Az ehető lonc termesztése az elmúlt években nagyon népszerű tevékenységgé vált a kertészek körében nemcsak Oroszországban, hanem a világon is. Sőt, megjelentek olyan fajták, amelyek gépesítéssel iparilag is termeszthetők. Egyikük a bereli lonc.
Oroszországban a múlt század közepén komolyan vették az ehető lonc ipari méretekben történő termesztését. A bogyók szerénysége, termelékenysége, hasznos tulajdonságai - mindezek a tulajdonságok fokozott érdeklődést váltottak ki e növény iránt. Ekkor kezdtek a nemesítők új fajtákat nemesíteni, amelyek alkalmasak különféle éghajlati övezetekben történő termesztésre. Akkoriban a loncot komolyan fontolgatták a hagyományos bogyós bokrok alternatívájaként, amelyek termesztése Oroszország számos régiójában bizonyos nehézségekkel jár a kedvezőtlen éghajlat miatt.
Honeysuckle Berel - a hazai szelekció terméke
A Szibériai Kertészeti Kutatóintézet tenyésztői, akiket M. A. Lisavenko 1980-ban fejezte be a Berel ehető loncfajtát, és 1996-ban, a fajtavizsgálat után bekerült az állami nyilvántartásba. A nemesítéshez az Altaiskaya 12-19 (Sirius), Blue Spindle, Azure, Blue Bird loncfajták genetikai anyagát használtuk.
Ezután a Berel lonc leírását adjuk meg, fényképeket jelenítenek meg, és a kertészek véleményét közöljük. A fajta fő paramétereit a táblázat tartalmazza:
Paraméter | Jelentése |
növénytípus | évelő lombhullató cserje |
korona | Kompakt, közepesen szórható, 2 m magas és 1,5 m átmérőig |
lő | Sima, erőteljes, pubertás nélkül. A fiatal hajtások zöldek, később világosbarnák, a napos oldalon a bokor felső részén rózsaszínűek, a kor előrehaladtával vörösesbarnák. |
Levelek | Nagy, oválisan hosszúkás, lekerekített hegyű, ék alakú alappal. A levélnyél rövid. A levéllemez élénkzöld, a hátoldalon enyhén serdülő, általában ívelt a bokor felső részén. |
Gyökerek | Faszerű, sok apró gyökerű. |
Virágok | Nagy, fehér, rózsaszínes árnyalattal. A virágzás májusban következik be. |
öntermékenység | Öntermékeny, beporzót igényel. |
Gyümölcs | A bogyók ovális alakúak, hosszúkásak, sötétkékek, virágzásuk kékes, viaszra emlékeztet. Súlya általában 0,4-1 g. |
Íz | Édes-savanyú, enyhén kesernyés, kellemes. |
Célja | Egyetemes. |
Gyümölcs eltarthatóság, szállíthatóság | magas. |
hozam | Akár 4 kg-ig 1 felnőtt bokortól. |
Érési időszak | Június vége és július eleje. |
A lonc-berel egy szerény cserje, jó télállósággal és jó immunitással a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Megfelelő helyválasztással és megfelelő gondozással a növény élettartama elérheti az 50 évet is, melynek fele bőségesen terem.
A Berel az ehető lonc korai fajtáihoz tartozik. Ennek a cserjének a vegetációja kora tavasszal kezdődik, és ez bizonyos nehézségeket okoz az ültetési időpontok betartásában ebben a röpke időszakban. Helyesebb és indokoltabb az őszi leszállás. A berel loncot szeptember második felében vagy október elején ültetik. A legjobb idő kiválasztásakor a régió éghajlati jellemzőire kell összpontosítania, és úgy kell kiszámítania az ültetés dátumát, hogy a munka után legalább 1 hónap legyen hátra a fagy kezdete előtt.
Annak érdekében, hogy a Berel lonc jól növekedjen és sok éven át aktívan hozzon gyümölcsöt, helyesen kell ültetni a helyszínen.
A lonc Berel sikeres növekedésének kulcsa a megfelelő ültetés
Itt vannak az alapvető követelmények a cserje növekedésének helyére:
Előzetesen elő kell készíteni a legalább 0,5 m mélységű leszállási gödröket. A kiásott földet 1:1 arányban összekeverjük humusszal, emellett néhány evőkanál szuperfoszfátot és káliumsót adunk a dúsításhoz. Célszerű legalább 1 csésze fahamut is hozzáadni.
Az ültetési lyuk méretének meg kell felelnie a palánta gyökérrendszerének térfogatának
A Berel lonc ültetésének eljárása egyszerű. Ez különösen akkor egyszerű, ha a palánta zárt gyökérrendszerű edényben van. Ebben az esetben a gyökereken lévő földröggel együtt eltávolítjuk, és egy ültetőlyukba helyezzük, szigorúan függőlegesen tartva. A gyökérnyak nincs mélyítve, a talaj felszínével egy szintben kell maradnia. A fennmaradó üregeket talajszubsztrátummal töltjük fel és jól tömörítjük.
Ha a Berel lonc palánta nyitott gyökérrendszerrel rendelkezik, akkor először egy kis földkupacot kell önteni az ültetőgödör aljába. A gyökereket lejtői mentén kiegyenesítik, majd táptalajjal borítják, időnként tömörítve. Ebben az esetben azt is figyelni kell, hogy milyen szinten lesz a Berel lonc palánta gyökérnyaka az ültetés után. Nem kell elmélyíteni.
Az ültetéshez célszerű zárt gyökérrendszerű palántákat használni
A földmunkák befejezése után a palánta gyökérzónáját bőségesen kiöntjük vízzel, majd lehullott levelekkel vagy humusszal talajtakarjuk.
A lonc berel szereti a nedvességet, de nem tolerálja annak feleslegét. Az öntözés legyen rendszeres, de nagyon adagolt. A nedvesség hiánya, különösen az érlelés és a bogyók öntésének időszakában, hátrányosan befolyásolja az ízt, észrevehető keserűnek tűnnek. Súlyos vízhiány a termés idő előtti lehullásához, levélgöndörödéshez és egyéb kellemetlen következményekhez vezethet. Ennek elkerülése érdekében a légköri nedvesség hiányában a loncot hetente egyszer öntözik, legalább 10 liter vizet öntve a gyökér alá. Szárazság idején az öntözés mértéke megkétszerezhető, különösen a termőidőszakban.
Öntözés lonc Berel legyen mérsékelt, de rendszeres
Az első 2 évben az ültetés után a Berel lonc nem táplálkozik. Erre az időszakra elegendő az ültetés során alkalmazott műtrágya. A cserje általában a harmadik évtől kezd gyümölcsöt hozni, miközben sokkal intenzívebben veszi fel a tápanyagokat a talajból. Mostantól rendszeresen kell etetni. Az alábbiakban egy hozzávetőleges táblázat található a Berel lonc esetében felhasznált műtrágyákról és kijuttatásuk időpontjáról:
Munkavégzés feltételei | Etetés módja | Műtrágyák és adagolás |
Kora tavasszal, a tenyészidőszak előtt | Gyökér | Ammónium-nitrát, 15 g/1 négyzetméter. m. törzskör. |
Lombozat | Karbamid (karbamid), 20 g 10 liter vízben. | |
A virágzás végén | Gyökér | Szerves (korhadt trágya, humusz), bokronként 10 kg. |
Ősz, termés után | Gyökér | Szuperfoszfát (20-30 g) + kálium-szulfát (1-20 g) 1 négyzetméterenként. m. gyökérzóna. |
Az ehető lonc metszésének többféle típusa létezik, beleértve a Berel fajtát is:
Az elhalt ágak bármikor eltávolíthatók
A lonc berel kiváló télállósággal rendelkezik. Általában nem végeznek intézkedéseket a bokor téli előkészítésére. Az északi régiókban azonban nem lesz felesleges a gyökérzónát vastag tőzeg- vagy humuszréteggel szigetelni.
A bereli lonc beporzójaként bármilyen típusú kamcsatkai vagy altáji lonc alkalmas. A legjobb beporzó a Kamchadalka fajta.
A berel lonc vetőmaggal és vegetatívan is szaporítható. Nem nehéz magról palántákat termeszteni, azonban az ilyen növényekben gyakran elvesznek a szülői tulajdonságok, ezért minőségük jelentősen romlik. A Berel lonc pozitív tulajdonságainak maradéktalan megőrzése érdekében vegetatív szaporítási módszereket alkalmaznak, például dugványokat, rétegezést és a bokor felosztását.
A dugványok nagyszerű módja a Berel lonc szaporításának. A legmagasabb gyökeresedési százalékot (legfeljebb 60%) a bokorról a termés kezdetén vett zöld dugványok adják. Ebben a minőségben 15-40 cm hosszú egynyári hajtásokat használnak, miközben azokat nem levágják, hanem „sarokkal” letépik az anyaágról. Az így betakarított berel lonc dugványait 12-15 órán át gyökérképzőszer oldatban tárolják, majd speciális ágyásokba ültetik.
A dugványok csíráztatására szolgáló ágyásoknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:
A berel lonc dugványait ferdén, 45°-os szögben, déli irányba ültetik. A talajnak mindig mérsékelten nedvesnek kell lennie. Az első alkalommal jobb, ha az ültetési anyagot fóliával fedjük le a közvetlen napfénytől. A dugványokban a saját gyökérrendszer kialakulása általában 3 hét alatt következik be. Az első télen a fiatal növényeket fenyőágakkal kell lefedni.
További részletek a lonc dugványairól a linken található videóban találhatók:
A Berel lonc szaporításának másik meglehetősen egyszerű módja a bokor felosztása. A 10 évnél idősebb növényeket feloszthatja. Ugyanakkor a cserjét kiássák a földből, és több részt választanak le róla, amelyek mindegyike legalább 3 hajtást tartalmaz saját gyökérrendszerrel. A megfosztott részeket azonnal új helyekre ültetik önálló palántaként.
A bokor felosztása a Berel lonc szaporításának egyszerű módja
A Berel lonc bokorból levegőrétegeket nyerhetünk az egyik oldalhajtás kiásásával. A nyár folyamán az internódiumokban új gyökérrendszer alakul ki, és a dugványok saját hajtásokat adnak. Télre anyai hajtást hagynak, tavasszal levágják és új helyre ültetik.
Az ötletgazda információi szerint (M. Szibériai Kertészeti Kutatóintézet). A. Lisavenko) A berel lonc fajtáját nem érintik a betegségek. A kártevők közül a növényre a levéltetű veszélyt jelent - egy mikroszkopikus rovar, amely a levelek és a fiatal hajtások levével táplálkozik. A levéltetvek gyors szaporodása számos rovarkolónia kialakulásához vezet, aminek következtében a lonc elnyomja, a levelek és hajtások a táplálkozás hiányától kiszáradnak, a termések idő előtt lehullanak.
Levéltetvek - rosszindulatú kerti kártevő
A levéltetvek leküzdésére különféle népi gyógymódokat használnak, például tansy, celandin, kamilla, dohány infúziót. A kezdeti szakaszban ez teljesen elég. Ha a levéltetű telepek jelentős méretet értek el, akkor rovarölő szereket kell használni, például Fufanon, Iskra vagy Inta-Vir.
A Honeysuckle Berel egyike a sok ehető fajta közül, amelyek alkalmasak termesztésre Oroszország különböző régióiban. Jó mutatókkal rendelkezik a különféle kedvezőtlen tényezőkkel szembeni ellenállásra, és nem igényel fokozott gondozást. Ugyanakkor a fajta jó hozamot mutat, és a hátránynak tekintett Berel loncban rejlő enyhe keserű íz a hőkezelés után teljesen eltűnik.