Ennél a fánál a szilvaoltás nem kötelező karbantartási intézkedés, ellentétben a metszéssel vagy a fejtrágyázással. Ezt a kertész kérésére hajtják végre. Azonban ne hanyagolja el, mert segítségével jelentősen javíthatja a szilvafa tulajdonságait, megkönnyítheti gondozását.
A faiskolákban értékesített palánták nagy része már oltott. Ezt a gyökérnyak feletti jellegzetes megvastagodás határozhatja meg.
Maga a védőoltás nem kötelező.
Az oltással sok időt takaríthat meg a megfelelő fajta kiválasztásakor vagy a megfelelő gyors szaporítása során. Az oltás segítségével gyorsan helyettesítheti az egyik szilvafajtát egy másikkal, megkerülve a palánta állapotát. A szívósabb alanyokra történő oltás jelentősen növelheti a fa fagyállóságát, a törpe alanyok használata pedig csökkenti a növény magasságát.
Az oltás nagyon felelősségteljes esemény, sikere nagyban függ a felkészüléstől. Ezt az eljárást csak az előírt határidőn belül szabad végrehajtani. Az állományon és a dugványokon lévő vágásoknak tisztának, egyenletesnek és pontosnak kell lenniük, így nem nélkülözheti egy jó szerszámot.
A védőoltás egy sebészeti műtéthez hasonlít, ezért előre gondoskodnia kell az előkészítő és rehabilitációs intézkedésekről, fel kell gyűjtenie a szükséges anyagokat.
Kertészek körében elterjedt az a vélemény, hogy a csonthéjasok csonthéjasokra, a törzsfák pedig a csonthéjasokra olthatók. A csonthéjas gyümölcsök a következő gyümölcskultúrákat tartalmazzák:
Elméletileg bármely fára olthat szilvát ebből a listából. A gyakorlatban azonban ez nem ilyen egyszerű.
Az intraspecifikus vakcinázás valószínűleg sikeres lesz. A szilvát a termőképesség javítása, a faj megőrzése vagy szaporodása érdekében szilvára oltják. Sokan több fajtát oltanak egy szilvafára.
A fordulat a szilva legközelebbi rokona. A vadkökény rendkívül szerény növény, nélkülözhetetlen állománya azoknak a kertészeknek, akik szilvafáik fagyállóságát szeretnék növelni. A kanyarra oltott szilvadugványok nagyon jól gyökereznek.
Ugyanakkor a fagyállóság annyira megnő, hogy még a legsúlyosabb fagyban is érintetlenek maradnak, míg más szilvafajták teljesen lefagynak.
A szilva alanyának vadszilva (vadszilva) is használható. Általában az ilyen típusú oltások sikeresek, és az eredmény a fa fokozott ellenállása a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal, hőmérséklet-ingadozásokkal és csapadékkal szemben. A tapasztalt kertészek azt javasolják, hogy a kezdő kertészek vadszilvát használjanak szilvatelepítéshez. Lehetővé teszi a jó gyakorlat megszerzését, és nem igényel tökéletes pontosságot az oltásnál.
Madárcseresznyére olthatsz szilvát. A legtöbb esetben a sarja gyökeret ereszt, és még leveleket is ereszt. A madárcseresznye azonban nem biztosítja a megfelelő táplálékot az alanynak, így a sarjadék levelei idő előtt megsárgulnak, elszáradnak és repülnek. A madárcseresznye alanyon nem lesz teljes értékű szilva növekedés.
Egy ilyen oltás akkor lehetséges, ha nem közönséges, hanem nemezelt cseresznyét veszünk állománynak. A munkát gyorsan és pontosan kell elvégezni, mivel a cseresznyeszeletek nagyon gyorsan oxidálódnak, és a túlélési arány meredeken csökken. Az eredmény egy olyan szilvafa lesz, amely körülbelül fele alacsonyabb és tömörebb lesz a szokásosnál, és egy-két évvel korábban kezd gyümölcsöt teremni.
Ezenkívül a fa időjárásállóbb lesz, és jobban növekszik nehéz talajban.
Sárgabarack alanyra nehéz szilvát oltani, de lehetséges. A fő probléma az, hogy nem minden szilvafajta jön ki vele. De ha az oltás sikeres, akkor a kajszi alanyon lévő szilva termése ízletesebb és illatosabb lesz, mint a szokásosnál.
Mivel az alany és az oltvány is szilva, az oltás minden bizonnyal sikeres lesz, ha minden tevékenységet megfelelően végeznek. Ha nem palántán, hanem egy kifejlett fa koronáján történik az oltás, akkor a kertésznek nagyon érdekes szilvája lesz, melynek egyik oldalán kék, a másikon sárga termés van.
A szilva alanynak is használható. Ugyanazokat a csonthéjas gyümölcsfákat olthatja rá, amelyek magukban foglalják a szilvát is.
A sárgabarackot elég gyakran oltják szilvára. Mivel a szilva jobban ellenáll a hidegnek és az időjárási katasztrófáknak, az ilyen oltás jelentősen növeli a sárgabarack állóképességét, fagyállóságát. Ugyanakkor termésbe lépése 1-2 évvel korábban következik be, és a termés nem csökken. Sajnos nem minden oltás sikeres, és a túlélési arány mindkét fa esetében jóval alacsonyabb, mint az intraspecifikus.
A szilva igénytelensége ebben az esetben is segít. A szilvára oltott őszibarack dugványok nagyobb valószínűséggel gyökereznek. A szilva alanyon lévő őszibarack ellenállóvá válik a kedvezőtlen éghajlattal és számos betegséggel szemben, ritkábban érintik a kártevők, termése nagyobb és ízletes lesz.
A leveles gyümölcsök dugványai, köztük az almafa, nem gyökereznek meg a csonthéjasokon. 99%-os valószínűséggel egy ilyen oltás kudarcra van ítélve. Ha ez megtörténik, az eredmény megjósolhatatlan lesz. Teljesen ismert, hogy néhány kertésznek sikerült almafát ültetnie egy szilvafára, de nincs adat az ilyen kísérletek eredményeiről.
A cseresznye szilva jól gyökerezik a szilva alanyon. Ha valamilyen oknál fogva a szilva nem növekszik jól, gyakran cseresznyés szilvát oltanak rá. Sokkal stabilabb, szerényebb és bőségesebben terem.
A szilva alanyon a cseresznyeszilva 1-2 évvel korábban kezd termést hozni, mint kőként ültetve.
A cseresznyét gond nélkül oltják a szilvára, ha minden feltétel és szabály teljesül, nagyon magas lesz a túlélési arány. Az ilyen oltás jelentősen javítja a gyümölcsök minőségét, méretük jelentősen megnő, az íze pedig sokkal intenzívebbé és érdekesebbé válik.
Egy ilyen oltás teljesen meg fog gyökerezni, mivel a turn és a cseresznyeszilva a szilva szülei. A minden szempontból érzékenyebb szilvára azonban nincs okunk szívós fagyálló fordulatot oltani. Nem növeli a télállóságot és a termelékenységet sem. Ezért általában fordított oltást végeznek, szilva dugványokat oltva egy ellenállóbb tövisállományba.
A körte ugyanabba a családba tartozik, mint az almafa - leveles gyümölcsök. Ezért az ilyen oltással kapcsolatban minden igaz lesz, amit az almafáról fentebb már elmondtak.
Egy ilyen oltás lehetséges, és bizonyos fokú valószínűséggel sikeres is lesz, bár a vágás összeolvadását a faanyaggal meglehetősen nehéz elérni a különböző fafajták miatt. A szilva alanyon gyökerezett cseresznye jól érzi magát, és ha koronába oltod, akkor egyszerre kétféle gyümölcs kerülhet a fára. Egy ilyen hibrid korábban termést hoz, mint a közönséges cseresznye. Maga a fa nagyobbra nő és szétterül, és amikor virágzik, a sakura fog hasonlítani.
A vadon általában az oltatlan fák gyökérhajtásaiból vagy kőből nő ki. Jellemzőjük az időjárási változásokkal szembeni fokozott ellenállás, jól tűrik a fagyokat, és nem igényesek a talaj összetételére. Gyakran használják alanyként, és meglehetősen sikeresen. Vadon beoltható:
Ezen oltványok bármelyike növeli a fa időjárási viszonyokkal szembeni ellenálló képességét, és szerényebbé teszi.
A szilvát tavasszal oltsuk be, az intenzív nedváramlás időszakában. Ekkor a legmagasabb a sarja túlélési aránya. Ha az oltás valamilyen okból sikertelen, júniusban vagy júliusban megismételheti. Ősszel csak a déli régiókban lehet oltani, különben nagy esély van arra, hogy a szárnak egyszerűen nincs ideje együtt nőni az állománysal a hideg időjárás beköszönte előtt.
A csonthéjasok oltására a legjobb időszak március vége-április eleje. Ez a vegetatív időszak kezdete, és sokkal nagyobb az esély a pozitív eredményre. A május az oltásra is megfelelő hónap, azonban a meleg időszak beköszöntével a túlélési arány csökken, és nem minden oltás lehet sikeres.
Ha valamilyen oknál fogva nem sikerült tavasszal szilvát ültetni, vagy a próbálkozások sikertelenek voltak, június-júliusban megismételheti. Ilyenkor még reménykedni lehet a sikerben, hiszen a hideg idő beállta előtt lesz ideje gyökeret verni a sarjaknak. Augusztusban és később a szilva csak meleg vidékeken oltható.
A dugványokhoz az első vagy a második életév lignified hajtásait választják. Előnyben részesítik az oldalsó ágakat, amelyek a fa napos oldalán helyezkednek el. A dugványokat ősz végén, az első fagyok után vágják le. Ebben az időben a növény nyugalmi állapotban van, és a dugványok jól tűrik a téli tárolást.
A vágott dugványok tavaszig tartásának többféle módja van. A legkönnyebb közülük a hóban. Ehhez egy kis lyukat kell ásni, amelynek alját lucfenyő ágakkal kell bélelni. Ezután a csokorba kapcsolt dugványokat egymásra rakjuk, és felülről lefedjük ugyanazokkal a lucfenyőágakkal. Ezután egy réteg földet vagy szalmát dobnak a tetejére, majd mindent vastag hóréteg borít.
A szilvadugványok megmentésére más módszerek is használhatók. A lényeg az, hogy körülbelül 0 ° C hőmérsékletet és körülbelül 70% páratartalmat biztosítsunk. Alacsonyabb hőmérsékleten a dugványok kissé megfagyhatnak, magasabb hőmérsékleten idő előtt felébredhetnek. Sokan hűtőszekrényben, erkélyen vagy hideg pincében tárolják a dugványokat.
A szilva oltásának többféle módja van. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Melyiket használja - a kertész maga dönti el az oltás feltételei és a rendelkezésre álló anyagok alapján.
Sok gyümölcsfa beoltható ezzel a módszerrel. A kopulációs módszerrel történő oltáshoz az alany és a sarj vastagságának azonosnak kell lennie. A szárat és az állományt egyenletes ferde vágással vágják úgy, hogy hossza megközelítőleg az átmérő háromszorosa legyen. Ezt követően a vágást az alanyra visszük fel úgy, hogy a kambium rétegei a lehető legnagyobb mértékben egybeesjenek. Ezután az oltási helyet szalaggal rögzítik.
Javult a párzás is (b ábra). Ebben az esetben a vágást cikkcakkosan végezzük. Ez lehetővé teszi a szár biztonságosabb rögzítését, valamint növeli az alany kambium és a sarja közötti érintkezési határokat, és növeli a túlélési arányt.
Az osztott oltás lehetővé teszi 1, 2 vagy 4 dugvány egyidejű oltását egy alanyra. Több dugvány oltásához vastagságának többszöröse kell lennie, mint a sarjaké. Az alanynak szánt ágat egyenes vágással vágjuk le, majd éles kerti késsel gondosan megtisztítjuk. Ezután egy egyenes hasítás történik a közepén (ha 4 dugvány van oltva - kereszt alakú). Az oltványt alulról az ékre vágjuk úgy, hogy a vágások körülbelül háromszor hosszabbak legyenek, mint a vágás vastagsága. Ezt követően a dugványokat a hasításba illesztjük, míg a kambium külső oldalrétegének az alanynál és a sarjnál egyeznie kell.
Az oltás után minden dugványt speciális vagy szigetelőszalaggal rögzítenek, és minden nyitott vágást kerti szurokkal dolgoznak fel.
Ezzel az oltási módszerrel a graft egy vese. A kertészek gyakran "kukucskálónak" nevezik, innen ered a módszer neve (okulus (lat) - szem). A vesét a kívánt fajta vágásából veszik. Ha ősszel szüretelik, akkor ez csírázó szemmel bimbózik, az ilyen hajtás az oltás után tavasszal kezd növekedni. Ha a vesét zöld fáról veszik, akkor az oltást nyáron végzik el, és a hajtás csak jövő tavasszal kezd növekedni belőle. Ezt a módszert hívják alvó szem bimbózásnak.
Az alanyon a "fenékben" történő oltáshoz félkörben kivágunk egy mélyedést, és egy azonos alakú pajzsot helyezünk bele, amelyben a sarj egészséges bimbója van. Ezután a pajzsot a szemmel biztonságosan rögzítik egy speciális szalaggal, miközben a vesének nyitva kell maradnia. Körülbelül 2 hét elteltével értékelheti az oltás eredményét.
A bimbózás T-alakú bemetszésben is történhet. Ehhez az oltás helyén az alany kérgét "T" betűvel bemetsszük. A kéregréteget ráhajtjuk, mögé oltott vesével ellátott pajzsot helyezünk. A kéreg visszakerül a helyére, és bezárja a pajzsot. Ezt követően az oltás helyét egy speciális szalaggal mereven rögzítik.
Az oltás eredménye 15-20 nap múlva ellenőrizhető. Ha a tavaszi rügy kicsírázik, az oltás sikeres volt.
A hídoltást a kéreg körkörös elváltozásai esetén alkalmazzák. Ez a probléma gyakran annak a ténynek köszönhető, hogy a nyulak télen körben rágják a fiatal szilva kérgét. Annak érdekében, hogy a fa ne haljon meg, egyfajta „hidat” dobnak a sebre, amely mentén a nedvek mozognak.
A szilva híddal történő oltása előtt (a középső sávban ez május) előre le kell festeni vagy le kell takarni az összes sérült területet, különben a fa száradni kezd. "Hídokhoz" a tavaly betakarított dugványok alkalmasak, amelyek eltérő fajtájúak vagy akár típusúak is lehetnek. Ha a sérült fa törzse kicsi, csak 2 vágásra lesz szükség, ha nagy - legfeljebb 8 darabra.
A dugványokon le kell törni az összes vesét, hogy ne kezdjenek el növekedni, és 2-3 cm hosszú ferde vágásokat kell készíteni. Az állomány sérült szakaszának széleit T-alakban levágjuk, a kéreg széleit visszahajtjuk és oda visszük a vágás széleit. A "hidakat" szorosan rögzítik, majd fóliával burkolják, természetes üvegházat képezve.
A kéregoltás némileg a hasított oltásra emlékeztet. Az alany ágát egyenletes vágással levágjuk és késsel megtisztítjuk. A kéreg szélén 2-4 mm hosszú bemetszést készítünk (több dugvány beoltása esetén több bemetszés történik). A kérget óvatosan meg kell hajlítani, és oda kell illeszteni a szárat, amelyen ferde vágást készítenek.
A dugványok kiesésének elkerülése érdekében szorosan rögzíteni kell őket szalaggal. Minden nyitott részt kerti pályával kell lefedni.
Ez az oltási módszer két egymás mellett növekvő hajtást köt össze. Az ablaktációt vagy proximity oltást ritkán alkalmazzák kerti fákhoz. Fő célja sövény létrehozása. És az ablaktáció segít megmenteni egy sérült fát, ha van egy másik a közelben.
Az oltásra alkalmas időpont májustól augusztusig. Két egymás mellett növekvő hajtáson el kell távolítani a kérget a konvergencia pontján, és azonos vágásokat kell végezni. Ezután hajtsa össze az alaplevet és a karót, a kambiumrétegeket a lehető legjobban igazítva. Ezt követően az oltás helyét szalaggal szorosan rögzítik.
Az oldalsó metszésbe oltás nagyon egyszerű. A megfelelő helyen lévő alanyágat ferdén vágjuk le, hogy a kérget és a fát is levágjuk. A vágást alulról vágjuk le, így kétoldali ék keletkezik. Az alanyon végzett bemetszésbe illesztjük. A kambium rétegeit lehetőség szerint kombináljuk, majd szalaggal rögzítjük a szárat és az állományt.
Minden nyitott vágást bekenünk kerti szurokkal.
Télen egy fa számos tényezőtől szenvedhet. Alapvetően a nagy ágak szenvednek, eltörnek a rátapadt nedves hó súlya alatt. Néha a központi vezető is szenved, főleg a fiatal fákon. A letört ágakat el kell távolítani. Ezt óvatosan kell megtenni, hogy elkerülje a kéreg kopását. Minden gyűrődést meg kell tisztítani és kerti szurokkal le kell fedni.
Ha a törzs nem sérül, a fa nagy valószínűséggel folytatja a normális növekedést, és hamarosan pótolja az elveszett ágakat. Ha a központi vezeték eltört, de a kéreg a törött ponton sértetlen marad, megpróbálhat gumit tenni a törött helyre és megjavítani a csomagtartót. Ha a törzs teljesen eltört, az egyetlen kiút, ha levágjuk és több dugványt oltunk egy csonkra hasadásba vagy a kéreg mögé.
Az oltás után rendszeresen ellenőrizni kell a graft állapotát. Ha kétségtelen, hogy gyökeret vert (zöld levelek virágoztak a nyélen), meglazíthatja, majd teljesen eltávolíthatja a szalagot és a fóliát, amely becsomagolta az oltási helyet. Ha nagy hajtást oltottak be, a pántokat jövő tavaszig meg lehet őrizni.
A sarjdon lévő hajtásokat el kell távolítani, hogy a fa ne pazarolja az energiát a növekedésére. A kibontakozó virágzatot is eltávolítjuk, hogy a termés ne gyengítse a sarjat. Csak néhány darabot hagyhat meg, hogy felmérje a kapott gyümölcs minőségét.
Az oltási eljárás csak első pillantásra nem bonyolult. Órákig kemény edzésre van szükség ahhoz, hogy az oltások sikeresek legyenek. Íme a kezdő kertészek leggyakoribb hibái:
A leggyakrabban elkövetett hibák a szilva oltásakor az alábbi linken található videóban találhatók.
A szilvaoltás sok probléma elkerülésében segít. Ez egyrészt gyors szaporítási módszer, másrészt a fajtaminőség javításának, valamint a termőterület éghajlati adottságaival szembeni ellenállás növelésének módja. Ezenkívül az oltás egy gyümölcsfát egyedivé varázsolhat, mivel az eredmény gyakran meghaladja a kertész összes elvárását.