A kertben az almaültetvények megszervezése bizonyos elméleti ismereteket és gyakorlati készségeket igényel a kertésztől. Különösen nehéz eljárás az almafa szaporítása, amely bőséges termést és ízletes gyümölcsöt ad. Ehhez új palántákat ültethet ebből a fajtából, használhat dugványokat vagy új almafát nevelhet magból. Ez a folyamat meglehetősen fáradságos és hosszadalmas. Meg kell jegyezni, hogy nem minden mag csírázik ki, és a magból nevelt palánta nem mindig őrzi meg az anyafa összes tulajdonságát. A kertészek azonban továbbra is kísérleteznek, és kis palántákat termesztenek otthon.
Az almafa magból történő termesztésének eljárása az ültetési anyag kiválasztásával és előkészítésével kezdődik. A magokat csak teljesen érett almából szabad venni, mivel az éretlen gyümölcsök és az ültetési anyagok is éretlenek lesznek.
Olyan almát kell kiválasztani, amely nem a korona mélyén, hanem a perifériáján nő.
Az ilyen gyümölcsökből vett magok életképesek és ellenállóbbak a külső negatív tényezőkkel szemben. A gyümölcsből származó magoknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:
Az alma magvak érettségét a szín határozza meg. Minél gazdagabb, annál érettebb a mag. A kezek meg tudják határozni a mag csírázási készségét. A puha és laza formációk ültetésre nem alkalmasak. Az ideális magnak sötétbarna, kövér és kemény tapintásúnak kell lennie.
Az ültetéshez legalább 10-15 magot kell használni, mivel nem minden mag csírázik, és a fejlődés során az összes csíra körülbelül felét el kell dobni.
A megfelelő mennyiség kiválasztása után fel kell készíteni az ültetésre. Ehhez egy sor egymást követő műveletet kell végrehajtania:
Az almafák magjait, valamint a Fairy, Morel cseresznye magjait többször alaposan meg kell mosni meleg vízben. Ez lehetővé teszi, hogy eltávolítsa a védőréteget a héjról, amely a magot fedi, amíg az almában tartózkodik. Ez a réteg megakadályozza a korai csírázást, és ha nem mossák le, előfordulhat, hogy a mag nem kel ki. Az ültetési anyagot vízzel teli edénybe helyezzük, és a folyadékot fapálcával összekeverjük. Az eljárást vízcserével 3-4 alkalommal meg kell ismételni. Ezt az eljárást nem kell késleltetni, mivel a magzatból való kivonás után a magok több napig fekszenek.
A magokat egy edénybe helyezzük, kis mennyiségű vízzel leöntjük és 3-4 napig állni hagyjuk.
A vizet naponta cserélni kell a penészedés elkerülése érdekében.
Ez idő alatt a magoknak meg kell duzzadniuk. Az összes biológiai folyamat aktiválásához az áztatás harmadik napján növekedési stimulánsokat kell hozzáadnia. Ezek a "Sodium Humate" vagy "Epin" készítmények 100 ml vízben 2 csepp mennyiségben. Az áztatás három problémát old meg:
A csírázás felgyorsítása érdekében a magvakat rétegezni vagy bizonyos hőmérsékleten kell tartani. Ez egyben a magvak keményedése is a talajba ültetés előtt. A vetőmag rétegzésének folyamatát hűtőszekrényben végezzük. Először el kell készítenie egy speciális keveréket, amelybe almamagokat helyeznek el. Számos recept létezik a keverékekhez:
Az első esetben a homokot serpenyőben 30 percig kalcinálni kell, majd le kell hűteni és 1/1 arányban fűrészporral keverni. A penészedés elkerülése érdekében adjunk a keverékhez 2 tabletta zúzott aktív szenet. A tőzeggel kevert homokot nem kell kalcinálni. A fűrészpor és a moha keverékét nagyon kedvezőnek tartják a magok csíráztatásában, de bizonyos esetekben az ültetési anyag elpusztulhat. A magvak elhelyezése előtt a keveréket meg kell nedvesíteni.
Egy nedves keverékkel és magvakkal ellátott műanyag edényt szobakörülmények között hagyják 5-6 napig, majd két hónapra a hűtőszekrény alsó polcára helyezik. Ennek az időszaknak a végén, ha mindent helyesen csináltak, hajtások jelennek meg a tartályban. Ebben a szakaszban a ki nem csírázott magvakat eldobják. A mesterséges rétegződési módszer mellett létezik egy természetes módszer is. A minőségi almát augusztusban vagy szeptemberben választják ki. A kivont magvakat megmossuk, megszárítjuk és nyílt talajba tesszük kb. 2 cm mélységig. Egy idő után jön a tél, és a magvak természetes módon rétegeződnek. Ha a magok életképesek, akkor tavasszal barátságos hajtásokra lehet számítani.
A megfelelő vetőmag rétegződéshez fontos a hőmérséklet állandósága, ezért jobb a háztartási hűtőszekrény, mint egy pince vagy pince, ahol a hőmérséklet változhat.
Miután a magok egy bizonyos időt a hűtőszekrényben töltöttek, eljött a pillanat, amikor termékeny talajba ültettük őket a további fejlődés érdekében. Az ültetéshez az almafák és a Galahad, Transfiguration és más fajták legaktívabb és legerősebb csíráit kell kiválasztani. Ez a szemrevételezés során jól látható. A földbe helyezett alulméretezett és gyenge hajtásoknak nincs értelme.
Először elő kell készítenie egy tartályt a csíráztatott magvak ültetéséhez. Erre a célra egy fa vagy műanyag doboz vagy edény megfelelő. Az üvegedények nem alkalmasak erre a célra, mivel a tartály alján lyukakat kell fúrni. A leszállótartály aljára vízelvezető réteget öntünk. Lehet duzzasztott agyag, kavics vagy apró kavics.
Az ültetésre szánt talajt jobb, ha onnan szedjük, ahol később az almafákat ültetik.
Ezután a következő táplálkozási összetevőket kell elkészítenie:
Ezt az összeget 5 kg földre számítják. A műtrágyákat összekeverik a talajjal, és a keveréket az ültetőládába öntik. A kiválasztott magokat 1,5-2 cm mélységig a talajba helyezzük. Az egyes magok közötti távolságnak 3-4 cm-nek, a sorok között pedig 12-15 cm-nek kell lennie. Az ültetést bőségesen kell öntözni, de úgy, hogy ne tegyék ki a magokat. Az Auria paradicsomfajta leírásáról és jellemzőiről elmondja ezt az anyagot.
A magvakkal ellátott edényt vagy edényt egy nagyobb edénybe helyezzük. A csíráztatott magvak öntözéséhez vizet öntünk ebbe a tartályba, és a tartályban lévő talajt az alján lévő lyukakon keresztül megnedvesítjük. Kívánatos, hogy a talaj mindig enyhén nedves legyen, és ne képződjön száraz kéreg a felületén.
A vetőmagtartályt legjobb a déli napos oldalon lévő ablakon tartani. A gyökérrendszer megfelelő fejlődéséhez egy fiatal növényt legalább kétszer át kell ültetni. Az első átültetés 3-4 hónapon belül elvégezhető. A második transzplantáció során, amelyet egy évvel később hajtanak végre, a megnyúlt központi gyökeret óvatosan vízszintes helyzetbe hajlítják. Serkenti a kis gyökerek növekedését. Harmadik alkalommal a növényt nyílt talajba ültetik át.
Miután 4 levél jelenik meg a növényeken, elvégezheti a végső selejtezést.
Ebben a szakaszban a vadon élő almafákat el kell távolítani. Eltérnek az alma- és körtefajtáktól () a tövis és a kisebb és fényesebb lombozat jelenlétében. A fajtaalmafák lombozata sötétzöld, a levél aljától enyhén serdülő. Tudjon meg többet a mag nélküli paradicsom termesztésének módszereiről ezen a linken.
Minden átültetéskor különösen óvatosnak kell lennie a növény törékeny gyökérrendszerével, amely könnyen megsérülhet.
A biológiai folyamatok aktiválása érdekében a kis növényeket humuszoldattal lehet öntözni. Kis mennyiségben hamuzsír és foszfor műtrágyák adhatók hozzá. A csírákat nem lehet friss bio alapanyagokkal kezelni. A trágya vagy csirkeürülék égési sérüléseket okozhat, és a növény halálához vezethet.
Amíg a növény otthon van, megfelelő gondozás mellett kicsi az esélye a megbetegedésnek, de megelőző intézkedéseket kell tenni. A feldolgozáshoz 2% nitrofen oldatot és 0,3% karbofosz oldatot használhat. Kisméretű növényeknél az oldatok koncentrációja csökkenthető. Ez a cikk megmondja, hogyan kell tavasszal ültetni a hagymát magokkal.
Amikor a fiatal növények felnőnek, átültethetők nyílt talajra.
Almafát tavasszal, április-májusban és ősszel is ültethet.
Általánosan elfogadott, hogy a tavaszi ültetés jobb egy palánta számára, mivel a nyár folyamán a növény megerősödik és felkészül a telelésre. Az ültetéshez nyitott és napos helyet kell választani, más ültetésektől mentesen, hogy ne legyen verseny a növények és a tápanyagokért való küzdelem között. Az ültetőgödör előkészítése után a kitermelt talajt össze kell keverni humusszal, fahamuval és nitrogén- és foszfortartalmú ásványi komponensekkel. A nitrogén serkenti a növény teljes zöld részének fejlődését, és a foszfor szükséges a gyökérrendszer aktív növekedéséhez. Erre a célra "karbamid", "karbamid" és "szuperfoszfát" használatos.
Az égési sérülések elkerülése érdekében friss szerves trágyák használata nem javasolt. Használhat humuszt. Augusztusban a nitrogénműtrágyákat kizárják, és a növényt foszforos és káliumos összetevőkkel táplálják. Ehhez 20 gramm kálium-kloridot és 40-45 gramm szuperfoszfátot öntünk a törzskörre. Ezt követően a talajt meg kell lazítani és jól öntözni. A fiatal palántákat hetente egyszer kell öntözni. Ha palántából alanyot készítenek, akkor októberben ki kell ásni, meg kell tisztítani a levelektől és le kell vágni a gyökér központi szárát. Ez csökkenti a növekedés intenzitását és aktiválja a rostos gyökerek növekedését. A palántát száraz, sötét és hűvös helyen tárolhatja. A védőoltást tavasszal kell elvégezni. Az alanyokat az első vagy a második évben kell beoltani.
Itt tájékozódhat a nyílt talajra szánt holland uborkamagokról.
Az almafa magból történő termesztése hosszú és meglehetősen bonyolult folyamat. Ezért a kertészek, különösen a kezdők, inkább nem kísérleteznek, hanem kész palántákat vásárolnak. A növény nyílt terepen történő ültetése előtt legalább négy évnek el kell telnie, így ez az időszak optimálisnak tekinthető.
A magról nevelt almafák nem öröklik a fajtajellemzőket, így egy almából kivett magokból többféle növény is nyerhető.
A magról termesztett almafák gyakran egészségesebbnek és erősebbnek bizonyulnak, mint a más módon előállított növények, de a mag elültetésétől az első betakarításig 5-15 év is eltelhet. Egyes kertészek csökkentik ezt az intervallumot különböző növekedési stimulánsok használatával és a műtrágya mennyiségének növelésével, de ez negatívan befolyásolja a gyümölcs minőségét.
Ez a videó megmutatja, hogyan lehet almafát termeszteni magból.
Az almafa ágának gyökereztetéséről itt olvashat.