Az alpesi szegfű egy szerény növény, amely köves és rossz talajon jól gyökerezik. A bőséges virágzás nyár elején kezdődik. A leggyakoribb szegfűfajták, amelyek rózsaszín virágzatot hoznak létre.
A virág évelő, gond nélkül tolerálja a kedvezőtlen időjárási viszonyokat. Az alpesi szegfű ültetése és gondozása magában foglalja a tevékenységek minimális körét, beleértve a megvilágított hely kiválasztását és az időszakos öntözést.
Az alpesi szegfű a szegfűfélék nemzetségébe tartozó kétszikű növények képviselője. A virág a 18. század óta ismert. Természetes körülmények között az Alpokban, több mint 1000 m magasságban, Ausztriában, Olaszországban és Szlovéniában található. A növény a mészkő talajt kedveli.
A szegfű 25 cm magas évelő, hidegálló. A levelek szürkék, vékonyak és hosszúkásak. A virágok 5 cm átmérőjűek, öt szaggatott szélű sziromból állnak. A vadon élő növények skarlátvörös és lila színűek, a termesztett fajok rózsaszínűek.
A csapgyökérrendszer biztosítja a virág kifejlődését köves talajon. Számos gyökér felszívja a nedvességet és a tápanyagokat. A növény élettartama legfeljebb 5 év.
A virágzás vége után a gyümölcsök hosszú doboz formájában érnek a bokrokon. Ősszel a termések kinyílnak, és a gömb alakú magvak szétszóródnak a bokrok körül.
A növény természetes formái rosszul tűrik az átültetést, igényesek a talajösszetételre és a gondozásra. Szerény hibrideket tenyésztettek ki kerti parcellákban való termesztésre: Pink Carnation és Pink Lawn.
A Pink szegfűfajta nagy, 4 cm-es virágokat hoz létre. Sötét rózsaszín árnyalat, a virág közepén egy sötét folt.
A Pink Lawn fajtát bőséges virágzás jellemzi. Szirmai fogazott szélűek, a virág közepét lila kör veszi körül, a mag fehér.
Fotó a Pink alpesi szegfűfajtáról:
A virág gyorsan növekszik, és kitölti a szabad helyet a kertben. A növény alkalmas egyszeri ültetésre a gyep alternatívájaként.
A nyaralójukban a szegfű díszíti az alpesi csúszdákat, sziklakerteket, többszintes virágágyásokat, szegélyeket, mixbordereket. Az épületek kerítései és falai mentén ültetik, kerti utak és sikátorok díszítésére.
A növény jól nő a nap által felmelegített kövek között. Ennek eredményeként a talaj jobban felmelegszik, és a virág kényelmesebben érzi magát.
Magról termesztett alpesi szegfű. A legmegbízhatóbb módja az otthoni ültetés. A kapott palántákat nyílt talajra ültetik. A palánta módszer alkalmazásakor a virágzás az első évben kezdődik.
A magvak ültetése a palánták megszerzése érdekében januártól márciusig történik. A növények szubsztrátját ősszel készítik elő. Neki a kerti telek talaját veszik, fahamut és homokot adnak hozzá.
A földvásárlás megengedett. Az aljzattal szemben támasztott fő követelmények a semlegesség, a könnyedség és a termékenység.
A talajt vízfürdőben gőzöljük vagy gyenge kálium-permanganát oldattal öntözzük fertőtlenítés céljából. Ültetés előtt a talajt bőségesen öntözik meleg vízzel.
Az alpesi szegfű palántái számára dobozokat vagy külön tartályokat készítenek. Kényelmes 3-5 cm-es szembőségű kazettákat használni. Akkor megteheti palántaszedés nélkül is.
Az aljzatot tartályokba vagy kazettákba öntik. A növényi magvakat 2 cm-es lépésekben helyezzük el. Külön kazettába vagy csészékbe ültetéskor mindegyikbe 2-3 magot helyezünk. Az ültetési anyagot 1 cm-rel mélyítjük. A tetejére vékony réteg homokot öntünk.
A tartályokat műanyag fóliával borítják, hogy üvegházhatást keltsenek. Meleg helyen a szegfűszeg 10-14 napon belül kihajt. Ez idő alatt meg kell győződnie arról, hogy a talaj nedves marad, és fordítsa meg a fóliát, hogy szellőztesse az ültetvényeket.
Az alpesi szegfű palánták számos feltételt biztosítanak:
A palántákat meleg, leülepedett vízzel öntözzük. Fontos, hogy a talaj nedves legyen. A növény nem tolerálja a felesleges nedvességet, ami szintén provokálja a gombás betegségek kialakulását.
Rövid világos nappal a palánták további megvilágítást biztosítanak. A palántáktól 30 cm távolságra fitolámpákat helyeznek el, amelyeket szükség szerint bekapcsolnak.
2-3 levél kifejlődésével a szegfűt külön tartályokba merítik. Szedés előtt a növényeket bőségesen öntözzük.
3 héttel a talajba helyezés előtt a palántákat néhány órán át friss levegőn kell tartani. Ehhez nyissa ki az ablakot, vagy vigye át a lépcsőket az erkélyre. A növényeket ültetés előtt egész nap a szabadban kell hagyni.
Az alpesi szegfűszeget áthelyezik nyílt területre, amikor a talaj és a levegő jól felmelegszik. Általában ez a kezdet május közepe, a termőhelytől függően.
Az alpesi szegfű a megvilágított területeket részesíti előnyben. Részleges árnyékban termesztve kevésbé intenzív virágzás figyelhető meg. A nem savas agyagos talajt a növények számára készítik elő.
Ültetés előtt a talajt kiássák és humusszal megtermékenyítik. A nehéz talaj összetételét durva folyami homok hozzáadásával javítják.
A palántákat meglocsoljuk, és a gyökerekkel együtt eltávolítjuk a tartályból. A növényeket ültetési lyukakba helyezik, a gyökereket földdel borítják, és meleg nedvességet vezetnek be.
A magokat májusban ültetik nyílt terepen. Az ültetési anyagot 1 cm-rel nedves talajba temetik. A hajtások megjelenése után a szegfűt ritkítani kell.
Az évelő alpesi szegfűt vegetatívan szaporítják. Az oldalhajtásokból dugványokat kapnak, amelyeket ültetéshez használnak. Az eljárást májusban hajtják végre.
Hogyan vágjunk szegfűt:
Rétegezéssel szaporítva hosszú és erős hajtást szedünk az anyabokorról. A szár alján 4 cm hosszú bemetszés történik. Áss egy 15 cm mély lyukat a szegfű mellé. A réteget mélyedésbe helyezzük és földdel borítjuk. A következő évben a fiatal növényt új helyre ültetik.
Kora tavasszal, a tenyészidő kezdete előtt a szegfűt a bokor felosztásával szaporítják. A növényt kiássák és késsel levágják, hogy megkapják a szükséges számú palántát. Bármely részt ültethet, amelynek hajtásai és gyökerei vannak.
Az évelő alpesi szegfű minimális gondozást igényel. A virágoskertet rendszeresen öntözik és etetik. Ha hideg éghajlaton termesztik, a szegfűszeget télre letakarják. A növekedési időszakban a növény ellenáll a hidegnek.
Bőséges öntözéssel az alpesi szegfű lassan fejlődik, fagyállósága és élettartama csökken. Fontos, hogy megakadályozzuk a pangó víz és a talaj vizesedését.
Fotó a Pink Lawn alpesi szegfűfajtáról:
A növényt szárazon öntözik, és meleg vizet használnak. Reggel vagy este nedvességet alkalmazunk a gyökér alá.
A virág táplálására nem használnak friss szerves anyagokat: madárürüléket vagy ökörfarkkórót. A növény mérsékelt takarmányozást igényel.
Egy hónappal az ültetés után a növényeket nitrogént, káliumot és foszfort tartalmazó komplex virágműtrágyával etetik. Ősz közepén hamuzsírt adnak hozzá, hogy a virág jobban bírja a telet.
Az ültetési és gondozási szabályok betartásával az alpesi szegfű ritkán betegszik meg, és kevéssé érzékeny a kártevők támadására.
Túlzott nedvesség esetén a virág Fusariumban szenved, amelyet gombaspórák terjesztenek. A szegfű levelei sárgulni kezdenek, a száron hólyagok jelennek meg. Az érintett növényeket eltávolítjuk, és a talajt Karbofosszal kezeljük.
A virág számára a legveszélyesebb egy vírusos betegség, a phyaloforosis. Terjedésekor a növények elszáradnak, a hajtások vágásán barna foltok képződnek. A talaj és az ültetési anyag fertőtlenítése segít elkerülni a betegséget.
Az alpesi szegfű vonzza a hernyókat, tripszeket és fonálférgeket. A kártevők a növényi nedvekkel táplálkoznak. A rovarok megszabadulása érdekében hetente használnak Aktillik vagy Aktar rovarölő szereket. A megelőzésre elegendő havonta egyszeri kezelés.
Késő ősszel, virágzás után, a bokrokat metszik, és legfeljebb 10 cm-rel a talajszint felett hagyják. Annak érdekében, hogy a növény jobban elviselje a téli fagyokat, száraz levelekkel és tőzeggel takarják be.
A hideg régiókban a szegfűszeges ágyakat agroszálas szigeteléssel látják el. A növényeket le kell takarni, amikor a hőmérséklet nullára esik. Tavasszal, amikor a hó elolvad, a burkolóanyagot eltávolítják.
Ha a bokor több mint 5 éve nő egy helyen, akkor ajánlott cserélni. A virágot gyökerekkel együtt kiássák és elégetik, hogy elkerüljék a betegségek kialakulását.
Az évelő szegfű ideális megoldás szegélyek és alpesi csúszdák díszítésére. A virág gondozása szerény, minimális öntözést és fejtrágyázást igényel. Télen a bokrokat levágják és talajtakaróval borítják. Magról termesztett alpesi szegfű. Egy felnőtt növényből dugványokat vagy rétegezést vesznek, amelyek gyorsan gyökereznek egy új helyen.