Név: | Rókagomba |
Egy típus: | Ehető |
A rókagomba nem férges – ezt minden gombász tudja. Nagyon kellemes gyűjteni, nem kell minden rókát nézegetni, akár jó, akár férges. A melegben nem száradnak ki, csapadékos időben nem vesznek fel sok nedvességet. Szállításuk pedig nagyon kényelmes, nem gyűrődnek.
A rókagomba júniustól őszig nő. Általában egész családok vannak. Egy helyen elég sok gombát lehet szedni, hiszen nem férges.
A rókagombának van kalapja és lába is, de ezek nem különülnek el, hanem egyetlen egészet alkotnak. A szár kissé világosabb lehet, mint a kupak. A bőr gyakorlatilag nem válik el a péptől. A pép belső része sűrű, rostos a lábszárban. Savanyú íze és gyökér- vagy gyümölcsillata van. Az erdőben az élénk sárga szín miatt messziről láthatóak.
A rókagomba nem férges. Vannak azonban anekdotikus bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy néha nagyon régi gombák még mindig megfertőzik a férgeket. Ez annak köszönhető, hogy az ilyen példányokban a parazitákkal szembeni ellenállás csökken, így a férgek megtelepednek bennük. A férges rókagomba izolált eseteit figyelték meg meleg időben. A férgek megfertőzik a szárat és a kalap központi részét.
A tapasztalt gombászok a szedés során az alábbi szabályok betartását javasolják:
A rókagomba frissen sokáig eltartható, nem férgesedik el. Használat előtt alaposan le kell mosni őket, különösen a kupak alsó részét.
A rókagomba kémiai összetétele miatt nem férges. Pépük egy chinomannóz nevű szerves anyagot tartalmaz. Az anyagot kitinmannóznak, D-mannóznak is nevezik. A pép béta-glükánt is tartalmaz. Ezek a poliszacharidok bizonyos formái – a rókagombában található természetes vegyületek.
Amikor a férgek behatolnak a gombába, a chinomannóz beburkolja és blokkolja őket, és az idegközpontokra hat. A paraziták elvesztik légzési és mozgási képességüket. Ez a halálukhoz vezet. Még a rovarkártevők sem raknak tojást a gomba pépébe.
Az emberi szervezetbe kerülő D-mannóz káros hatással van a férgek petéire és magukra a helmintákra. Az anyag további fermentációja a vastagbélben zsírsavak szintéziséhez vezet. Feloldják a helminth tojások héját, ennek eredményeként a paraziták elpusztulnak.
Ennek az anyagnak nincs negatív hatása az emberi szervezetre.
A béta-glükán aktiválja a szervezet védekező rendszerét. Ennek eredményeként megnövekedett leukociták tartalom képződik. Elpusztítják az idegen fehérjeszerkezeteket.
A férgek esélye sincs túlélni a pépben, sőt még szaporodni is. Ezért nem eszik a férgek a rókagombát. Mondhatjuk, hogy minden történik, éppen ellenkezőleg. A gomba elpusztítja a hívatlan vendégeket. Úgy tartják, hogy a különböző területeken növekvő rókagombák különböző mennyiségű chinomannózt tartalmazhatnak, ezért néha férgesek.
Ez a természetes anyag a hőkezelés során, már +50 fokon megsemmisül. A só is tönkreteszi. Az alkohol idővel csökkenti a chinomannóz tartalmát. Ezért gyógyászati célokra gomba alapú por használata javasolt. A férgek elleni természetes gyógymód jobb, mint a gyógyszerkészítmények, mivel nemcsak az ivarérett férgekre, hanem azok petéire is hat.
A rókagombát a galócagombák közé sorolják. Chinomannózt tartalmaznak. Van akinek több, van akinek kevesebb.
A chinomannózon kívül más hasznos anyagokat is találtak:
A tápanyagtartalma miatt a rókagomba értékes tulajdonságokkal rendelkezik:
A rókagomba nem férges - ez vonzza a csendes vadászat szerelmeseit. De ennek ellenére emlékeznie kell arra, hogy erős, fiatal példányokat vehet, nem pedig nagyokat és időseket. Mivel ritka esetekben még mindig férgesek.