Eper partvonal
Nehéz vitatkozni az eper iránti szeretettel - nem hiába tartják ezt a bogyót az egyik legfinomabb és legkelendőbb bogyónak a világon. Ám a gondozása nem a legegyszerűbb – nem nevezheti a lusták bogyójának. Ám az elfoglalt nyári lakosok és a sok más gonddal terhelt kertészek egy olyan fajtáról álmodoznak, amely legalább sok bajnak ellenállna, és amelynek bokrát szezononként többször nem lehetne különféle vegyszerekkel kezelni.
Talán az egyik fajta, amely megfelel ennek a követelménynek, a viszonylag nemrégiben nemesített bereginyai eperfajta, amelyről egy fotóval és annak leírásával együtt írt vélemények segíthetnek eldönteni, hogy megfelel-e az adott körülményeknek vagy sem. Ennek a fajta epernek több mint elegendő előnye van, és vannak hátrányai is, ezért fontos mérlegelni az előnyöket és hátrányokat, és megérteni, hogy mit is akarsz pontosan az epertől.
A teremtés története
Szamóca Bereginya születését egy tenyésztőcsoportnak köszönheti, amelyet S. vezet.D. Aitzhanova, a Brjanszki Mezőgazdasági Akadémia bázisán működő Össz-uniós Állami Közgazdasági Intézet Kokinszkij fellegvárában dolgozik. Ennek a fajtának a szülei a híres Nightingale voltak - szintén C. létrehozásának gyümölcse.D. Aitzhanova, amely az eper szinte minden fő szerencsétlenségével szembeni ellenálló képességéről ismert (fagyok, téli olvadások, betegségek, kártevők), és az Induka, egy holland fajta, amely jó termésekkel büszkélkedhet. A Bereginya eper sikeresen ötvözte a fő szülői tulajdonságokat, ami nagy érdeklődést váltott ki mind az amatőr kertészek, mind a szakemberek körében.
Csak a központi szövetségi körzetbe övezett, de ezt az eperfajtát szívesen termesztik a Krasznodari területtől a Brjanszki régióig, sőt az Urálban és Szibériában is.
Fajta leírása
A Bereginya eper a hagyományos rövidnapos, nem javító, azaz szezononként csak egyszer érő eper fajtájába tartozik.
A virágzás és az érés ideje meglehetősen késői, a bogyók csak június végétől - júliusban kezdenek érni.
A közepes méretű bokrok félig terjedő alakúak és sűrű lombozatúak. A közepes méretű, rózsaszínes árnyalatú bajuszok jelentős mennyiségben képződnek, így ennek a fajtának várhatóan nem lesznek szaporodási problémái.
A közepes méretű fényes levelek világoszöld színűek, gyenge bordázatúak és közepesen ráncosak. Enyhe pubertásuk van. A levelek fogai szélesek, tompaak. A levélnyél közepes méretű, szőrösebb, mint a levelek. Stipulus hosszú, széles, zöld.
Közepes vastagságú, sűrűn serdülő kocsányok a levelek szintjén helyezkednek el. A virágok fehérek, sodratlanok, közepes méretűek, biszexualitásban különböznek. Virágzata sokvirágú, tömör.
A bereginya epret meglehetősen magas hozam jellemzi - átlagosan 350-400 gramm bogyót lehet betakarítani egy bokorból. A második évben a hozam még nő is, és körülbelül 600 gramm bokrokonként. A gazdálkodók számára érdekes lesz megbecsülni a hektáronkénti hozamot, amely 15-30 tonna bogyós gyümölcs. A mutatók nagy eltérését az éghajlati tényezők és a növekedési viszonyok határozzák meg.
A fajtát fokozott fagyállóság jellemzi, amely nemcsak a fagyos teleket képes ellenállni speciális menedékek nélkül, hanem ami még rosszabb, a tél közepén felolvad. Amikor szinte pozitív hőmérséklet után ismét fagyok jönnek. Mivel Beregini veséi későn ébrednek, olvadáskor nincs ideje felébredni. A fagyállóságot 1-1,5 közötti fagyási együtthatóval becsülik.
A Bereginya eper számos hazai fajta közül a legmagasabb ellenálló képességgel rendelkezik a gombás levélbetegségekkel szemben. Jól ellenáll a verticillium hervadásnak és az eperatkáknak is.
Nedves nyarakon a szamócát súlyosan érintheti a szürkerothadás, ezért a fajta szerzője maga ajánlja a bereginyai szamócát a déli régiók termesztésére, ahol ritka a szürkerothadás. A mérsékelt szélességi körökben megfelelő távolságot kell tartani a bokrok között a szellőzésük biztosítása érdekében. Az ültetvényeket és a folyosókat is célszerű speciális fekete agroszállal vagy szalmával takarni.
Ennek az eperfajtának mind a szárazsággal szembeni ellenállása, mind a hőállósága nagyon magas.
A bogyók jellemzői
A Bereginya eperfajta gyümölcseit a következő tulajdonságok jellemzik:
- A bogyók alakja helyes, tompa, nyak nélküli.
- Ennek a fajtának a bogyói nem nevezhetők óriásinak, de nem is kicsik: átlagosan egy bogyó tömege körülbelül 12-14 gramm. Különösen kedvező körülmények között a bogyók tömege eléri a 25-26 grammot.
- A Beregini bogyók színe narancsvörös, fényes felületük jellemzi őket.
- A pép lédús, sűrű, vörös színű, kifejezett üregek nélkül a bogyó közepén.
- A bogyókat gazdag édes-savanyú íz jellemzi, az erdei szamóca aromájával. A friss bogyók professzionális kóstolási pontszáma 4,5 pont.
![]()
- A bogyók tartalma: cukrok - 5,7%, aszkorbinsav - 79 mg / 100 g, savak - 0,8%.
- A bogyók sűrűsége miatt jól tárolhatók és szabadon szállíthatók.
- A bogyók célja is meglehetősen univerzális - sok édes ételt készíthet belőlük, beleértve a téli előkészítést is. A bogyók lefagyaszthatók, és természetesen közvetlenül a bokorról fogyaszthatók.
Előnyök és hátrányok
Lehetetlen figyelmen kívül hagyni a Bereginya eper alábbi előnyeit:
- Kiváló ízletesség és kereskedelmi tulajdonságok – a harmonikus íz jól passzol a jó bogyósűrűséghez.
- Nem rossz méretű bogyók, ráadásul a termés végére megtartják méretüket.
- Jó hozam.
- Nincsenek problémák a szaporodással - sok bajusz képződik, a rozetták jól gyökereznek.
- Jó fagyállóság és télállóság.
- Nagy ellenállás a főbb kártevőkkel és a szamóca betegségeivel szemben.
A hiányosságok közül csak a szürkerothadásos bogyók betegségére való érzékenység jegyezhető meg nedves időjárási körülmények között.
Kertészek véleménye
A kertészek többnyire kedvező véleményeket hagynak erről az eperfajtáról. Sokan szeretik a bogyók külső vonzó megjelenését, ízét és illatát. A betegségrezisztencia lehetővé teszi a kezelések számának csökkentését vagy akár megszüntetését, ami időt és erőfeszítést egyaránt felszabadít.
Következtetés
A Bereginya eper lehetővé teszi sok kertész számára, hogy édes és lédús bogyókat szüreteljen még Oroszország alacsony napsütéses középső szélességein is. Az összes ültetési és gondozási szabály kezdeti betartásával nem igényel különösebb erőfeszítést és túlzott törődést, de jó terméssel örömet okoz.
