A cseresznye gyönyörű fa, de a kertekbe ültetik, hogy finom, lédús bogyókat szerezzenek. És ha valamilyen okból nincs betakarítás, kevesen vállalják, hogy fát neveljenek. A betakarítás elmaradásának azonban sokféle oka van, és különböző természetűek.
Nyilvánvaló helyzet: a növény kivirágzott, de a petefészek leesett, illetve a bogyók idén nem fognak megjelenni. Ez leggyakrabban visszatérő fagyok idején figyelhető meg. Az ok azonban nem biztos, hogy ennyire egyértelmű: például gombás betegségeknél a színe is leesik a megjelenés után.
A legbosszantóbb helyzet: a cseresznye tavasszal gazdagon virágzott, de valamiért nem alakult ki a petefészek. Ugyanakkor nem volt fagy, és az ágak színe megmaradt. Ez a jelenség az eső hiánya, az elégtelen fejtrágyázás, a nem megfelelő talaj miatt lehetséges.
Egy olyan változat lehetséges, amikor a cseresznye nemcsak nem hoz gyümölcsöt, hanem nem is virágzik. Ha fiatal fáról van szó, akkor ilyen helyzetben nincs ok aggodalomra. És egy felnőtt növénnyel meg kell küzdenie.
Egy másik lehetőség: a rügyek tavasszal megjelentek a fán, de nem duzzadtak, hanem idővel leestek. Ez általában a cseresznye halálát jelzi. Nos, ha a rügyek egyáltalán nem jelennek meg, akkor már lehetetlen megmenteni egy ilyen fát.
A cseresznye meglehetősen igényes növény. A betakarításhoz számos feltételnek kell teljesülnie:
Ha e feltételek bármelyike nem teljesül, a cseresznye fájni kezd, rosszul növekszik, virágokat és petefészket veszít.
A bogyók hiányának oka lehet a feltételek nem teljesülése, közvetetten kapcsolódhat hozzájuk, vagy konkrét okai lehetnek mind a mezőgazdasági technológiai hibáknak, mind a véletlennek.
Még a mezőgazdasági technológia összes szabálya mellett is megbetegedhet egy fa. Különösen nagy a kockázat esős nyarakon, amikor a gomba a magas páratartalom miatt aktiválódik. Leggyakrabban a következő betegségek fordulnak elő a cseresznyében:
Ebben a cikkben megtudhatja az indiai hagyma gyógyító tulajdonságait.
A gomba a rügyeket és a kocsányokat fertőzi meg. Ennek eredményeként a fotoszintézis megzavarodik a feltörekvő fiatal levelekben.
A betegségek előfordulásának megelőzése érdekében a cseresznyét Bordeaux folyadékkal vagy réz-szulfát oldattal kell permetezni, még mielőtt a rügyek megduzzadnak.
A gombát rovarkártevők terjesztik: levéltetvek, gyékénylepke, cseresznyezsizsik. Ez utóbbi önmagában is veszélyes, ugyanis károsítja a virágokat. A kártevők elpusztítására speciális rovarölő szereket használnak.
A cseresznye hő- és fénykedvelő növény. Ennek megfelelően csak a kert bizonyos területeire ültethető.
Ha a telephely talaja nem felel meg ezeknek a követelményeknek, meg kell savanyítani például tőzeggel, vagy dolomitlisztet kell bevinni a lúgosság növelése érdekében.
A cseresznye Radonezh, Zhelezistaya és Standard Ural, más fajtákhoz hasonlóan, nem túl igényes a fejtrágyázáshoz: a műtrágyákat egészséges, felnőtt fa alá 3 év alatt egyszer alkalmazzák. A fiatal növény azonban alaposabb gondozást igényel.
A kertészek fő hibája az, hogy a palántát először trágyázás nélkül ültetik egy lyukba. Egy ilyen kísérlet csak akkor lesz sikeres, ha fekete talajba ülteti a cseresznyét. Minden más talaj esetében előtrágyázás szükséges. A férgek és más rovarok cseresznyéjének kezeléséről itt olvashat.
A lyuk trágyázása közvetlenül az ültetés előtt nem tesz jót. A fel nem oldott tápanyagok gyökérégést okoznak, és a palánta elpusztulhat.
A fiatal fát tavasszal etetni kell - ammónium-nitrátot, karbamidot kell bevinni a rügyek növekedésének és fejlődésének serkentésére. Ősszel szuperfoszfátot, kálium-kloridot vagy hamut adnak hozzá. Ha ez nem történik meg, a fa elszárad, és nem tud virágozni és gyümölcsöt teremni. A műtrágya kijuttatási sorrendjét nem lehet megváltoztatni: a nitrogén serkenti a cseresznye növekedését. Ha ősszel bevezetik, a fa nem tud felkészülni a télre, és fagytól szenved. Ez az anyag az Orange Tomato fajta jellemzőiről és leírásáról szól.
A virágok és a petefészkek mind a nitrogénhiánytól, mind a feleslegétől lehullanak, ezért az ajánlott mennyiséget kell elkészítenie.
Cherry nemcsak saját fogvatartási körülményeire, hanem szomszédaira is igényes.
Egyes növények elvehetők a fa törzskörébe, például körömvirág, kardvirág, csillagfürt, borsó. Nitrogén akkumulátorok a talajban, és így fenntartják a szükséges nitrogéntartalmú anyagok szintjét a talajban. Tudjon meg többet a Bessonovsky hagyma ültetéséről és gondozásáról itt.
A legtöbb cseresznyefajta keresztbeporzású növény. Amikor egy ilyen fa saját pollenével beporzik, a bogyók legfeljebb 5–7% -át termeli. A részben öntermékeny cseresznye akár 20%-ot is képes beporozni. Az öntermékeny fajták a virágok 50%-ából petefészek megjelenését biztosítják.
Még az öntermékeny cseresznye is többet terem, ha a megfelelő beporzó növény beporzza.
A betakarítás érdekében legalább 2 fajta cseresznyét ültessünk a területre, lehetőleg hármat, úgy kell kiválasztani, hogy a fák virágzási ideje egybeessen. A leghíresebb beporzók a Lyubskaya, Vladimirskaya, Nord Star, Molodezhnaya fajták.
A beporzó növények közötti maximális távolság 40 m, a méhek virágzó fához való pontos vonzása érdekében a virágokat cukoroldattal permetezzük.
Mint minden gyümölcs, a cseresznyét is metszeni kell. A sűrű korona sok hosszú és szinte üres ággal nem ad jó termést. A helytelenül végrehajtott eljárás azonban csak kárt okoz.
A csokor gallyak faszerű cseresznyén hoznak gyümölcsöt, és több évig. A cserjéken a bogyók csak egynyári hajtásokat adnak. Ezt figyelembe kell venni a fa metszésekor.
A cseresznyén lévő szeletek nehezen és sokáig gyógyulnak. A metszést nagyon óvatosan, éles metszővágóval kell végezni, és a vágásokat feltétlenül takarja el kerti szurokkal.
A cseresznye a melegkedvelő növények közé tartozik, és nem tolerálja a fagyos, sőt még hótalanabb teleket sem. A fáknak védelemre van szükségük, még akkor is, ha a fajta szívós. A fiatal fák még viszonylag meleg területeken is menedéket biztosítanak télre.
Hideg bármilyen formában - fagy, nagy különbség a nappali és éjszakai hőmérséklet között, a hideg szél nemcsak megfoszthatja a cseresznyét a betakarítástól, hanem elpusztíthatja a fát is.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha a túl meleg ősz után hirtelen beáll a fagy, majd visszatér a meleg idő. Ha az ősz meleg, a cseresznye nem léphet nyugalmi időszakba. Néha a túl meleg ősz új rügyek megjelenéséhez, beleértve a virágbimbókat, és még virágzáshoz is vezet. Az első fagyok hatására mind a szín, mind a rügyek elpusztulnak, és jövő tavasszal a cseresznye nem virágzik és nem terem.
Ez a link a Radar hagymafajta leírásáról szól.
A törzs és a csontváz ágainak meszelése segít csökkenteni a különbséget a napsütéses nappal és a hideg éjszaka hőmérséklete között. A fehér visszaveri a napfényt, és a kéreg nem melegszik fel annyira.
A bogyók jó betakarítása érdekében minden agrotechnikai intézkedést időben el kell végezni.
Előfordul, hogy intenzív metszés után a cseresznye nem hoz termést, de a következő évben az új hajtások megjelenése miatt sokkal nagyobb termést ad.
Ha az összes szabály és a betegségek hiánya mellett a cseresznye még mindig nem hoz gyümölcsöt, vagy kis mennyiségű bogyót hoz, akkor elvégezhet egy speciális eljárást, amely serkenti a termelékenységet. Ez így történik:
Videó arról, hogy miért nem termő cseresznye.