A fekete ribizli és színes fajtái a legközelebbi rokonok, így a különböző fajok gondozása nagyrészt azonos, de vannak eltérések. A ribizli bokrok kevesebb helyet foglalnak, mivel főként felfelé nőnek, így vastagabbra tehetők az ültetések. Van némi különbség az ásványi műtrágyák etetés közbeni fogyasztásában. Érezhetően eltérő vágási minta. A feketeribizliben a hajtások tetejét le kell vágni, mert a termések az oldalágakon fejlődnek ki, a csúcsok levágásával pedig egyre több lesz. A piros és fehér ribizli tetején bogyós ecsetek képződnek, és ha levágják, akkor nem lesz termés. Fontos tényező, amelytől a termés nagymértékben függ, a megfelelő műtrágyahasználat.
A ribizli egy évelő cserje, amely 12-15 évig nő egy helyen, így az ültetés helyén a talaj gyorsan kimerül. A növény sok ásványi anyagot fogyaszt, és megtermékenyítés nélkül gyorsan elsorvad. Műtrágyaként ásványi és szerves összetevőket használnak. A szezon során a fekete ribizlit többször kell etetni, tavasztól kezdve késő őszig, amikor a növény felkészül az áttelésre. Tavasszal a hajtások növekedésének és a rügyek fejlődésének serkentésére a ribizli sok nitrogént igényel, ezért ebben az időszakban magas tartalmú komplex műtrágyákat használnak. Hogyan kell etetni a ribizlit tavasszal, megmondja ezt az anyagot.
A műtrágyázás előtt a talajt meg kell lazítani, és az elkészítést követően gondosan meg kell öntözni.
A termést követő időszakban a nitrogént korlátozni vagy teljesen ki kell zárni, fejtrágyaként pedig kálium- és foszfortartalmú mikroelemeket, komponenseket kell használni.
A ribizli gondozása során gondosan figyelni kell a felhasznált műtrágyák mennyiségi és minőségi összetételét, valamint az összetevők talajba való bejuttatásának időzítését. Júniusban a nitrogén műtrágyák elhagyhatók. Itt megtudhatja, hogyan kell etetni a ribizlit.
Mivel a ribizlit általában nem ültetik át, különösen gondosan elő kell készíteni azt a helyet, ahol a bokor 10-15 évig nő. Az ültetési lyuk ásása után el kell választani a termékeny talajt (legfeljebb 30 cm), és össze kell keverni a következő összetevőkkel:
A ribizlit nem szabad közvetlenül trágyázás után ültetni, mert a vegyszeres szemcsék megégethetik a gyökereket. A leszállógödör előkészítésétől az ültetésig legalább két hétnek kell eltelnie.
Az ültetéskor kijuttatott műtrágyák általában 3-4 évre elegendőek, vagyis a termőidőszakba lépés előtt.
A rügyfakadás idején, virágzás előtt a ribizli fokozott táplálkozást igényel. Ebben az időszakban nitrogén- és káliumműtrágyákat kell használni. A nitrogén hozzájárul az erőteljes hajtások kialakulásához és a levelek növekedéséhez, a kálium pedig szükséges a virágzáshoz és a gyümölcsképződéshez. Szerves és ásványi összetevőket egyaránt etethet. Az első esetben egy vödör csirketrágyát vagy humuszt összekeverünk 200 gramm hamuval, és egyenletesen elosztjuk a ribizli bokor alatt. Ásványianyag-kiegészítőként használhat egy evőkanál karbamidot és kálium-szulfátot, amelyeket egy bokor alá szórnak. A komponenseket vízben is feloldhatjuk, és ezzel a keverékkel öntjük a ribizlit.
A ribizli második öntözését virágzás közben végezzük. Ebben az időben a nitrogénműtrágyákat minimálisra kell csökkenteni vagy teljesen meg kell szüntetni. Minden bokor alá 8-10 gramm kálium-szulfátot vagy 12-15 gramm szuperfoszfátot adhatunk, amelyeket előzetesen vízben feloldanak. Ebből a cikkből megtudhatja, miért sárgulnak a feketeribizli levelei.
A bogyók érési időszakában a nitrogén teljesen kizárt, különben minden tápanyag a zöld tömeg növekedésére költ, és a gyümölcsök kicsiek és íztelenek. Gyümölcsformázáskor szuperfoszfát és kálium-nitrát vizes oldatát használhatja a takarmányozáshoz. Ehhez 20 grammot minden anyagból feloldunk 10 liter vízben.
A ribizli őszi öltözködésének fő célja a télre való felkészülés. Intenzív terméssel a bogyós bokor szinte minden tápanyagot elfogyaszt, és a fejtrágyázás lehetővé teszi azok helyreállítását. A termés befejezése után a ribizli foszfor-kálium fejtrágyát igényel, mivel serkenti a gyökérrendszer, a fagyállóság és az immunitás erősítését.
A műtrágyázás előtt a talajt meg kell nedvesíteni, hogy az ásványi műtrágyák ne égesse meg a növény gyökereit. Ehhez 10-15 liter vizet öntünk a bokor alá.
Az őszi felső öltözködéshez a következő keveréket használhatja:
Egy bokorhoz legfeljebb 5 liter oldat használható.
A műtrágyázás időpontja a tenyészidőszaktól függ.
Az őszi fejtrágyázás a teljes betakarítás után történik. Ha az ősz elég száraz, akkor a műtrágyák vízben oldódnak, és a fejtrágyát folyékony oldattal végezzük.
Nyáron, a gyümölcsök kialakulása és érése során célszerű a lombozati fejtrágyát használni. Ehhez használhat permetezőt.
Tavasszal, a hó elolvadása után a talaj kellően nedves, a fejtrágyázást szemcsés műtrágyákkal lehet elvégezni. Az első megtermékenyítés a virágzás előtt történik, a második pedig a virágzás alatt. A ribizli tavaszi forrásban lévő vízzel történő feldolgozásával kapcsolatban ez a link megmondja.
A fő kémiai elemeken kívül, amelyek közé tartozik a kálium, a nitrogén és a foszfor, a ribizli további táplálást igényel bizonyos nyomelemekkel.
Használhat összetett készítményeket, vagy készíthet megoldást saját táplálására.
A "Ryazanochka" takarmányszer a káliumon és a foszforon kívül a következő elemeket is tartalmazza:
A házi készítésű öltözködési megoldás a következő összetevőkből áll:
Régi népi gyógymód a ribizli etetésére a burgonyahéj. Nyomelemekben gazdagok, emellett keményítőt is tartalmaznak, amely kémiai reakciók során glükózzá alakul. A burgonyahéjat tavasszal alkalmazzák fő öntetként. A talajba történő tisztítás előtt forrásban lévő vízzel kell kezelni. Ez elpusztítja a különféle betegségek lehetséges kórokozóit. A ribizlibokor mellé 20-30 cm mély barázdát vájnak. Az aljára egy réteg nedves burgonyahéjat helyezünk. A hornyot földdel temetik, a tetejére egy pohár fahamut szórnak.
Bármely tapasztalt kertész külső jelek alapján meghatározhatja bizonyos elemek hiányát a növény táplálkozásában. Nitrogénhiány esetén a hajtások felső részén lévő levelek sárgás árnyalatot kapnak, amely lila vagy vöröses árnyalatúvá válik. Gyakorlatilag nincs virág, és az ágak rosszul nőnek. A kálium éhezés előfordulhat túl savanyú talajokon vagy túlzott magnézium- és kalciumtartalmú talajokon. Ugyanakkor a leveleken sötétvörös szegély képződik, és gyorsan elpusztulnak, de nem morzsolódnak, hanem az ágakon maradnak. A hajtások vékonyak és gyengék. A levelek méretének csökkentése és színük lilára váltása a foszfor hiányát jelzi. Néha nekrózis foltok jelennek meg a leveleken, amelyek kiszáradnak és feketévé válnak.
Videó a feketeribizli etetéséről.