Az egyik legkényelmesebb és leghasznosabb műtrágya a kertben való használatra a szuperfoszfát. Ez a foszfor-kiegészítők csoportjába tartozó gyógyszer. A foszfor az egyik fő összetevő, amelyre a növényeknek szüksége van a normál fejlődéshez. Ennek az elemnek a hiányában a növények fejlődése gátolt, a termések kicsire nőnek. A szuperfoszfát kiküszöböli ezt a problémát, de a műtrágya túladagolása sem tesz jót a termésnek.
A minimális mennyiségű kémiai elemet tartalmazó szuperfoszfátot gyakran monofoszfátnak nevezik. Ez a típus két formában kapható: por és szemcsés formában. Az egyszerű szuperfoszfát összetétele:
A monofoszfát szürke por vagy granulátum.
Ezen kívül vannak még kettős szuperfoszfát és ammóniás szuperfoszfát. A dupla abban különbözik az egyszerűtől, hogy eltávolítják belőle a ballasztot, és maga a műtrágya kétszer annyi foszfort tartalmaz.
Az ammónia magas kéntartalmú: akár 12%. A gipsz (ballaszt) mennyisége elérheti az 55%-ot, szemben a monofoszfát 40-45%-ával. Az ammonizált szuperfoszfátot műtrágyaként olyan növényeknél használják, amelyeknek ként kell. Ezek a növények közé tartoznak a keresztesvirágúak és az olajos növények:
Az ammóniás változat mellett ennek a műtrágyának különféle fajtái is vannak a növények számára szükséges egyéb adalékokkal. Az egyes fajták alkalmazását a meglévő sajátos problémák indokolják. Nem szükséges csak úgy műtrágyát önteni, "mert van ott egy másik elem".
A szuperfoszfát tulajdonságai lehetővé teszik a talaj foszforral való telítését az elkövetkező években a töltőanyagnak köszönhetően. A gipsz vízben rosszul oldódik, így az azt telítő mikroelemek lassan bejutnak a talajba. A granulált szuperfoszfát műtrágyaként való használata lehetővé teszi a sűrű agyagos talaj „könnyítését” is. A porózus szemcsék préselt gipszből állnak. Az öntözés során fokozatosan kimosódnak belőlük a hasznos nyomelemek, maguk a granulátumok pedig talajsütőporként működnek. Ha nem használnánk fel nagy mennyiségű műtrágyát a fejtrágyázáshoz, az egyszerű szuperfoszfát használata bizonyos esetekben jövedelmezőbb lenne, mint a kettős szuperfoszfát használata. De az egyszerű fejtrágyázás nagyon olcsó, ezért a kertészek még most is gyakran inkább monofoszfátot használnak.
A gyártók a szuperfoszfát csomagokra nyomtatják az adott gyártó által gyártott műtrágya felhasználására vonatkozó utasításokat, mivel a tápanyagok százalékos aránya változó, és a gyógyszer különböző dózisaira van szükség.
Az etetés fő módjai:
A monofoszfátot csak egy hónappal a savsemlegesítő anyagok hozzáadása után adják hozzá, így a semlegesítési reakciónak ideje véget ér. Ha nem tartják be a határidőket, a foszforvegyületek reakcióba lépnek, és olyan anyagokat képeznek, amelyeket a növények nem képesek felvenni.
Ha az első módszerek meglehetősen egyszerűek és érthetőek, akkor az utóbbinál a kertészeknek folyamatosan felmerül a kérdés, hogy „hogyan oldjuk fel a szuperfoszfátot vízben”. A mikroelem-vegyületek szemmel nem láthatók, és a nagy mennyiségű ballaszt azt a benyomást kelti, hogy a monofoszfát nem oldódik vízben. Bár a szuperfoszfát műtrágyára vonatkozó utasítások azt jelzik, hogy vízben jól oldódik. Tekintettel arra, hogy a foszforhiányt akkor észlelik, amikor már nyilvánvaló jelek vannak a növényeken, az emberek vágynak arra, hogy a lehető leghamarabb javítsák a helyzetet. De nincs mód a szuperfoszfát gyors feloldására vízben. Vagy az "oldódási sebesség" a szubjektív érzésektől függ. Az oldat elkészítése körülbelül egy napot vesz igénybe. Az, hogy gyors vagy lassú, a személyes felfogástól függ.
A csomagolás azt írja le, hogyan kell hígítani a szuperfoszfátot takarmányozáshoz, de csak annyit ír: „oldjuk fel és öntsük”. Egy ilyen jelzés szinte könnyekre készteti a kertészeket: „Nem oldódik fel”. A gipsz nem igazán oldódik. Nem szabad feloldódnia.
De a nyomelemek és a szükséges kémiai vegyületek porózus gipszgranulátumokból történő kinyerésének folyamata meglehetősen hosszadalmas. A folyékony fejtrágyázáshoz infúziót általában 2-3 napon belül készítenek. A fizika ismerete segít. Minél melegebb a víz, annál gyorsabban mozognak benne a molekulák, annál gyorsabb a diffúzió, és annál gyorsabban mosódnak ki a szükséges anyagok a szemcsékből.
A szuperfoszfát forrásban lévő vízzel való gyors feloldásának egyik módja:
Ez a mennyiség 2 hektár burgonya feldolgozásához elegendő. Tudva, hogy mennyi száraz műtrágyára van szükség ezen a területen, kiszámíthatja az arányokat más növények esetében. Hideg vízben a fejtrágyához hosszabb ideig kell ragaszkodni.
A folyékony takarmány gyorsabban elkészíthető a porított monofoszfát formájával. De az ilyen oldatot gondosan szűrni kell, mivel a műtrágya permetezése során a permetező fúvóka eltömődhet.
Ha a növényeket száraz formában szuperfoszfáttal etetik, jobb, ha nedves szerves műtrágyákkal keverik össze, és 2 hétig "pihenni" hagyják. Ez idő alatt a szuperfoszfát tápanyagok egy része olyan vegyületekké alakul, amelyeket a növények könnyen emészthetnek.
Mivel a szuperfoszfát jellemzői a termékben lévő további anyagoktól, a ballaszt mennyiségétől és a felszabadulás formájától függenek, a legnagyobb hatékonyság érdekében egy adott terület talajához szükséges műtrágyákat választani. Tehát a nem csernozjom zóna savas talajain jobb, ha nehezen oldódó formát használunk granulátum formájában. Ezt a földet időnként savtalanítani kell. Félig oldódó, optimálisan lúgos és semleges talajokon használható.
Csökkentse a talaj savasságát lúgos anyagokkal: kréta, mész, hamu.
A nagyon savas talaj jelentős mennyiségű lúgos reagenst igényelhet. De általában elegendő fél liter mészinfúziót vagy egy pohár hamut hozzáadni négyzetméterenként.
A szuperfoszfát az egyik legnépszerűbb, legolcsóbb és könnyen használható műtrágya. Előnye, hogy a növények teljes foszforellátása mellett nincs nagy mennyiségű nitrogén a műtrágyában, ami miatt a növények virágzás és terméskötés helyett gyorsan zöld tömegben nőnek. Ugyanakkor a kerti növények sem maradnak teljesen nitrogén nélkül.