A Marek-kór tünetei és kezelése madarakban
A baromfitenyésztés során a gazdálkodók elkerülhetetlenül olyan betegségekkel szembesülnek, amelyekre a madarak érzékenyek. Az állattenyésztés előfordulása nem kellemes dolog, mert elsősorban nagy gazdasági károkról van szó, ráadásul a betegségek semmissé tehetik a madarak tenyésztésére fordított munkát. A Marek-kór az egyik legelterjedtebb betegség, amelyekre a csirkék, brojlerek és más házimadarak különösen érzékenyek lehetnek. Ebben a cikkben leírjuk, hogyan lehet felismerni a betegséget, és hogyan kell kezelni.
Marek betegsége
A betegséget először egy Marek nevű magyar kutató írta le 1907-ben. Annak ellenére, hogy Marek maga nevezte el a betegséget csirke polyneuritisnek, később a betegség nevét a felfedező nevével társították. Hazánkban 1930-ban kezdtek először beszélni a Marek-kórról, ezzel egy időben kezdődött a vizsgálata is. A betegségnek három formája van:
- idegi, amely a perifériás idegrendszerre hat. Súlyos esetekben beteg egyéneknél parézis és bénulás kíséri.
- Szem, szem, más szavakkal. Látássérülés kíséri, és egyes esetekben annak elvesztése is. A halálos kimenetel eléri a 30%-ot.
- Viscerális, szilárd szövetből épült belső szerveken daganatok kialakulásával.
A lefolyás típusától függően a betegség két formára osztható:
- Akut
- klasszikus
Tünetek és jelek csibéknél és felnőtteknél
A lappangási idő két héttől 150 napig tart, nagyban függ a madár életkorától, genetikai hajlamától, az egyes egyedek immunrendszerének egyéni ellenállásától. A lefolyás formájától függően a betegség tünetei eltérőek.
A Marek-betegség akut formájában a leukémiához hasonló jelek figyelhetők meg. A betegség fiatal állatokat, 30 naptól öt hónapos korig terjedő csirkéket érint. A nagy virulenciára való tekintettel az egész állomány 7-14 napon belül ki van téve a betegségnek. Az egyének parézisben és bénulásban szenvednek. A fő tünetek közé tartozik emésztési zavarok, fogyás, étvágytalanság, impotencia. A klinikai tüneteket a parenchymalis szerveken kialakuló daganatok okozzák, amelyek a szervezet hibás működéséhez vezetnek. A termelékenység meredek csökkenése és az állatállomány magas mortalitása kíséri.
A tanfolyam klasszikus formájában a halálozás nem haladja meg a 30%-ot. Leggyakrabban az idegrendszer érintett, ritkábban a szem. Az idegrendszer depressziója esetén sántaság léphet fel, a szárnyak és a farok megereszkedése, valamint a nyak behajtása lehetséges. Egyes egyének hajlamosak a félig bénulásra, amely általában leggyakrabban nyom nélkül halad el. Abban az esetben, ha a fertőzés a látószerveket érinti, a szem íriszében színváltozás figyelhető meg, gyakran látáskárosodással, és egyes esetekben teljes vaksággal is jár. Maga a pupilla megváltozik, keskeny, körte alakú vagy más formát vesz fel, miközben nem reagál a fényre. Szemkárosodás esetén a beteg egyének leggyakrabban egy hónaptól másfél évig terjedő időszakban halnak meg.
A betegség kezelése
Speciális kezelést eddig nem dolgoztak ki. A Marek-betegség elleni küzdelem fő módszere az időben történő védőoltás.
A betegséget a herpeszvírus okozza és nagyon fertőző. A nyáj kifehéredett tagjai fertőzésforrássá válnak, és a fertőzés pillanatától számított 7-20 napon belül kiengedik a vírust a külső környezetbe. A vírus hordozása másfél-két évig tart, esetenként a teljes élettartam alatt. Gyógyulás esetén stabil immunitás jön létre, amely képes antitesteket átadni az utódoknak.
Jelenleg nincs specifikus kezelés erre a betegségre. Ha fertőzési gócot észlelnek, vírusellenes terápiát végeznek, karanténintézkedéseket alkalmaznak, a legtöbb esetben levágással megakadályozzák a terjedést. A betegségek megelőzésének egyik legbeváltabb módja a vakcinák.
Felnőtt csirkékben
Ez csak a betegség kezdeti szakaszában lehetséges, amikor a madár még nem esett át bénuláson. Vírusellenes terápiára a kezelésben leggyakrabban az Acyclovir hazai gyógyszert használják. Azonban még az időben történő terápia sem garantálja a madárpusztulás megelőzését.
Brojlerek
A húsfajta csirkék kezelésére szolgáló módszerként megelőző védőoltás, amelyet egy napos korukban csibékkel végeznek. Egyes esetekben az újraoltást 10-20 napos korban hajtják végre.Az összes 5-10%-os elváltozás esetén nem tanácsos felnőtt húsfajta csirkéket kezelni. Az összes fertőzött állat levágása után a baromfiházat alaposan fertőtleníteni kell mielőtt új tétel fiatal állatokat helyezne el.
Liba, kacsa és egyéb madarak
Herpetikus vírusfertőzésre a csirkék a legérzékenyebbek, valamivel kevésbé a pulykák, a fürjek, majd a vízimadarak, például a libák, kacsák és hattyúk. Az egyetlen sikeres kezelési forma az betegségek megelőzése védőoltásokkal.
Oltás
Vakcinálja a madarakat élő, legyengített vírusokkal. A fiatal állatok immunizálását egy napos korban végezzük. Az eljárás után a madarak antitesteket termelnek a vírus ellen. Az immunizáláshoz a következő vakcinákat használják:
- Folyékony vírus vakcina csirke herpeszvírus törzsek alapján.
- Folyékony vírus vakcina pulyka herpeszvírus törzseken alapul.
- Vakcina Nobilis Rismavac és Nobilis / SA
Intézkedések a vírus terjedésének leküzdésére
Annak érdekében, hogy megakadályozzák az előfordulás növekedését abban a helyiségben, ahol az érintett egyedeket tartották, alapos fertőtlenítést kell végezni az állat-egészségügyi előírásoknak megfelelően. A tojás inkubálása négyszeri formaldehidgőzökkel végzett kezelés után lehetséges. A mezőgazdasági madarak tenyésztését legkorábban egy hónappal a terület vírustól való megtisztításával kapcsolatos intézkedések megtétele után lehet újraindítani. Annak ellenére, hogy maga a vírus gyorsan elpusztul a környezetben, 8 hónapig képes fenntartani a virulenciát a tolltüszőkben.
Annak érdekében, hogy a baromfitenyésztés jövedelmező foglalkozás maradjon, és maguk a madarak ne legyenek kitéve vírusoknak és kórokozó mikroorganizmusoknak, különös figyelmet kell fordítani a fiatal állatok vásárlására és a baromfiház előkészítésére.
Csak megbízható tenyésztőtől vásároljon keltetőtojást, csirkét, felnőtt csirkét és más típusú madarakat. Különös hangsúlyt kell fektetni a helyiségek előkészítésére, amelyek továbbra is élőlényeket tartalmaznak. Megelőző rehabilitációs intézkedések, Előzetesen a baromfiólban végzett, időnként csökkentheti a fiatal állatok fertőzésének lehetőségét.
