Nehéz jó zöldség-, bogyós- vagy gabonanövényt termeszteni anélkül, hogy további tápanyagokat adnánk a talajhoz. A vegyipar erre a célra készítmények széles skáláját kínálja. Az ammónium-szulfát, mint műtrágya a hatékonysági besorolásban vezető helyet foglal el, széles körben használják a mezőgazdasági termelők és a háztartási parcellákon.
A műtrágya nem halmozódik fel a talajban, és nem tartalmaz nitrátokat
Az ammónium-szulfát vagy ammónium-szulfát színtelen kristályos anyag vagy szagtalan porszerű anyag. Az ammónium-szulfát termelése a kénsav ammóniára gyakorolt hatása során megy végbe, és az anyag kémiai összetétele magában foglalja a sav alumínium- vagy vassókkal való cserereakciójának bomlástermékeit.
Az anyagot speciális berendezéssel laboratóriumban állítják elő, ahol a koncentrált oldatok kölcsönhatása következtében szilárd anyag marad vissza. A savval való reakcióban az ammónia semlegesítőként működik, többféle módon állítják elő:
Az eljárás után az anyagot vas-szulfáttól megtisztítják, és a kimeneten 0,2% kalcium-szulfát tartalmú reagenst kapnak, ami nem zárható ki.
Az ammónium-szulfátot gyakrabban használják nitrogénműtrágyaként, összetétele a következő:
A többi szennyeződés. Ammónium-szulfát képlet (NH4)2SO4. A fő hatóanyagok a nitrogén és a kén.
A szulfát vagy ammónium-szulfát használata nem korlátozódik a mezőgazdasági igényekre. Az anyagot használják:
Az anyag fő felhasználása azonban zöldségek, gabonafélék műtrágyája: kukorica, burgonya, paradicsom, cékla, káposzta, búza, sárgarépa, sütőtök.
Az ammónium-szulfátot (a képen) széles körben használják a kertészetben virágos, dísz-, bogyós és gyümölcsös növények termesztésére.
A műtrágyát színtelen kristályok vagy granulátumok formájában állítják elő
Az ammónium-szulfát növeli a talaj savasságát, különösen ismételt használat esetén. Csak enyhén lúgos vagy semleges összetételű, és olyan növényekre alkalmazzuk, amelyek növekedéséhez enyhén savas reakciót igényelnek. Az indikátor növeli a kéntartalmat, ezért a műtrágyát mészanyaggal együtt javasolt kijuttatni (kivéve az oltott mészt). A megosztás szükségessége a talajtól függ, ha fekete talajról van szó, a mutató csak tíz év folyamatos ammónium-szulfát használata után változik.
A műtrágyában lévő nitrogén ammónia formában van, így a növények sokkal hatékonyabban veszik fel. A hatóanyagok a talaj felső rétegeiben megmaradnak, nem mosódnak ki, a növények teljesen felszívják őket. A kén elősegíti a foszfor és a kálium jobb felszívódását a talajból, valamint megakadályozza a nitrátok felhalmozódását.
Az ammónium-szulfát különféle növényekhez szükséges. A kén, amely része, lehetővé teszi, hogy:
A nitrogén a következőkért felelős:
A nitrogén létfontosságú a gyökérnövények számára (burgonya, cékla, sárgarépa).
A műtrágya pozitív tulajdonságai:
A hátrányok közé tartozik az alacsony nitrogénkoncentráció, valamint a talaj savasságának növelésének képessége.
Használjon ammónium-szulfátot a növények számára, figyelembe véve a talaj nedvességét, az éghajlati viszonyokat és a levegőztetést. A műtrágyát nem alkalmazzák olyan növényekre, amelyek csak lúgos környezetben nőnek, és nem használják magas savassági indexű talajon. A műtrágyázás előtt a talajreakciót semlegesre állítjuk.
A műtrágya olcsóbb, mint sok nitrogéntermék, mint például a "karbamid" vagy az ammónium-nitrát, és hatékonyságát tekintve nem alacsonyabb náluk. Ezért az ammónium-szulfátot széles körben használják a mezőgazdaságban:
A nitrogén kiinduló lendületet ad a növekedéshez és egy sor zöld tömeget, a kén növeli a hozamot.
A téli növények első etetését május elején végzik
Műtrágyázzon tavasszal a használati utasításban megadott adagolás szerint, minden növény esetében az oldat koncentrációja egyedi lesz. A fejtrágyázást a gyökér alatt vagy szántás után (ültetés előtt) a talajba fektetjük. Az ammónium-szulfát bármilyen gombaölő szerrel kombinálható, ezek az anyagok nem reagálnak. A növény egyszerre kap fejtrágyát és védelmet a kártevők ellen.
A kénhiány megnehezíti az aminosavak termelését, ezért gyenge a fehérjeszintézis. A búzában a növekedés lelassul, a légi rész színe elhalványul, a szár megnyúlik. A legyengült növény nem ad jó termést. Az őszi búzához ammónium-szulfát használata javasolt. A fedőkezelést a következő séma szerint végezzük:
Optimális idő | Norma 1 ha-ra |
A termesztés során | 60 kg a földbe |
Tavasszal az első csomópont szakaszában | 15 kg oldatként a gyökér alá |
A fülelés kezdetén | 10 kg oldatban, rézzel együtt, lombos kijuttatással |
A növények utolsó kezelése javítja a fotoszintézist, illetve a szem minőségét.
Egy kis földterületen minden zöldségnövény termesztésére műtrágyát használnak. A befizetés ideje változó, de az alapvető szabályok ugyanazok:
Az egynyári virágos növények nitrogén-kén műtrágyáját tavasszal a légi rész kialakulásának kezdetén alkalmazzuk, szükség esetén oldattal permetezzük a bimbózás során. Az évelő növényeket ősszel újratrágyázzák ammónium-szulfáttal. Ebben az esetben a növény könnyebben elviseli az alacsony hőmérsékletet, és a következő szezonban vegetatív rügyeket ültet. A savas talajt kedvelő tűlevelű növények, például a boróka, jól reagálnak a fejtrágyázásra.
A műtrágya csak hosszan tartó használat esetén emeli a talaj PH szintjét. Savanyú talajokon ammónium-szulfátot mésszel együtt használnak. Arány - 1 kg műtrágya és 1,3 kg adalékanyag.
A jó abszorpciós képességű, szerves anyagokkal dúsított csernozjomok nem igényelnek kiegészítő nitrogéntrágyázást
A műtrágya nem befolyásolja a növények növekedését, elegendő tápanyagot kapnak a termékeny talajból.
A műtrágya használati útmutatója megadja az adagolást a talaj előkészítésekor, az ültetéskor, valamint ha ammónium-szulfátot használnak fejtrágyaként. A kerti és zöldséges kerti növények aránya és ideje eltérő lesz. Földbe ágyazott vagy oldattal megtermékenyített granulátum, kristály vagy por formájában.
Felszerelésként szórópisztolyt vagy egyszerű öntözőkannát használhat
Különösen fontos a nitrogén műtrágya bevezetése a gyökérnövények számára, az ammónium-szulfát a burgonya számára a mezőgazdasági technológia előfeltétele. A fejtrágyázást az ültetés során végezzük. A gumókat lyukakba helyezzük, enyhén megszórjuk talajjal, a tetejére műtrágyát alkalmazunk 25 g/1 m arányban2, majd elalszik ültetőanyag. Virágzás közben öntözzük a gyökér alá 20 g / 10 l/1 m oldattal2.
Sárgarépához, céklához, retekhez, retekhez műtrágya 30 g / 1 m2 ültetés előtt alkalmazzuk a talajra. Ha a talajrész gyenge, a szárak elhalványodtak, a levelek sárgulnak, ismételje meg az eljárást öntözéssel. Az oldatot ugyanolyan koncentrációban használják, mint a burgonyánál.
A káposzta kén- és nitrogénigényes, ezek az elemek létfontosságúak számára. Takarmányozza a növényt a teljes vegetációs időszakban, 14 napos időközönként. A káposzta öntözéséhez 25 g / 10 l oldatot használjon. Az eljárás a palánták talajba ültetésének első napjától kezdődik.
Paradicsom, uborka, paprika, padlizsán esetében az első könyvjelzőt az ültetés során kell elvégezni (40 g / 1 négyzetméter). m). Takarmány oldattal virágzás közben - 20 g / 10 l, a következő alkalmazás - a gyümölcsképződés időszakában, 21 nappal a betakarítás előtt, a fejtrágyázást leállítják.
A zöldek értéke a föld feletti tömegben rejlik, minél nagyobb és vastagabb, annál jobb, ezért a nitrogén a kaporhoz, petrezselyemhez, korianderhez, minden salátafajtához létfontosságú. A növekedési stimulátor oldat formájában történő bevezetése a teljes vegetációs időszak alatt történik. Az ültetés során granulátumot használnak (20 g / 1 négyzetméter). m).
A műtrágyát számos kertészeti növényhez használják: almafák, birsalma, cseresznye, málna, egres, ribizli, szőlő.
Tavasszal, a tenyészidő kezdetén kiássák a gyökérkört, a szemcséket szétszórják és aprítóval a talajba mélyítik, majd bőségesen meglocsolják. A bogyós növények esetében a fogyasztás bokonként 40 g, a fákat lyukonként 60 g takarmányozással. Virágzás közben 25 g / 10 l oldattal kezelheti.
Egynyári virágokhoz műtrágyát használok az ültetés során 40 g / 1 négyzetméter. m. Ha a zöld tömeg gyenge, akkor a rügyezéskor 15 g / 5 l oldattal kezeljük, a jövőben a virágzó növényeknek nincs szükségük nitrogénre, különben intenzív lesz a hajtásképződés, és ritka lesz a virágzás.
Az évelő lágyszárú virágos növények az első hajtások megjelenése után trágyáznak. Megnézik, milyen intenzív a szárképződés és a levelek színtelítettsége, ha gyenge a növény, akkor a gyökér alá öntözzük, vagy virágzás előtt permetezzük.
A dísz- és gyümölcscserjék közelében a talajt kiássák és granulátumokat raknak. Ősszel a növényt újra táplálják. Fogyasztás - 40 g per 1 bokor.
Az ammónium-szulfátot nem szabad egyidejűleg használni a következő anyagokkal:
Hatékony kölcsönhatás figyelhető meg, ha a következő összetevőkkel együtt alkalmazzák:
Az ammónium-szulfát keverhető kálium-szulfáttal
A műtrágya nem mérgező, de kémiai eredetű, így nehéz megjósolni a nyitott bőrfelületek, légúti nyálkahártya reakcióit. A pellet kezelésekor gumikesztyűt kell használni. Ha a növényt oldattal kezelik, védje a szemet speciális szemüveggel, tegyen gézkötést vagy légzőkészüléket.
Nincs szükség különleges tárolási feltételekre. A kristályok nem szívják fel a nedvességet a környezetből, nem préselődnek össze, és elvesztik tulajdonságaikat. A készítményben lévő anyagok 5 évig aktívak maradnak a tartály integritásának megsértése után. A műtrágyát mezőgazdasági épületekben, állatoktól távol, a gyártó csomagolásában tárolják, a hőmérsékleti rendszer nem játszik szerepet. Az oldat csak egyszeri használatra alkalmas, nem marad el.
Az ammónium-szulfátot műtrágyaként zöldség- és gabonanövények termesztésére használják. Farmokon és háztartási telkeken használják. A műtrágya összetételében lévő hatóanyagok minden palánta számára szükségesek: a nitrogén javítja a növekedést és a hajtásképződést, a kén elősegíti a termés kialakulását. A szerszámot nem csak a kertben használják, hanem dísz-, virágos növények, bogyós bokrok és gyümölcsfák ápolására is.