A Chardonnay egy ipari szőlőfajta. Friss bogyókat szinte soha nem fogyasztanak, de alapanyagul szolgálnak kiváló borok készítéséhez: száraz, édes, pezsgő. A szőlő saját íze gyengéd, de nem karakteres, de a Chardonnay minden feldolgozást elvisel, így változatos minőségű borokat kaphatunk.
A fajta nem ellenáll a betegségeknek, a köves talajt kedveli, fél a hidegtől - télen a bokrot le kell takarni. Ráadásul a szőlő nem túl termő. Mindezeket a hiányosságokat azonban bőven kompenzálja a bor kiváló íze, és nem mindegy, hogy pontosan hol nőtt a szőlő: ha a bogyók érettek, akkor a bor is jó lesz.
A Chardonnay egy ipari szőlőfajta, az egyik legértékesebb a világon, bortermelésre szánták. Egyedülálló tulajdonsága miatt nevezik univerzálisnak: a növény sokféle körülményhez alkalmazkodik, minden körülmények között hoz termést. Sőt, érett bogyókból minden esetben főzhet.
A szakértők szerint Chardonnayból nem lehet rossz bort készíteni. A meleg vagy hideg éghajlaton termesztett szőlőből készült ital egyszerűen más ízű, de ugyanolyan összehasonlíthatatlan.
A Chardonnay a legkeresettebb és legnépszerűbb fajta a borkészítéssel foglalkozó kertészek körében. Ez egy nagyon régi fajta. A legenda szerint a középkorban francia szerzetesek kapták. Egy másik változat szerint a keresztesek visszatérése után jelent meg, és Libanon szőlőiből származik. A Chardonnay-t sokáig a Pinot Noura egyik fajtájának tekintették. Az apmetológusok tanulmányai azonban azt állítják, hogy a fajta független.
A borászok azt mondják, hogy ez a fajta egyszerűen ideális alkoholos italok előállításához, mivel a bogyók különböznek a többitől a különféle hatásokkal szembeni ellenállásukban. Ezért a szakemberek azt mondják, hogy Chardonnay-ból nem lehet rossz italt készíteni.
A leghíresebb burgundi törzs. Itt készülnek a leghíresebb gyűjteményes borok. A fajta azonban arról is ismert, hogy sokkal kedvezőbb árú borok készítését teszi lehetővé. Ezenkívül a szőlőt pezsgők készítésére használják. A legjobb borok a burgundi és a kaliforniai, valamint a krími borok.
Az otthoni szőlőből származó borról megmondja ezt az anyagot.
A fajta alacsony termőképességű. Csak feldolgozás céljából termesztik. A bokrok közepes magasságúak, erős hajtások. A fürtök kicsik, a bogyók tömege nem haladja meg a 3-4 g-ot. A bogyók íze a borral ellentétben mérsékeltnek tekinthető, bár az íze finom, a lédússág magas. Ami megkülönbözteti őket a többi fajtától, az a jellegzetes fajtaaroma.
A Chardonnay szőlőből készült bor meglehetősen hosszú ideig érlelhető, de a szakértők azt tanácsolják, hogy az érlelés ne haladja meg a 30 évet.
A növény hidegre érzékeny, ezért az északi, sőt a mérsékelt övi szélességeken is nehezen termeszthető.
Chardonnay - világos szőlő. Ez azt jelenti, hogy a bogyók vasban gazdagok, nem csak káliumban és kalciumban. A szőlő íze nagyon édes, bár maguk a bogyók kicsik. Az érett bogyókban nem érezhető a sav.
A Chardonnay-t nem szabad túlérni. Ugyanakkor a bogyók elvesztik savasságukat, és alkalmatlanok lesznek borkészítésre.
A Chardonnay cukortartalma eléri a 18-22%-ot. De a magok jelenléte - 2-3 minden bogyóban, valamint a magas káliumtartalom miatt - a szőlő kalóriatartalma csak 60,3 kcal / 100 g, és észrevehetően alacsonyabb a sötét fajták kalóriatartalmánál. A Blagovest paradicsomfajta jellemzőiről és leírásáról itt olvashat.
Magas kalóriatartalma ellenére számos diéta szerves részét képezi.
Ennek a fajtának számos klónja létezik. Bogyóik különböznek a cukortartalom és a savasság szintjében, és ennek megfelelően a kalóriatartalomban.
A Chardonnay számos mikro-makroelemet és vitamint tartalmaz. A szőlő fő előnye azonban a magas bioflavonoid-tartalom. Ezek az anyagok erős antioxidánsok, amelyek a szőlőnek a fiatalság elixírjének dicsőségét adják.
A bioflavonoidok növelik és fenntartják a kapilláris falak rugalmasságát. A szőlő folyamatos használata jelentősen javítja a mikrokeringést és elősegíti a keringési rendszer egészségét.
Ennek a fajtának vannak hátrányai is.
A Chardonnay savassága 8,2-11,6 g/l között mozog. Az indikátor a szőlő érési körülményeitől függ. A túlérett bogyók savtartalma meredeken csökken, ami feldolgozásra alkalmatlanná teszi. Friss szőlő is fogyasztható ilyenkor, csak édesebb lesz.
A szőlőfajták előnyös tulajdonságai abban is rejlenek, hogy a bogyók összetételének magas szénhidráttartalma miatt képesek gyorsan pótolni a szervezet energiapotenciálját, és még kis mennyiségű ilyen gyümölcs is lehetővé teszi. hogy gyorsan megszabadulj az éhségtől.
A Chardonnay morfológiai jellemzői alapján egyértelműen a nyugat-európai országok földrajzi csoportjába tartozik, így a fajta szerzetesi nemesítéséről szóló változat áll a legközelebb az igazsághoz. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a szőlő a legjobb termést és ízt mutatja a dél-franciaországi és olaszországi körülmények között.
Bokor Chardonnay erőteljes, félig terülő. A rügyek nagyon korán megjelennek, ami a mérsékelt és az északi szélességi körökön gyakran fagyáshoz vezet, mivel a fiatal hajtások és rügyek a késői fagyok áldozataivá válnak. Nem igényel intenzív metszést, bár a régi és száraz levelektől és hajtásoktól meg kell szabadulni. A bokrok virágai biszexuálisnak tűnnek, így a növénynek nincs szüksége beporzásra.
A tavaszi szőlőmetszésről ezen a linken olvashat.
A fiatal szőlők zöldes árnyalatúak, de a második évben megbarnulnak. Csomópontok szinte nem léteznek. A szőlő érzékeny a hidegre: a -20 C-ot a szőlő csak feltételesen bírja, ezért télre takarni kell a bokrot.
Az egynyári szőlő a legjobban érik - 90%.
A növény levelei nagyon jellegzetes formájúak: durván ráncosak, épek, levélnyélszegéllyel. Levelei közepes méretűek, lekerekítettek, feltörekvő 5 karéjjal. A pengék végén lévő fogak háromszög alakúak.
A növény első levelei világoszöld színűek, szürkés árnyalattal, a többi egyre aranyosabbá válik. A régi szőlő levelei bronz árnyalatot kapnak. Minden lombozat ősszel citromsárgává válik.
A fürt közepes méretű - akár 11 cm hosszú. Súlya kicsi - 95-130 g. Csokor alakú hengeres-kúpos, közepes sűrűségű. A petefészek erős leválása következtében az érés idejére a fürt meglazul.
Közepes méretű csokor (hossz 11-13, szélesség 8-10 cm), hengeres-kúpos, sűrű, közepes sűrűségű és laza a petefészkek erős leválása következtében.
Közepes méretű bogyók - legfeljebb 16 mm átmérőjűek és legfeljebb 4 g tömegűek. Zöldes-fehér színű legyen, a napos oldalon arany árnyalattal. A héja sűrű, szinte kemény, csak 2-3 mag van, a lé aránya legalább 75%. A szőlő íze édes, finom, inkább citrusos árnyalatú. Az illata is a citrusfélék és virágok keverékére emlékeztet, és a fajta jellegzetes vonása.
A termő hajtások száma egy bokon csak 40%. A hajtáson legfeljebb 2-3 fürt alakulhat ki. Ezenkívül a petefészek leválása tovább csökkenti a hozamot.
Egy hektár szőlőből 8-12 tonna szőlő szüretelhető.
A szőlőből nyert bor ízminősége a szeszélyességéért és az alacsony terméshozamáért fizet. A Chardonnay továbbra is az egyik legértékesebb ipari szőlőfajta.
A Chardonnay termesztése számos tulajdonsággal rendelkezik. Nem annyira a fajta túlélési képességével, hanem a bogyók minőségével és érési lehetőségével függnek össze.
Az alacsony hőmérséklettel (-20-ig) szembeni ellenállás ellenére területtől függetlenül a szőlőt télre szigeteléssel kell lefedni.
A fajta egyik jellemzője a petefészek korai kialakulása. A késői fagyok a petefészek és a virágkefék kihullásához vezetnek, és nagymértékben csökkentik a termést.
A szőlőt általában palántákkal szaporítják. Ugyanakkor követik az általános sémát, de figyelembe véve néhány ajánlást.
A tavaszi ültetésnél figyelembe kell venni a talajhőmérsékletet - a napi átlag legalább + 1- C legyen.
Tavasszal és ősszel ültethet növényt. Télen a palánták akklimatizálódnak és jól gyökereznek.
A szabadföldi szőlő ültetéséről és gondozásáról itt olvashat.
A Chardonnay és a Merlot középérésű fajták. A tenyészidőszak 130-140 nap. A szőlő általában szeptember végére érik. A fajta azonban nagyon korai petefészket ad, és ennek eredményeként a mérsékelt szélességi körökön még viszonylag rövid nyáron is beérik.
Az érési időt befolyásolja a napsütéses vagy legalább csapadékmentes napok száma. A hideg eső és a szél nemcsak az érést nehezíti, hanem a bogyók ízét is rontja. Vizesek és megrepednek.
A megfelelő klímával és talajjal rendelkező területeken a szőlő alig vagy egyáltalán nem igényel karbantartást. Az egyetlen dolog, amire szükség van, az, hogy megvédje a növényt a késői fagyoktól, ha vannak ilyenek.
Az öntözést permetezővel javasoljuk, növelve annak bőségét magas hőmérsékleten. A talajtakarást a felesleges nedvesség eltávolítása érdekében végezzük.
A petefészek megjelenésének lassítása érdekében a folyamatok egy részét, ha a rügyek túl korán megduzzadnak, levágják. Ugyanakkor a petefészek kialakulásának időzítése 2 héttel elhalasztható, elkerülve ezzel a fagy hatásait.
Mint minden más fajta, a Chardonnay és a Rochefort a naphő és a páratartalom bizonyos mutatóit részesíti előnyben. Fontos, hogy ne nedvesítse túl a talajt, mivel a felesleges nedvesség pusztuláshoz vezet. Ugyanakkor hosszan tartó szárazság esetén - több mint 3 hétig - a bokrokat öntözni kell.
A Chardonnay közepes betegségekkel ellenálló fajta. Ezenkívül a megnövekedett páratartalommal csökken a betegségekkel szembeni ellenállás. A szőlőre a legveszélyesebb a penész és az oidium.
A Chardonnay szőlő ellenáll az olyan betegségeknek, mint a penész és az oidium. Ha azonban a nyár hideg és nedves, a gyümölcsök elrothadhatnak és megrepedhetnek.
A betegség megelőzésére és visszaszorítására tavasztól kezdődően a Chardonnay-t 10 naponta speciális készítményekkel - Bordeaux folyadékkal, gombaölő szerekkel - kell permetezni. Július-augusztusban a kezelést hetente megismételjük. És csak a 10 mm-es bogyóméret elérése után állíthatja le a permetezést.
Tavasszal, amint a szőlő jól szellőzik, a bokrokat és a talajt réztartalmú gombaölő szerrel kezelik - például Azrophos. Ezután időszakosan kolloid ként vagy finomra őrölt ként kezeljük, és a szőlőt, a leveleket és a talajt öntözni kell a gyógyszerrel. Ugyanazt a kolloid ként használják a kénes fürdőkhöz: egy egész csomót mártottak egy edénybe. Használhat speciális készítményeket is - Horus, Skor, Topaz.
A gombás betegségekre való elégtelenség az egyik oka annak, hogy a Chardonnay-t érdemesebb palántákkal szaporítani és ültetni, mint rétegezni. Javasoljuk, hogy a palántákat bevált gazdaságokban vásárolják meg.
Mivel a Chardonnay hozama alacsony, gondosan figyelni kell a bokor terhelését. Olvasson még a Rkatsiteli szőlőfajtáról.
Ehhez a bokrokat fekete fejűre vágják, azaz a bokor tövét 10-15 cm távolságra kell levágni, és kissé a talaj felszíne alatt levágják oly módon, hogy eltávolítsák a metszéses sebekkel rendelkező hüvelyeket és törzset.
A bokor kialakulását a terület domborzata és éghajlata határozza meg. Tehát a Chardonnay hagyományos termesztésű területein 60 cm-es szár és 4 rügyből álló váll alakul ki. A mérsékelt égövi régiókban előnyben részesítik a lignizált évelő hüvelyeket, mivel itt jobban érnek a bogyók.
Ez a videó a Chardonnay szőlőfajtáról, leírásáról és gondozásáról szól.