A hagyma legjobb elődei ültetéskor

Az őszi hagyma jó betakarításának garanciája a vetésforgó szabályainak betartása (elődei).

A vetésforgó a mezőgazdasági technológia sajátos módszere, melynek célja a föld optimális kiaknázása a talajkészletek természetes módon történő feltöltésével.

Az őszi hagyma jó termesztésének jellemzői, hogyan kell ültetni

A hagyma előnyei felbecsülhetetlenek, és a növény meglehetősen hidegtűrőnek számít, magjai már 5-7 fokon csírázni kezdenek, de figyelembe kell venni, hogy minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál később jelennek meg az első hajtások. . Ezért, ha szánja az időt, és várja meg, amíg a levegő körülbelül +16-ról +20 fokra felmelegszik, akkor az első hajtások 6-8 napon belül megtörténhetnek. Figyelemre méltó, hogy a fűszeres hagymafajták sokkal kevésbé érzékenyek a fagyra.

Figyelembe kell venni, hogy az apróbb tavaszi hidegeket és a kisebb fagyokat is (-3 fokig) jól tolerálják a palánták, de ha -5 fokra csökken a hőmérséklet, akkor a palánták elpusztulnak.

A hagyma optimális hőmérséklete 22-25 fok.

A talaj összetétele az ültetéshez

A csernozjom talaj a legoptimálisabb talaj a hagyma ültetésére, de még ezek is igényelnek bizonyos mennyiségű műtrágyát. A hagyma etetésének módja itt olvasható. Megfelelő gondozás mellett a tőzeglápok és vályogok is megfelelőek. Ha nem műtrágyázik agyagos talajt, akkor az ilyen talajon termesztett növény íztelen lesz, nem puha, és a tárolás során még rothadni is kezd.

A homokos talaj, mind a palánták, mind a magvak teljesen alkalmatlanok a hagyma ültetésére. Itt olvashat arról, hogyan termeszthet hagymát magokból. A hagyma nem túl nedvességkedvelő növény, ezért a felesleges nedvességet el kell múltatni és el kell párologtatni, ami azt jelenti, hogy a hagyma alatti területnek kellően nyitottnak kell lennie a napfény és a szél számára. A jó termés érdekében a hagymaágyások talaját ősszel kell előkészíteni. Ehhez mindenekelőtt alaposan ki kell ásni vagy felszántani a talajt, és el kell távolítani az ott maradt összes növényt. Nem szükséges a föld felszínét elsimítani, ilyenkor a talajban maradó különféle káros mikroorganizmusok kifagyhatnak. Az őszi műtrágyák közül humuszos és foszfor-kálium műtrágyákat lehet kijuttatni. Télen a talaj felszívja a tápanyagokat, tavasszal pedig aktív hóolvadással mélyen behatolnak, ami nagyon hasznos lesz a jövőbeli növény számára.

Olvassa el a hagyma feldolgozásáról az ültetés előtt a linket.

A ph-értékek 6-7 egységnyi savtartalmának legkisebb túllépése is nagy kárt okoz a hagymák fejlődésében: a levelek kisebbek és sárgulnak. Ha a hagyma alatti területen megnövekedett a talaj savassága, akkor javasolt meszezni.

A meszezés után ezen a területen javasolt hagymát termeszteni legkorábban 2-3 év múlva.

Tavasszal is hozzáadhat 60 g szuperfoszfátot, 10 g karbamidot és 20 g kálium-kloridot a talajhoz, mindez 1 négyzetméteren alapul. m A műtrágyát nem lehet mélyen a talajba juttatni, hanem egyszerűen le kell előzni őket egy gereblyével együtt a talajjal.

A növény aktív növekedésének időszakában, valahol 2-3 héttel a hagyma ültetése után, meg kell trágyázni a talajt valamilyen szerves trágyával, például csirketrágyával, vízzel hígítva 1 arányban: 12. Egy másik jó lehetőség az ammóniaoldat elkészítése. 10 liter vízhez 30 g ammónium-nitrátot veszünk. Az izzó kialakulása során a következő összetétel nagyon hatékony: 30 szuperfoszfátot veszünk 10 liter vízre.

Az ammónium-nitrát a legjobb műtrágya

Emlékeztetni kell arra, hogy ha a cél a hagyma beszerzése, akkor jobb, ha megtagadja a friss trágya készítését. A trágya hozzájárul a hagymalevelek növekedéséhez, miközben maga a hagyma lényegesen kevesebb tápanyagot kap, és ennek megfelelően az érése késik.

A hagyma termesztésére szolgáló telket célszerű lapos, napos és nyitott területet választani.

Az emelt ágyásokban való termesztés nagyszerű módja a jó termésnek. Az ilyen ágyásokon a talaj sokkal jobban felmelegszik, mint egy sík felületen. Az ilyen ágyon belül a legkedvezőbb mikroklíma jön létre, mivel optimális víz- és hőmérsékleti feltételeket biztosít. Egy ilyen ágy könnyen gondozható, nehéz talajokon pedig egyszerűen pótolhatatlan.

Példa az emelt ágyak elrendezésére. Az ilyen magas ágyások úgy jönnek létre, hogy komposztot és szerves talajtakarót helyeznek a talaj felszínére. Ennek eredményeként több nedvesség és hő marad vissza, növekszik a mikroorganizmusok aktivitása és a talaj szervesanyaggal való dúsulása

Könnyű, jól szellőző és felmelegített talajokon pedig nem lehet ágyat készíteni.

páratartalom

A növénynek folyamatosan szüksége van a megfelelő páratartalomra. Jobb, ha a hagymát öntözött helyre helyezzük. A páratartalomnak legalább 80% HB-nek kell lennie. A növény érési időszakában csökkenteni kell a páratartalmat. Ez jót tesz a hagyma jövőbeni eltarthatóságának, ellenállóvá teszi a különböző betegségekkel szemben. A talaj nedvességtartalmát 50 cm-en kell tartani. Ez a cikk megmondja, hogyan kell megfelelően öntözni a hagymát a szabadban.

Hagyma elődök a kertben

Bármely kertész a telkén sok növényt termeszt - zöldségeket, gyümölcsöket és bogyókat, gyógynövényeket. Ezen növények mindegyike bizonyos hatással van a talajra, ezért olyan fontos a vetésforgó. Például ugyanazon növény egy helyen történő ismételt termesztése annyira kimerítheti a talajt, hogy egy másik növény egyszerűen nem tud rajta növekedni. A zöldségnövények rendszertelen termesztésével számos különféle kártevő halmozódhat fel a talajban. És éppen ellenkezőleg, ha helyesen alkalmazza a vetésforgó szabályait, akkor a zöldségnövények immunitást fejlesztenek ki ezekkel a kártevőkkel és más betegségekkel szemben.

Olvassa el a hagymalégyről és a vele való kezelésről ebben az anyagban.

A vöröshagyma vetésforgójának alapszabálya az a követelmény, hogy a vöröshagymát legkésőbb három év elteltével ugyanarra a helyre kell ültetni. Legkedvezőbb elődei a zöldségnövények nevezhetők, amelyeket az elmúlt szezonban aktívan trágyáztak szerves fejtrágyával. Ezek a kultúrák a következők:

  • paradicsom;
  • Fehér káposzta;
  • karalábé;
  • burgonya;
  • padlizsán;
  • spenót;
  • cukkini és tök;
  • zeller;
  • saláta;
  • tök.

Ajánlások a zöldségtermesztéshez

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy maga a hagyma jó elődje számos zöldségnövénynek. A hagyma nem ajánlott más fajta hagyma, fokhagyma, uborka, kukorica, napraforgó, sárgarépa, édeskömény után termeszteni. De a hagyma héja műtrágyaként kiváló fejtrágyaként szolgál számos növény számára.

A következő növényeket kategorikusan nem kombinálják a hagymával:

  • Kapor;
  • fehér retek;
  • bab;
  • retek;
  • retek;
  • borsó;
  • brokkoli;
  • petrezselyem;
  • paszternák.

Ne feledkezzünk meg a különféle zöldségnövények közelségéről. A vöröshagyma jó szomszédjának nevezhető a sárgarépa, saláta, spenót, retek, uborka, paradicsom, cékla, kerti eper. Rossz szomszédok a bab, borsó, paszternák, zsálya, petrezselyem, retek, káposzta, retek, metélőhagyma, brokkoli, karalábé, kapor, fehérrépa.

A zöldségnövények mezőgazdasági technológiájában van egy ilyen gyakorlat - egyes zöldségek másokkal együtt történő termesztése, azaz úgynevezett közös ágyások kialakítása. Ha pontosan tudod, hogyan, akkor egy kertből elég sok zöldséget lehet kapni. Például egy jó módja annak, hogy hagymát termesszenek sárgarépával, petrezselyemmel és retekkel.

A kertben négy barázdát készítenek a hagymakészletek számára (ami fontos - a hagymasorok távolsága 20-25 cm), és 10 cm-es távolságra ültetik. A hagymák közé retekmagot helyeznek, vagyis egy sorban váltakozva hagyma-retek. Továbbá négy sor hagyma után három sor sárgarépa és két petrezselyem van. Először is, amikor érett, a retket eltávolítják az ágyakról, idővel pedig a hagymát. A petrezselymet és a sárgarépát még tovább kell fejleszteni, és az eredmény jó termés lesz.

Ebben a cikkben olvashat arról, hogy mikor kell hagymakészleteket ültetni.

Videó

következtetéseket

Javasoljuk, hogy minden kertész számára készítsen vetésforgó tervet a telkén termesztett növényekre. Erre azért van szükség, hogy minden adatot rögzítsünk, és ne felejtsük el, hogy melyik területen milyen növényeket termesztettek az elmúlt években. Ha a hagymát önmérgező növények után ültetik (répa, spenót, sárgarépa - képesek felhalmozni a nitrátokat), akkor egyáltalán nem kaphat hagymatermést a kertben.

Ebben a cikkben olvashat arról, hogyan lehet hagymatermesztő vállalkozást nyitni.


Megosztás a közösségi hálózatokon: