A boróka a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld díszcserje. Nemcsak tájtervezésben, hanem gyógyászati célokra is használható. A növény számos hasznos tulajdonsággal rendelkezik, tökéletesen fertőtleníti a levegőt. A boróka szaporítása többféleképpen történhet, azonban ennek sikeres végrehajtásához bizonyos szabályokat be kell tartani.
Ha a boróka természetes körülmények között szaporodik, akkor ezt mesterségesen is meg lehet tenni, bár a tűlevelűek öntenyésztése meglehetősen fáradságos feladat, amely időt, valamint bizonyos készségeket és tapasztalatokat igényel.
A vadonban a boróka fő szaporodási módja a vetőmag. A növény kétlaki, hím és nőstény rügyeket is hoz, inkább bogyókra emlékeztet. Itt érnek be a magok. Kicsiek és nagyon ingadozók. Amikor a növény kúpjai kinyílnak, a magokat a szél és a madarak jelentős távolságra szállítják.
A magos módszer házilag is alkalmazható, de csak a közönséges boróka szaporításánál. Dísznövényeknek nem alkalmas, mert nem őrzi meg a növény fajtatulajdonságait. Ebben az esetben a boróka vegetatív szaporítási módszerei sokkal hatékonyabbak, mint például:
Dugványok - a fajtacserjék szaporításának fő módja. A kúszó fajokat rétegzéssel szaporítják. Használhatja a bokor felosztásának módszerét is a szaporodáshoz, de ez előzetes előkészítést igényel.
Ennek az örökzöld cserjének önszaporításához használhatja a fent jelzett fajták bármelyikét.
A közhiedelemmel ellentétben a boróka nem spórákkal szaporodik. A beporzás után a magok női kúpokban (kúpokban) érlelődnek 2 évig. Általában 3-5 évig jelennek meg a hajtások végén. Ezalatt a színük világoszöldről sötétkékre, szinte feketére változik. Minden kúp 2-12 magot tartalmaz. Ahhoz, hogy a teljesen érett tobozokból magokat nyerjünk, a gyümölcsöket először vízben kell áztatni, majd le kell darálni.
A magokat szeptembertől novemberig ültetik nyílt terepen, miközben a talajt szükségszerűen tőzeggel vagy humusszal takarják. A talajban a magok természetes rétegződésen mennek keresztül, és tavasszal csíráznak. Csírázási arányuk meglehetősen alacsony, ezért ne csodálkozzunk azon, hogy esetleg egyáltalán nincsenek palánták. Néha az elültetett magok csak 2 vagy akár 3 évvel az ültetés után csíráznak. Növelheti a csírázást, ha ültetés előtt fél órára gyökérnövekedés-serkentőbe áztatja a magokat.
Ennek a díszcserjének kúszó faja rétegezéssel meglehetősen könnyen szaporítható. Ehhez válasszunk egy erős oldalhajtást, vágjuk le több helyen a kérgét, majd hajlítsuk le a talajra, rögzítsük drótkonzollal és takarjuk be talajjal. Ezt követően rendszeresen hidratálják ezt a helyet. Azokon a helyeken, ahol a kérget levágták, a hajtás saját gyökereit veti le, és megindul a fiatal hajtások növekedése.
Miután a palánták felnőnek és megerősödnek, levághatók az anyabokorról és állandó helyre ültethetők.
A fiatal boróka bokrok osztással szaporíthatók. Ehhez kiássák őket a földből, és metszővágókkal több részre osztják, amelyek mindegyikének saját gyökérrendszere és hajtásai vannak. Ezt követően már csak a borókát állandó helyre kell ültetni.
A magvak elültetése otthon is elvégezhető. Ehhez táptalajjal töltött fadobozokat használhat. Célszerű egy kifejlett boróka alól talajt adni hozzá, mivel a növekedés szempontjából hasznos szimbionta gombákat tartalmaz. Az elültetett magokat tartalmazó doboz természetes körülmények között rétegzett, például hóba temetve.
Szaporítás hajtásokkal (dugványokkal) - a leggyakrabban használt módszer. A bokor tetejéről származó zöld, nem lignizált hajtások alkalmasak a dugványok betakarítására. Kúszó fajoknál függőlegesen növekvő ágakat kell választani. A levágott hajtás hossza körülbelül 20 cm legyen. Az alsó része (kb. 4 cm) teljesen megtisztul a kéregtől. A dugványokat tőzegből és humuszból álló nedves szubsztrátumba ültetik, amelyeket egyenlő arányban kevernek össze.
A dugványok ültetéséhez szórt napfényes és mérsékelt talajnedvességű helyeket kell kiválasztani, melyeket ellenőrizni és vizesedni kell a megelőzés érdekében. A gyökeres dugványok 3 éves koruk után állandó helyre ültethetők.
A bokrok ezzel a módszerrel történő szaporításához előzetesen permetezzük őket. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy nagyszámú járulékos gyökeret kapjon az oldalhajtásokon. Aztán a bokrot kiássák. A gyökeres hajtásokat levágják, és önálló palántaként ültetik el a termesztéshez.
Figyelemre méltó, hogy a borókával tenyésztési céllal egész szezonban dolgozhatunk, és ez alól a téli időszak sem kivétel. Bár ennek a dísznövénynek a fenti szaporítási módszerei mindegyike csak az év bizonyos szakaszaiban használható.
A nyár nem a legjobb időszak a tüskés örökzöld cserje szaporítására. Kivételt csak a kúszó fajok képezhetnek, amelyek ilyenkor csepegtetve vagy az anyabokorból rétegezve ültethetők. Ez a munka július közepéig fejeződhet be.
Ősszel elültetheti a közönséges boróka magját, hogy palántákat szerezzen. Ezek a növények a legerősebb ültetési anyagok, amelyek önállóan is termeszthetők, és alanyként használhatók értékesebb fajok oltásához. A magokat egész ősszel el lehet ültetni. Ehhez mind a nyílt terepen, mind a speciális konténerek alkalmasak. Előfeltétel a magok rétegződése, azaz hosszú ideig tartó alacsony hőmérsékleten tartása. Csak ebben az esetben egészséges, erős bokor nő.
A borókát télen dugványokkal szaporítják, de ebben az esetben a dugványokat nem nyílt talajba, hanem speciális szubsztrátumba ültetik, és meleg szobában tárolják. Az ültetési anyag megszerzéséhez oldalágakat használnak egy fadarabbal (sarokkal). A hajtás alsó része teljesen megtisztult a tűktől. Ezután a dugványokat 12 órán át Epin oldatban tartják.
Míg a dugványok növekedési energiát kapnak, tápanyagot kell előkészíteni. Ehhez előnyösebb a korábban vízbe áztatott sphagnum moha használata. A munka további menete a következő:
A tekercset műanyag zacskóba helyezzük, és világos, hűvös helyre, például ablakra helyezzük. Tavasszal a dugványok jó gyökereket adnak, és termesztésre üvegházba ültethetők, majd állandó helyre.
A tavaszi időszak alkalmas dugványos szaporításra is. Ezen kívül ilyenkor a bokrok további osztására csepegtethetünk hozzá növényeket, illetve tavasszal oldalhajtásokat is rögzíthetünk a boróka rétegzéssel történő szaporítására.
A boróka szaporodása általában nem okoz gondot. Íme néhány tipp, amelyek hasznosak lehetnek egy kezdő kertész számára, és segítenek elkerülni sok hibát.
A boróka otthoni szaporítása lehetséges, és ez többféleképpen is megtehető. Hogy melyiket használja, azt a kertész maga dönti el, tapasztalata és képességei alapján. Ez az eljárás nem különösebben nehéz, és ha sikeresen befejeződik, a hátsó udvar önállóan díszíthető ezekkel a csodálatos, hosszú életű örökzöld bokrokkal.