Milyen távolságra ültessük a cseresznyét a palánták közé
A cseresznye az egyik leggyakoribb gyümölcsfa. Igénytelenségének és egyszerű gondozásának köszönhetően még kezdő kertészek is termeszthetik, de a különböző régiókban való ültetése megvannak a maga sajátosságai. Az ültetéshez olyan fajtákat kell választania, amelyek erre a régióra vannak besorolva.
A középső sáv középső régióiban ajánlott késői és télálló fajtákat termeszteni, amelyek jó immunitással rendelkeznek a gombás betegségek ellen. Azokon a területeken, ahol hirtelen hőmérséklet-változások lehetségesek, a cseresznye alkalmas, ellenáll a stressznek és kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkezik.
Az Urál és Szibéria vidékén leggyakrabban a cseresznye bokros formáját termesztik, amelynek ágai könnyen lehajlíthatóak és hóval boríthatók. A zord éghajlathoz a fagyálló és korán növekvő fajták alkalmasak.
Leszállási idő
A cseresznyét tavasszal és ősszel is lehet ültetni, de mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai. A meleg éghajlatú régiókban, ahol a tél nem túl hideg, ősszel ültethet cseresznyét, de ne feledje, hogy a korai fagyok megölhetik a fiatal fát. Azokban a régiókban, ahol a tél meglehetősen fagyos és hosszú, jobb a cseresznye palántákat tavasszal ültetni, hogy a fának legyen ideje megbízhatóan gyökeret verni a nyári időszakban.
tavaszi
A palánta tavaszi kiültetése számos komoly előnnyel jár. A meleg évszakban, amely akár hat hónapig is eltarthat, a fa megerősíti gyökérrendszerét és megnő a koronája. A cseresznye megerősödik, és gond nélkül bírja a téli hideget. Nyáron a kertészek szinte folyamatosan dolgoznak a telkeiken. Ez lehetővé teszi, hogy időben intézkedjen betegség vagy káros rovarok megjelenése esetén. A talajban lévő nedvesség a hó olvadása miatt lehetővé teszi a gyökérrendszer gyors alkalmazkodását és aktív fejlődését.
Mivel az ültetési gödör tavaszi ősszel történő ültetésre készül, a talajnak ideje lesz megsüllyedni és nedvességgel telítődni, ami megkönnyíti a növény gyökeresedését.
ősz
A cseresznye őszi ültetésénél egy fontos alapelvet kell betartani. Az ültetéstől az első fagyig legalább egy hónapnak kell eltelnie. A középső sávban a cseresznye ültetésének optimális ideje az augusztus végétől szeptember végéig tartó időszak lesz. Fiatal fák őszi ültetésekor szem előtt kell tartani, hogy a talaj a homokkő kivételével biztosan megtelepszik, és a gyökérnyak a talajszinten legyen.
Mielőtt a palántát az ültetőgödörbe helyeznénk, gyökérrendszerét agyag- és trágyacefrébe márthatjuk, vagy a gödörbe önthetjük.
A tapasztalt kertészek javaslata szerint a cseresznyepalánták ültetéséhez +50 C az optimális hőmérséklet.
A palánta kiválasztásának jellemzői
Egy jó kerti fa, bőséges terméssel és a gyümölcs ízletessége a megfelelő palántaválasztással kezdődik. A cseresznye magról történő termesztése meglehetősen nehéz. Fiatal fákat csak speciális faiskolákban szabad vásárolni, ahol nem adnak el ültetési anyagot, hanem termesztik.
Az ilyen faiskolákban a növényeket jó talajba ültetik, megfelelő gondozást és megelőző intézkedéseket biztosítanak számukra. Az ilyen fán mindig a fajtát és annak jellemzőit jelző címkét kell ellátni, a hibrideknél pedig a szülő egyedeket kell feltüntetni.
A palánták kézből, véletlenszerű személyektől való beszerzése a kerti telek eltömődését eredményezi véletlenszerű, nem szívós és alacsony hozamú fajtákkal. Sikertelen próbálkozások után a jó betakarítás érdekében az ilyen ültetvényeket gyökerestül ki kell irtani. Vannak olyan jellemzők, amelyeket a palánta kiválasztásakor figyelembe kell venni.
Vásárolt
Annak érdekében, hogy erős és normálisan termő fát neveljen, mindenekelőtt az erre a régióra övezett fajtákra kell figyelnie. Az ilyen cseresznye alkalmas a leszállóhely éghajlati adottságaira a fagyállóság, a virágzás és a termés időszaka szempontjából. A jó minőségű palánta 90-110 cm magas, több ággal és elágazó gyökérrendszerrel rendelkező fa. Méreteinek el kell érniük a 25-35 cm-t. A törzsön és a gyökereken nem lehetnek mechanikai sérülések, kinövések és rothadás vagy penész foltok. Ha kissé megkarcolja a kéreg felső rétegét, akkor mögötte élénkzöld és nedves réteg látható. A gyökereknek világosszürkének vagy fehérnek kell lenniük barna és barna foltok nélkül. Amikor a gerinc hajlított, érezhető a rugalmassága. Nem reped, és kiegyenesedve gyorsan visszanyeri eredeti formáját.
Saját termesztésű
Egy jó fajta szaporításához a telephelyén a gyökérhajtásokból nevelt palánták tökéletesek. Ez az egyik leggyakoribb módja a cseresznyéskert helyreállításának a téli fagyok után. A gyökérdugványok előállításához fajta- és válogatott növényeket használnak. Ebben az esetben a palánta örökli a szülőfa összes pozitív tulajdonságát. A sarjpalánták előnye a nagy télállóság, hátránya pedig a későbbi termőidőbe lépés. Az első termések csak a 4. évben jelenhetnek meg, jó termés az ültetés után 5 évvel várható.
A szaporításhoz saját gyökerű fajtákat választanak ki, amelyek nem rendelkeznek túl sűrű gyökérnövekedéssel.
A palántaneveléshez erős és erős, egy-két éves hajtásokat választanak ki. Az évelő utódok nem alkalmasak erre a célra, mivel gyengén fejlett gyökérrendszerrel rendelkeznek, és minden táplálékot az anyanövénytől kapnak.
A szülőfától egy méterrel közelebb eső gyökérhajtásokat nem lehet kiásni. Az ilyen utódok egyáltalán nem rendelkeznek gyökerekkel, hanem a fő növény levével táplálkoznak.
Ha a gyökérhajtásokat a törzstől kis távolságra ásja ki, mindig fennáll a szülő gyökérrendszerének károsodásának lehetősége. A legjobb gyökérdugványok azok, amelyek jól megvilágított területen nőnek, és nem a szülőfa árnyékában. A gyökércsemeték betakarítása tavasszal, a rügyfakadás előtt vagy október elején történhet. Jobb, ha felhős napot választunk, ragyogó napsütés nélkül, de eső nélkül is. Először a kiválasztott növénytől rövid távolságra levágják a gyökeret, amely a szülőfához megy. A növényt nem ássák ki, hanem a talajban hagyják, amíg saját gyökérrendszere meg nem alakul. A szár légi része egyharmaddal lerövidül. Ezután a gyökérréteg körüli talajt ammónium-nitráttal meg kell trágyázni és meg kell öntözni. A következő fejtrágyázásra június végén kerül sor.
Leszállás lépésről lépésre
A cseresznye palánta megfelelő ültetése több szakaszból áll, amelyek helyes végrehajtása lehetővé teszi, hogy egészséges és rendszeresen termő fát neveljen.
- a leszállási hely kiválasztása;
- talaj előkészítés;
- leszállógödör előkészítése;
- trágyázás és öntözés.
A palánta gyökereztetése során minden ajánlott agrotechnikai eljárást be kell tartani.
Leszállási hely kiválasztása
Igénytelensége ellenére a cseresznye melegkedvelő fa, így egy nyitott és jól megvilágított hely alkalmas az ültetésére. A fának fényre és levegőre van szüksége, de nem szereti a huzatot, és ezt a helyválasztásnál is figyelembe kell venni. Ha nincs elegendő napfény, a termés észrevehetően csökken, és a gyümölcsök ízi jellemzői sokkal rosszabbak lesznek. Nem ültethet cseresznyét az alföldön és a savas tőzeges talajokon.
Optimális szomszédság
A cseresznye a többi gyümölcsfához hasonlóan csak egyes kultúrnövényekkel tud jól együtt élni, és bizonyos növények ellenjavallt. Nagyon gyakran a szomszédokkal való összeférhetetlenség okozhat rossz termést. A következő gyümölcskultúrákat nem ajánlott cseresznye mellé ültetni:
- szilva;
- őszibarack;
- sárgabarack;
- Dió.
Erős gyökérrendszerrel rendelkező díszfák mellé nem ültethet cseresznyét, mert elveszi az összes tápanyagot.
A buja koronával rendelkező magas növények blokkolják a napot, ami végső soron befolyásolja a termés minőségét.Meggy szomszédsága almafákkal és egresekkel megengedett, de nem egészen közel, hanem 3-4 méter távolságra. Itt olvashat arról, hogy mit ültethet még a cseresznye mellé.
Más cseresznye- és cseresznyefajták egymás mellé is ültethetők, feltéve, hogy azonos virágzási idővel rendelkeznek és beporzóként szolgálhatnak.
Milyen messzire kell ültetni
A cseresznyének egyéni térre van szüksége, amit a gyümölcsöskert kialakításánál figyelembe kell venni. A cseresznye bokros fajtáit legalább 2-2,5 méter távolságra kell ültetni. A sortávolság szintén 2,5 méter.
A faszerű fajták palántái nagyobb távolságot igényelnek - 3-4 méter.
Gödör előkészítése
A tavaszi ültetésre szánt leszállógödör ősszel, ősszel pedig - legkésőbb egy hónappal a munka megkezdése előtt készül. A cseresznye számára az agyagos és homokos talaj a legalkalmasabb. Ha a talaj agyagos, akkor homokot és humuszt adhatunk hozzá. Savanyú talajon a semlegesítést 1 kg oltott mész hozzáadásával kell elvégezni. A gödör 60 x 60 cm méretű és 70 cm mélységű. Alulra önthet egy réteg finom kavicsot. Vízelvezető szerepet játszik, ugyanakkor csökkenti a talaj savasságának szintjét.
Műtrágyák és csávázószerek kijuttatása
Egy hónappal az ültetés előtt elő kell készítenie a talajt. Egy cseresznyefa esetében a következő összetevőket kell hozzáadni a talajhoz:
- humusz - 2 vödör;
- szuperfoszfát - 350 gramm;
- kálium-szulfát - 100 gramm.
Ez a cikk megmondja, hogy mit kell tenni a lyukba cseresznyeültetéskor.
A cseresznye ültetésekor nem ajánlott nitrogénműtrágyákat és friss szerves összetevőket használni.
Leszállási szakaszok
Néhány órával az ültetés előtt a palánta gyökérrendszerét vízbe kell helyezni, ami serkenti a biológiai folyamatokat. Ha a gyökerek sérültek vagy rothadtak, éles eszközzel az egészséges szövetekhez kell vágni. A műtrágyákkal kevert termékeny talajból az ültetőgödör alján egy kis halom alakul ki.
Egy facsap van a földbe szúrva a közepéhez közel. Ennek a magaslatnak a lejtőin a palánta gyökereit gondosan kiegyenesítik, és a lyukat a többi talajjal együtt beássák.
A gyökérnyak a talajszint felett 5-7 cm-rel legyen. A talajt tömöríteni kell, a palántát csapra kell kötni. A törzstől 30-40 cm távolságra a talajból gyűrű alakú peremet alakítanak ki, és 2-3 vödör vizet öntenek a törzs alá, majd a törzskört humusszal vagy fűrészporral talajtakarják.
Cseresznyepalánta ültetési séma.
palántagondozás
A cseresznye palánta gondozása nem bonyolult, és egy fiatal fa öntözéséből áll a forró és száraz napokon, valamint megelőző intézkedéseket tesz a gombás betegségek és a rovarok ellen.
Az első két-három évben általában nem alkalmaznak műtrágyát. Szezononként legalább 3-4 alkalommal meg kell lazítani a talajt a törzs alatt, és el kell pusztítani a gyomokat. Időben meg kell szabadulni a cseresznye növekedésétől az oldalon.
Gombás betegségek ellen a fiatal fákat Bordeaux folyadékkal vagy réz-szulfát oldattal kell permetezni. Hogyan kell kezelni a cseresznyét a kártevőktől és rovaroktól:
- fufanon;
- nitrafen;
- neofon.
A cseresznyefák törzsét mésztej, réz-szulfát oldat és kis mennyiségű ragasztó keverékével kell meszelni.
A beteg növényrészeket azonnal le kell vágni és elégetni. Ebben az anyagban le van írva, hogyan kell permetezni a cseresznyét a férgekből.
Újonc hibák
A legtöbb újonc hiba a "rossz" szóval kezdődik.
Rosszul választottuk ki azt a palántát, amely ezen a vidéken nem tud normálisan növekedni és termést hozni. Ezt követi a helytelenül választott ültetési hely és a szomszédos növények rossz megválasztása.
A cseresznye nem nagyon szereti az átültetést, ezért a palánta ültetési helyét végül a cseresznye helyes átültetésére vonatkozó információk alapján kell kiválasztani. A talaj megfelelő előkészítése elengedhetetlen.
A kezdők gyakran azt hiszik, hogy minél több műtrágya, annál jobb, olyan mennyiségű gyógyszert adnak a talajhoz, amely a növény halálához vezet. Télen a fiatal cseresznyefákat nagyon óvatosan le kell takarni, nem csak a fagytól, hanem a rágcsálóktól is meg kell védeni őket. Ellenkező esetben a tél után újra kell éleszteni a cseresznyét.
Videó
Videó a cseresznye palánták ültetéséről.
következtetéseket
- Ültetésre csak zónás fajtákat vásároljon.
- Gondosan figyelemmel kell kísérnie a szomszédos növények kiválasztását.
- Ne ragadjon el nagy adag szervetlen műtrágyától.
- Öntözéskor kerülje a talaj eláztatását.
Olvassa el azt is, hogyan ültessünk almafát tavasszal.
