Mandula levélnyél, sztyepp és egyéb fajták
A mandula a rosaceae családjába tartozik. A kultúra történelmi hazája Közép-Ázsia, vadon a Földközi-tengeren nő. A hibridizáció olyan fajtákat hozott létre, amelyek a mérsékelt égövi területeken is termeszthetők. A mandulafajták leírása segít meghatározni a fajok kiválasztását egy adott éghajlati övezetben.
Mandula fajtái és fajtái
A közönséges mandulának két fajtája van. A keserű vadon nő, magas hidrogén-cianid-koncentrációjú dióféléket ad, a kultúra termései étkezésre alkalmatlanok. Vadon termesztett mandulafajta gyógyszerészeti célokra. Az édesmandulát az élelmiszeripar számára termesztik, a szemeket frissen fogyasztják, vagy cukrászként dolgozzák fel.
A kultúra fajtától függően cserje vagy fa formájában nő, akár 6 m magasra is. A szaporítás magvakkal, rétegezéssel, oltással vagy dugványokkal történik. A fát őszibarack alanyként használják.
Az új fajták létrehozásánál a növények alacsony tavaszi hőmérséklethez való alkalmazkodása volt a prioritás. A növény közönséges faja kora tavasszal virágzik a levelek kialakulása előtt. A fő virágzás március közepén történik, néhány szubtrópusi zónában termő fajta február végén kezd virágozni.
Oroszországban csak néhány fajta vadon termő mandula létezik, amelyek nem félnek az alacsony hőmérséklettől. Tenyésztésben használják őket. A létrehozott hibridek többsége késői virágzási periódusú és hosszú, generatív bimbós nyugalmi periódusú. Ha fennáll a visszatérő fagyok veszélye, az ilyen fajtákat nem fenyegeti a virágok és a petefészkek lefagyása.
A mandula fajtái
A kultúra figyelmet érdemel, sok vadon termő mandulafaj a kihalás szélén áll, és szerepel a Vörös Könyvben.
Mandula leskelődött
Veszélyeztetett évelő növény, Szibériában és Burjátföldön található. Díszcserjeként 1,8 méter magasra nő. A kalcinált, meszes talajokat kedveli. A növény szárazságtűrő, hosszú ideig víz nélkül is megbirkózik.
Külső leírás:
- a levelek keskenyek, hosszúkásak, legfeljebb 2,5 cm-esek, a széle mentén faragtak;
- virágai egyszerűek, nagyok, magányosak, élénk rózsaszínűek, virágzásuk bőséges;
- a közepes méretű dió tövénél széles, felfelé keskenyedő (csepp formájában) felülete szürke, sűrűn serdülő, rövid kupacokkal.
Mandula törpe
A fajtának több neve van: alacsony, hód, sztyeppe. Évelő, lombhullató cserje 1,5 m-ig. A virágzás alatti dekoratív hatás miatt a fajtát a tájtervezésben használják. A képen a sztyeppei mandula virágzás közben látható. A korona sűrű, golyó formájában van kialakítva. Az ágak függőlegesek, sok hajtást adnak.
Külső jellemzők:
- levelei lándzsa alakúak, 5 cm-ig hosszúkásak, kemények, fényesek, a széle mentén fogakkal;
- bőséges virágzás, fényes karmazsin rügyek, sötét rózsaszín virágok, legfeljebb 3 cm átmérőjű, fanyar aromájú, a levelek megjelenésével egyidejűleg virágoznak;
- a gyümölcsös csonthéja szürke színű, hosszúkás ovális alakú, felfelé keskenyedő, sűrűn serdülő, hossza - 2 cm.
Virágzik április elején, virágzási ideje 14 nap, termése júliusban érik. Szibériában és a Kaukázusban található. A faj két fajtát tartalmaz: fehér és rózsaszín virágokkal.
Mandula Petunnikova
Évelő, lombhullató cserje, legfeljebb egy méter magas. A korona sűrű, gömb alakú. Közép-Ázsiában elterjedt. A melegkedvelő növények közé tartozik, jól tűri a szárazságot. Nem nő mérsékelt éghajlaton, hajlamos a fiatal hajtások és a gyökérrendszer fagyására.
Külső leírás:
- a levelek kicsik, sötétzöldek, keskenyek, a hajtások végén találhatók;
- virágai világos rózsaszínűek, nagyok, egyszerűek;
- gyümölcse kicsi, narancssárga vagy sötétsárga, sűrűn serdülő.
Virágzási idő 2 hét április végétől május közepéig. A virágzás három éves korban kezdődik, és öt év után terem.
Mandula Ledebourg
Altájban elterjedt a hegyek lábánál, sztyeppéken és réteken. A termékeny, mérsékelten nedves talajokat kedveli. Fagyálló fajták közé tartozik, nyílt területeken nő, bőségesen virágzik, mézelő növény. A vadonban satnya cserjék áthatolhatatlan bozótjait képezi. Magasságban a mandula 1,5 m-re nő.
A növény leírása:
- a korona sűrű, elágazó, gömb alakú;
- levelei nagyok, hosszúkásak, fényesek, szélük mentén bordázottak, sötétzöldek;
- bőségesen virágzik nagy rózsaszín vagy világos bordó virágokkal, amelyek átmérője eléri a 3,5 cm-t.
A virágzás 21 napig tart, májusban kezdődik. A gyümölcsök augusztus végén érnek. A cserje 10 éves vegetáció után kezd gyümölcsöt hozni.
grúz
A mandula a Kaukázus hegyoldalain, szélein, erdei tisztásain nő. Egy fajba kombinálva sztyeppei mandulával. Alacsony növekedésű (1,2 m), évelő, lombhullató cserje. A semleges talajokat kedveli, jól tűri a magas levegő hőmérsékletet. Fagyálló, jól érzi magát Közép-Oroszországban.
Külső jellemzők:
- a levelek 8 cm-ig nagyok, kemények, sima felületűek, a széle mentén fogazott;
- a korona sűrű, intenzíven képez fiatal hajtásokat és gyökérhajtásokat;
- virágai akár 5,5 cm-esek, élénk rózsaszínűek;
- csonthéjasok 1,5 cm-ig, tojásdad, szürkés-zöld, serdülő.
A növény áprilisban virágzik a levelek megjelenése előtt, a gyümölcsök júliusban érnek. A grúz mandulát nemesítésben használják. Növekszik sövényként a hátsó udvarban.
A legjobb mandulafajták
Az alábbiakban bemutatjuk a vadon élő fajokon alapuló hibridizációval létrehozott legjobb mandulafajták leírását és fotóit. Ezek gyakrabban télálló fajták ehető diófélékkel. Gyümölcsökért termesztik és a terület dekoratív kialakításaként.
Mandula fajta Desszert
A hibridet grúz mandula alapján hozták létre, nem fél a tavaszi fagyoktól, a virágbimbók ellenállnak az alacsonyabb hőmérsékletnek. A kultúra május közepén virágzik, szeptemberben terem. Alkalmas termesztésre az Orosz Föderáció egész területén, kivéve a kockázatos gazdálkodás övezetét.
Külső jellemzők:
- Akár öt méter magas fa formájában nő.
- A korona tömör, nem terpeszkedő, sűrű, a fiatal hajtások végei kissé leereszkednek.
- Növényt termeszteni gyümölcsnek. A dió nagy, jó ízű, vékony barna héjú, júliusban érik.
- A virágok közepes méretűek, sötét rózsaszínűek, sterilek.
A beporzó fajták magas és stabil fatermés elérését teszik lehetővé.
Foros mandulafajta
Ezt a mandulafajtát kifejezetten gyümölcstermesztésre hozták létre. Három faj hibridizációja eredményeként a növények egy szárazságtűrő fajt kaptak termesztésre az észak-kaukázusi régióban.
Ez egy közepes magasságú (legfeljebb négy méter) fa, széles ovális, szétterülő, sűrű koronával. Termése nagy, héja puha, magja jól elkülönül a maghéjtól. Levelei sötétzöldek, szőrösek. A fa májusban virágzik közepes méretű rózsaszín virágokkal. A fajta átlagos érési idővel rendelkező fákhoz tartozik, a betakarítás szeptemberben történik.
Mandulafajták Szlovénia
Új generációs hibrid Szlovénia - az ukrán tenyésztők munkájának eredménye. Mérsékelt éghajlaton történő termesztésre tenyésztik. Szárazságtűrő növény, generatív virágrügyek hosszú nyugalmával. Kísérleti termesztés szakaszában van.
Leírás:
- fa legfeljebb 5,5 m magas;
- a korona sűrű, gömb alakú;
- gazdagon virágzik rózsaszín virágokkal:
- a gyümölcsök nagyok, intenzíven serdülő, sűrű kupacok.
A fajta szezonközép, a fa 6 éves korában kezd termőre fordulni. Stabil, magas hozamot ad, a dió szeptemberben érik.
Victoria mandula
A Nikitinsky 62 fajta és a Ledebour-mandula beporzásával nyert palánta. A kapott hibrid magas hozamú, jó ellenálló képességgel rendelkezik az alacsonyabb hőmérsékletekkel szemben. Ez egyike azon kevés fajtáknak, amelyek szerepelnek az állami nyilvántartásban.
A hőt szerető kultúra jól tűri a szárazságot, az észak-kaukázusi régióban övezett. Közép-Oroszországban termeszthető. A fajta jó ízű gyümölcsöt terem. Nagy dió, akár 6 g tömegű. A kő könnyen elválasztható a maghéjtól. Fa formájában nő, sűrű, elágazó koronával. Áprilisban virágzik rózsaszín virágokkal, termése augusztusban érik.
fehér vitorla
A fajtát a déli régiókban való tenyésztésre hozták létre. A növény jól tűri a szárazságot, még a hőmérséklet enyhe csökkenése is hátrányosan befolyásolja a virágrügyeket. A közepes méretű cserje eléri a két méter magasságot.
Fajta leírása:
- a korona terjed, az ágak számos hajtást adnak;
- sűrű levelű, hosszú keskeny levelekkel, felül elkeskenyedő;
- virágok legfeljebb 6 cm átmérőjűek, fehérek;
- gyümölcsei sötétsárgák, közepes méretűek.
A virágzás 21 napig tart, áprilisban kezdődik. A dió júliusban érik. A fajtát széles körben használják a telkek tervezésében.
Nikitsky 62
A mérsékelt égövi régiók kedvelt fajta. A növény a legfagyállóbb a faj képviselői közül. A téli szünet hosszú. A kultúra május végén virágzik. Akár öt méter magas fa formájában nő. Gyümölcsért termesztik. Édes dió magas olajkoncentrációval.
Külső jellemzők:
- korona szétterülő, sűrű;
- a gyökérrendszer nagyszámú hajtást ad;
- levelei nagyok, serdülő, faragott szélűek, felül sötétzöldek, az alsó rész egy árnyalattal világosabb;
- intenzíven virágzik, közepes méretű, fehér, rózsaszín árnyalatú virágokkal.
Júliusban terem termése a 6. növekedési év, a kultúra öntermékeny, ezért beporzó fajták szükségesek.
Álom
A sztyeppei fajok alapján létrehozott dekoratív fajta. Alacsony növekedésű, legfeljebb egy méter magas cserje, amelyet buja virágzás miatt értékelnek. Fagyálló, megfelelő gömb alakú koronával. Tervezési megoldásokhoz használják a terület kialakításában.
Leírás:
- levelei hosszúak, keskenyek, sötétzöldek, a szélük mentén bordázottak;
- gyümölcs közepes méretű, szürkés-zöld, sűrűn serdülő;
- virágai 6 cm-ig nagyok, élénk rózsaszínűek, virágzásuk bőséges.
A levelek és a virágok egyszerre alakulnak ki május közepén. A gyümölcsök júliusban érnek.
Következtetés
A mandulafajták és fajtáinak leírása segít kiválasztani az ültetésre szánt növényt a helyszínen. Ha az ültetés célja a termésszerzés, akkor a magas kultúra megfelelő, tervezési célokra alacsony növekedésű cserjéket használnak. A növényt a régió éghajlati sajátosságainak figyelembevételével választják ki, feltétlenül érdeklődjön a fagyállóság mértéke iránt.
