállítása csak alkalmanként lehetséges, ha a fertőzés nem vezetett szaruhártya-sorvadáshoz. A legtöbb esetben a szarvasmarha vak marad.
Megfigyelhető, hogy a gyógyulás sebességét befolyásolja a fogva tartás körülményei és az évszak. Nyáron a betegség gyorsabban terjed, nehezebben tolerálható, a szövődmények a leggyakoribbak.
A betegség éves kitörésének elkerülése érdekében elegendő időt kell fordítania a megelőző intézkedésekre. Az állatállományt havonta egyszer ellenőrzik, minden érintett állatot elkülönítenek.
A helyiséget, ahol az állatokat tartják, rendszeresen fertőtlenítik, mossák és tisztítják az etetőket, itatókat, minden felszerelést. A forró évszakban ne engedje, hogy a legyek és más parazita vektorok felhalmozódjanak a helyiségben. Ezenkívül a féregtelenítést időben el kell végezni. A trágyát az állatoktól elkülönítve, speciálisan előkészített helyen tartják, fehérítőszerrel megszórva.
Következtetés
A szarvasmarhák keratoconjunctivitise veszélyes betegség, amely az állomány teljes vakságához vezet. Előfordulásának okai eltérőek, ezért nincs azonos kezelési rend. A károk elkerülése érdekében a megelőző eljárásokat időben kell elvégezni, és a szarvasmarhát tisztán kell tartani.
