Az asztrológusok minden évben ajánlásokat fogalmaznak meg a kertészek és a kertészek számára, hogy betartsák-e ezeket vagy sem, mindenki maga dönti el. De kívánatos, hogy mindenki tudja, aki jó termést szeretne kapni.
Az asztrológusok azt javasolják, hogy a sárgarépát a fogyó holdra, a termékeny állatöv jeleinek napjaira vessék.
Márciusban a sárgarépa vetése javasolt a déli régiókra, mivel az északi régiókban ekkor még nem olvadt fel a talaj.
Az északi régiókban általában áprilisban ültetik a sárgarépát, amikor a talaj elég meleg. Összpontosíthat a talaj hőmérsékletére - a sárgarépa magjai 4 fok feletti hőmérsékleten kezdenek csírázni, nem félnek attól, hogy a hőmérsékletet -4 fokra csökkentik. Alacsonyabb hőmérsékleten a magvak megfagyhatnak.
A sárgarépa ültetéséhez válasszon száraz, napos területet. A sárgarépa nagyon érzékeny a tápanyaghiányra, de a felesleges nitrogén súlyosan károsíthatja a termést. A túltáplált sárgarépa elkezd elágazni, a gyökérnövényeket télen nagyon rosszul tárolják. Ezért korábban sárgarépát vetni, nitrogén nélküli nyomelem-komplexumot kell bevinni, a legjobb, ha az előző növény ültetése előtt hozzáadjuk a talajhoz.
Az ágyásokat az előkészített talajba fektetjük, a sárgarépasorok közötti távolság legalább 10 cm. A sárgarépát 2-3 cm mély barázdákba vetik. A sorok egyenletessé tételéhez hornyokat készíthet, a feszített szalagra összpontosítva.
A sárgarépa magja elég kicsi, elég nehéz elvetni. Sok kertész sárgarépa magokat vet el, különféle anyagokkal keverve, amelyek később műtrágyaként szolgálhatnak. Ezekre a célokra használhatja:
Ha a sárgarépát ezen anyagok hozzáadásával veti el, elkerülheti a sűrű ültetést, megtakarítva a magokat.
A vetés után a barázdákat talajjal fedjük be, és óvatosan öntözzük permetezéssel. A sárgarépa magvak hosszú ideig csíráznak, 10-40 napig. A szükséges páratartalom fenntartása ebben az időszakban meglehetősen problémás. Ezért lehetőség van a sárgarépanövények agroszálas vagy más sűrű anyaggal való borítására a csírázásig.
Az északi régiókban sárgarépát ültethet gerincekbe vagy meleg ágyásokba. Tehát a föld gyorsabban felmelegszik, a gyökerek nem szenvednek túlzott csapadéktól.
A sárgarépa vetésére szolgáló gerincek magasak, legfeljebb 50 cm-esek, a gerinc felületén hornyok vannak. A sárgarépa vetése előtt a barázdákat egy kis hamuréteg borítja, amely megvédheti a palántákat a sárgarépa legyektől. Ha a talaj erősen fertőzött ezzel a kártevővel, akkor vegyszerekkel kell kezelni.
A sárgarépa magvakat 4 foknál melegebb talajjal vetjük, a gerinc felmelegítése erre a hőmérsékletre gyorsítható, ha a felületet fekete fóliával fedjük le.
A meleg ágyakat ősszel készítik. Több rétegből állnak:
ültessünk sárgarépát meleg ágyásokban, a felmelegedés megvárása nélkül, elegendő a növényeket fekete fóliával lefedni. A sárgarépa hajtásainak megjelenése után a film átlátszó menedékré változik.
A sárgarépát fogyó és növekvő holdon is öntözheti, célszerű olyan napokat választani, amelyek a vízelem jegyei - Rák, Skorpió, Halak - égisze alatt állnak.
A sárgarépaágyak öntözését nagyon óvatosan kell elvégezni, gyökérrendszere nem szereti a felesleges nedvességet. A sárgarépa csíráinak megjelenése előtt az ágyásokat szinte naponta kell öntözni, miután az első valódi levél megjelenik a csírákban, a sárgarépa öntözése csökken.
A sárgarépát csak szükség esetén öntözzük, az öntözések között a földnek ki kell száradnia. Tavasszal csapadék hiányában elegendő heti egyszeri öntözés. Nyáron a sárgarépaágyások öntözése heti 2-re növelhető.
Sok régióban a sárgarépát egyáltalán nem öntözik, mivel azt hiszik, hogy elegendő nedvesség van benne a csapadékból. Ez gyakran a termés egy részének elvesztéséhez vezethet, mivel a szárazság után bőségesen elöntött sárgarépa megrepedhet.
A sárgarépával való ágyások gyomlálásához célszerű a telihold napját választani, az ilyen napon károsodott évelőket gyomok nagyon sokáig fog növekedni. Alkalmas napok a sárgarépa ágyásban való munkához is a fogyó holdon.
Fontos, hogy a sárgarépát időben gyomláljuk, mert a fejlődés kezdetén a sárgarépa nagyon lassan nő. A gyommagok gyorsan nőnek, megfosztják a sárgarépát a napfénytől és a tápanyagoktól. A sárgarépát óvatosan kell gyomlálni, a sérült palántarendszer nem áll helyre. Ha a palánták nem pusztulnak el, a termések deformálódhatnak.
A sárgarépát a növekvő holdon, a termékeny állatöv jeleinek napjain célszerű megtermékenyíteni.
A műtrágyákat ásáskor előzetesen, ill mikor kell sárgarépát ültetni. Használhat bolti műtrágyát, vagy elkészítheti saját magát. Amikor eldönti, hogy melyik műtrágya a legjobb a sárgarépához, szem előtt kell tartania, hogy a házi műtrágyákban lehetetlen megtudni a pontos mennyiséget.
A kálium a sárgarépának minden növekedési szakaszban szükséges, hiánya az alsó levelek sárgulásában és a növekedés elmaradásában nyilvánul meg. Az ilyen sárgarépa gyümölcse keserű, mert káliumhiány esetén a cukrok felhalmozódása leáll. A hamu természetes káliumforrásként szolgálhat.
A magnézium számos növényi anyagcsere-folyamatban vesz részt. Magnéziumhiány miatt a sárgarépa immunrendszere szenved. A gyümölcsöket különböző típusú rothadás, bakteriális betegségek érinthetik. A sárgarépa magnéziumhoz jut humuszból és más szerves anyagokból. Sok régióban szegény a magnézium, és még a nagy mennyiségű humusz sem képes pótolni a hiányt, jobb, ha ezt az elemet a sárgarépás ágyásokban kelátos műtrágya formájában alkalmazzuk.
A vas, a jód, a bór, a foszfor és más nyomelemek szintén nagyon fontosak a sárgarépa növekedése során zajló fotoszintézisben. Ezeket az elemeket tartalmazó anyagokat minden évben célszerű bevezetni. Ezeknek az elemeknek a természetes forrása a sárgarépa etetéséhez a gyomnövények infúziója lehet.
Ha nem tudja követni a holdnaptár tanácsát, nem szabad idegesnek lennie. Ha a sárgarépát jól előkészített ágyásokba vetjük, időben trágyázzuk, védjük a kártevőktől, kiváló termést kaphatunk.