A talajtakarás talán a legegyszerűbb mezőgazdasági gyakorlat a zöldségtermesztésben. Azonban kevés kertész lesz képes világosan megmagyarázni jelentését és hatékonyságát. Próbáljuk kitalálni, és megtudjuk, miért történik a talajtakarás, hogyan kell helyesen csinálni és mit kell használni erre.
A talajtakarás azt jelenti, hogy a talaj felszínét, amelyre a növényeket ültetik, valamilyen anyaggal - talajtakaróval - borítják. Mulcsként szerves anyagok használhatók: fűrészpor, aprított fakéreg, forgács, tűk, széna, kaszált fű, lehullott levelek stb.P. Virágültetvények mulcsozása és virágtájak kialakítása során gyakran használnak szervetlen talajtakarót - homokot, kavicsot, kavicsot, kagylókőzetet. Külön említést érdemelnek a modern típusú agrotextíliák vagy agroszálak, amelyek bogyók és zöldségek talajtakarására is használhatók.
A talajtakarás azért szükséges, hogy a felszíni rétegében megtartsa a nedvességet, rontsa a gyomcsírázás feltételeit, megóvja a talajfelszínt a napfény általi túlmelegedéstől, megakadályozza a talajkéreg kialakulását, megakadályozza a talajeróziót és javítja a felszíni talajréteg levegőzését. Ezenkívül bizonyos talajtakarófajták, például korhadt trágya vagy komposzt állandó használatával a talaj tápanyagokkal gazdagodik.
Mivel már egy kis talajtakaróréteg is megakadályozza a nedvesség aktív elpárolgását a talajfelszínről, a megfelelő térfogatban tovább marad a talajban, ami lehetővé teszi a növény aktív növekedését, ezt a nedvességet a fejlődéséhez felhasználva. Ez viszont az öntözések számának csökkenéséhez és a vízmegtakarításhoz vezet.
A mélytakarás a gyomok irtására szolgál. Ebben az esetben a talajtakaró réteg vastagsága 5-10 cm legyen. Ez a réteg megakadályozza, hogy a napfény elérje a gyompalántákat, és elhalnak.
A nyári hónapokban, hosszan tartó derült idő esetén a talajfelszín hőmérséklete elérheti a 60 fokot és még magasabbat is. Ez a talajban lévő aerob mikroorganizmusok tevékenységének megszűnéséhez vezet, és stresszhelyzetet jelent a növények számára. A mulcsréteg kisimítja a napsugárzás talajra gyakorolt hatását, különösen a világos színű mulcsot. Egyes zöldségek télen történő ültetésekor egy talajtakaró réteg segíthet a palántáknak túlélni a fagyokat, amíg a hótakaró meg nem áll.
A talajtakaró, különösen a szervetlen, megakadályozhatja a talaj szél- és vízerózióját. Megvédi a termékeny réteget az erős széltől és záportól.
A talaj felszínén megjelenő kéreg megnehezíti a palánták megjelenését a zöldségfélék gyengéd hajtásaihoz. Akkor jelenik meg, amikor a talajfelszín gyorsan kiszárad öntözés vagy eső után. A talajtakaró réteg megakadályozza ezt a folyamatot, és hosszú ideig lazán tartja a felső réteget.
A talajtakaróréteg kívánt vastagságának megválasztásával és erre a célra különféle anyagok felhasználásával különösebb anyagköltség nélkül lehet és szükséges is jelentősen javítani a bogyók és zöldségek növekedési feltételeit.