Név: | Ryadovka |
Egy típus: | Ehető |
A Ryadovki a agaric gombák meglehetősen nagy családja, amely számos fajt egyesít. A hozzáértő gombászok könnyen meg tudják különböztetni őket, de sokan egyszerűen nem szednek ilyen gombát, mert gombagombának tartják őket. Ez messze nem így van, ennek a családnak a képviselői között sok ehető faj található. Más galócagombákkal ellentétben azonban, amelyeket hőkezelés nélkül sóznak, sorokat kell főzni.
A sorok nagy kolóniákban nőnek, csíkokba vagy körökbe rendezve. Ezért általában gyorsan összeszedik, nem igazán törődve a tisztasággal. Ennek eredményeként az otthon összegyűjtött gombákat ki kell válogatni, meg kell tisztítani a rátapadt törmeléktől. Ezt a legkényelmesebb egy rövid késsel megtenni, mivel a tisztítással együtt le kell vágni a láb alsó részét.
Ha a gombáknak volt ideje kiszáradni, akkor sokkal nehezebb megtisztítani őket. A rátapadt törmelék a héjra szárad, és a termőtest károsodása nélkül eltávolíthatóvá válik. Ebben az esetben a betakarított termést előzetesen fél órára hideg vízbe áztathatja, majd a csap alatt leöblítheti.
A gomba áztatása meglehetősen hosszadalmas folyamat, de sorok esetén szükséges. Lehetővé teszi, hogy megszabaduljon az íz keserűségétől, valamint eltávolítsa a gombákra jellemző porszerű ízt.
Áztatáshoz hideg vízzel leöntjük és egy ideig tartjuk.
A sorokat legfeljebb három napig hideg vízben tartják. Ebben az esetben a vizet naponta legalább kétszer cserélni kell. Ha tiszta folyó vagy patak folyik a ház közelében, akkor a tóba helyezhet egy kosarat összegyűjtött gombákkal. A folyóvíz gyorsan és hatékonyan mossa meg a gombát, régen pontosan ezt tették.
Egy rövid videó a sorok megfelelő tisztításáról és áztatásáról:
Forralás - a gombák hőkezelésének egyik fajtája. A főzés során nemcsak káros, hanem aromás anyagok is bejutnak a húslevesbe, amelyek jellegzetes ízt és aromát adnak a kész ételnek. Ha túl sokáig csinálja ezt, akkor a gombák nemcsak íze, hanem megjelenése is romlik. Ezért a sorok főzéséhez bizonyos időre van szükség.
Mielőtt elkezdené sütni a sorokat, alaposan meg kell mosni és be kell áztatni. Ezután a gombát visszadobjuk egy szűrőedénybe, és hagyjuk, hogy a felesleges folyadék lefolyjon. Közben fel kell forralnia a vizet, 1 teáskanálnyi sót adva hozzá. l. 1 kg-os soronként. Ezután a gombát forrásban lévő vízbe kell önteni. A forralást 15 percig végezzük. Ez idő alatt el kell távolítania a habot a forrásban lévő víz felszínéről.
Ez idő elteltével a termőtesteket ismét egy szűrőedénybe dobják, és folyó hideg vízzel mossák. Hagyja a gombát néhány percig száradni. A serpenyőben leöntjük a vizet, felöntjük frissen, felforraljuk, ugyanennyi sózzuk, és visszatesszük a gombát. Negyed óra elteltével a kész sorokat kivehetjük a serpenyőből, megmossuk és megsütjük.
A sorok befőzésre alkalmasak, sózhatók, pácolhatók. Pácolás előtt a gombát alaposan megmossuk, megtisztítjuk a törmeléktől. Ezután kétszer 15 percig forraljuk, közben hideg folyóvízzel leöblítjük. Miután a gombát 2 vízben megfőztük, szűrőedénybe tesszük, megmossuk és megszáradni hagyjuk. Ilyen hőkezelés után a sorok pácolhatók. Az ízben esetlegesen megmaradt keserűséget a fűszereket és fokhagymát tartalmazó pác eltávolítja.
Egyes gombászok a hidegsózási módszert alkalmazzák, főzés helyett inkább több napig áztatják ezeket a gombákat. Ez azonban nem mindig indokolt. A sorok meglehetősen illékony gombák, könnyen alkalmazkodnak és alkalmazkodnak a környezethez. Ez a megjelenésükre is vonatkozik. Ezért még egy kifinomult gombaszedő is összetévesztheti az ehető sorokat az ehetetlenekkel.
Sózás előtt a sorokat megtisztítjuk a törmeléktől, alaposan megmossuk, majd ecettel enyhén megsavanyítjuk, forrásban lévő vízben kétszer megfőzzük. A sorokat legalább 20 percig főzzük. Az első forralás után a vizet friss vízzel kell helyettesíteni. A megfőtt gombát szűrőedénybe dobjuk, hideg vízzel megmossuk, lecsepegtetjük és lehűtjük. Ezt követően elkezdheti a sózást.
Sok galócagombával ellentétben a sorok tárolás és későbbi felhasználás céljából lefagyaszthatók. Lefagyasztás előtt háromszor 10 percig forraljuk, minden alkalommal cserélve a vizet. A természetes szín megőrzése és a lisztes íz megszabadulása érdekében a vízhez egy kis ecetet, valamint pár babérlevelet és egy apróra vágott hagymát adunk.
Forralás után a gombát hagyjuk lecsepegtetni és kihűlni, miközben célszerű nyomás alá helyezni, hogy minél több folyadékot adjanak fel. Ellenkező esetben a kiolvasztás után az ízük vizes lesz. Ezután a sorokat műanyag zacskókba helyezik, úgy csomagolva, hogy egy réteget kapjanak. Fontos, hogy minimális mennyiségű levegő legyen bent. Ezt követően a csomagokat ládás fagyasztóba rakják tárolásra.
A sorok téli tárolásának egyik módja, ha sütőben megsütjük, majd üvegekbe rakjuk. Az összegyűjtött gombát megmossuk, eltávolítjuk az összes szennyeződést és a rátapadt törmeléket, majd 2 napig áztatjuk. Ezután a sorokat kétszer főzzük meg sós vízben, citromsav hozzáadásával, minden alkalommal 15 percig alacsony lángon tartva, majd eltávolítjuk a habot. Főzés után a gombát minden alkalommal folyó vízzel leöblítjük.
Miután másodszor is felforraltuk a sorokat, végül megmossuk, lecsepegtetjük, majd növényi olajjal kikent tepsire fektetjük. A gombát sózzuk, őrölt fekete borssal megszórjuk, majd fél órán át sütjük + 180 ° C-on. Ezután kivesszük a sütőből, sterilizált üvegekbe rakjuk és műanyag fedővel lefedjük. Lehűlés után el kell távolítania az üvegeket a késztermékkel sötét, hűvös helyen, például egy pincében.
A gombaevés mindig bizonyos kockázatokkal jár. Íme néhány hasznos tipp azoknak, akik először szeretnének összegyűlni az erdőben, és megpróbálni főzni:
A mérgezés első jeleinél ki kell öblíteni a gyomrot, ehhez nagy mennyiségű vizet vagy gyenge kálium-permanganát oldatot kell inni, majd hánytatni kell. A méreganyagok gyomorba való felszívódásának csökkentése érdekében mosás után célszerű nedvszívó készítményt inni (aktív szén, Polysorb, Enterosgel).
A sorok felforralása evés vagy befőzés előtt szükséges óvintézkedés. Ez kétségtelenül kissé rontja az ízüket, de jobb beletörődni, mint az egészségét kockáztatni. A főtt sorok sokkal kevésbé veszélyesek, mint a frissek, és ebben az esetben kisebb az ételmérgezés kockázata.