A dió szülőhelye Közép-Ázsia. Oroszország területén a fa a görög kereskedőknek köszönhetően jelent meg, innen származik a megfelelő név - dió. A dió szinte az egész világon nő. Sikeresen termesztik Fehéroroszországban, Moldovában, Oroszországban, Ukrajnában és a Kaukázusban. A mogyoró a gyümölcsök, a zöld tömeg és a kéreg jótékony tulajdonságai miatt vált népszerűvé.
A dió szinte mindenhol nő: egyes fajták tökéletesen alkalmasak az északi régiók ültetésére. Egyes fajok elviselik a hosszú fagyokat, gyakorlatilag immunisak a kártevőkre. Előnyben részesített növekedési hely - jól megvilágított, tágas, nem vizes élőhelyeken. A mogyoró gyorsan nő dombokon, agyagos talajokon.
A fa mérsékelt éghajlatú helyeken nő, azonban a déli régiókat részesíti előnyben. Vad partraszállások láthatók a Kaukázusontúlon és a Talysh-hegységben. A vadmogyoró gyakran nő a Himalája párás szurdokaiban. A dióféléket kifejezetten Kínában, Indiában, Ausztriában és Görögországban termesztik. Gyakorold az ültetést Németország és Olaszország kertjeiben.
Dióerdő ültetvények láthatók a Tien Shan hegységben, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán területén. Ezeket az erdőket a legnagyobb erdőknek tartják a világon.
A fák gyakoriak a középső sávban, rendszeresen ültetik őket Oroszország déli régióiban is. A leszállást a moszkvai és leningrádi régiókban gyakorolják. Az északi régiókban a termesztés rosszabb. A fa nem tolerálja a hosszan tartó alacsony hőmérsékletet, a maximális határ 30 fok alatti nulla.
A tenyésztők olyan fajtákat tenyésztenek, amelyek nagyon alacsony hőmérsékleten is hosszú ideig növekedhetnek. De a legtöbb esetben az ilyen palánták gyakorlatilag nem hoznak gyümölcsöt.
A diót sikeresen termesztik a moszkvai régióban. Egy fa a kertekben és a parkokban nő. A nemesítési eredmények állami nyilvántartásában több mint 25 fajta található, amelyek jól gyökereznek ezen a területen. A fák jól tolerálják a fagyot, és nyáron képesek ellenállni a hosszú öntözés hiányának.
Emlékeztetni kell arra, hogy minden egyes palánta ültetésének megvannak a saját mezőgazdasági gyakorlatai és jellemzői. A megfelelő gondozás segít erős, magas hozamú fa termesztésében.
A külvárosokban ajánlatos a palántákat a huzattól távol ültetni. Az élet első éveiben a fő törzs törékeny, ezért erős szélben letörhet. A leszállás legjobb módja egy jól megvilágított terület az épületek, épületek közelében. Nyaralóba ültetéskor figyelni kell arra, hogy a növekedés folyamatában a fa nagy területet takar el, ezért a zöldségeket a diótól távol kell ültetni.
A dió nagyon hosszú ideig nő, a százévesek közé tartozik. Ezért 25-45 éves korban a palántát fiatalnak tekintik, és fiatalkorban van. A dió sajátossága, hogy a kor előrehaladtával a termés mennyisége és minősége növekszik.
A dió jól növekszik és optimális éghajlati viszonyok között fejlődik. Száraz időjárást és enyhe fagyokat tűri. A visszatérő fagyok azonban veszélyesek a palánta számára. A tavaszi éles hőmérsékletváltozás káros a növényzetre. A fő hajtások és levelek károsodnak, ami később befolyásolja a termést. Idővel új ágak képződnek, de ez sok időt vesz igénybe.
A gyümölcs érésének időszaka egy fán augusztus - szeptember, ritkán - október. A pontos betakarítási időszak a növekedési régiótól és az ültetett fajtától függ.
Több típusa van:
Mindegyik fajnak különbségei vannak a virágzási időszakban és a végső termésben. Minden régióhoz ki kell választani a megfelelő fajtát.
Az aktív fejlődés és növekedés időszakában a diófa széles törzset alkot, magassága eléri a 30 m-t, átmérője pedig 2 m. A kéreg színe szürkésfehér, a korona sűrű és széles, sok ággal. A gyökér erős, több mint 7 méterrel mélyül a talajba. Az oldalsó gyökérrendszer meglehetősen hosszú - több mint 10 m.
A váltakozó levelek összetettek, szárnyasak. Tányér hossza 5-7 cm. Sajátos aromájú zöld massza virágzás közben nagyon vonzónak tűnik. A virágok kicsik, zöldek, szép fülbevalókba gyűjtve. Virágzási időszak: április vége - május eleje, időtartama - 2 hét. A későn érő fajtákban a rügyek újra virágozhatnak - nyár közepén. A beporzás a szél vagy a közeli növények pollenjének segítségével történik.
A dió körülbelül 20 m koronaátmérőjű, szétterülő fákon nő. A gyümölcsök kemények, barnák, négykaréjos magvak, vékony filmréteggel borítva. Héja zöld, sűrű szerkezetű, enyhén ráncos és dudoros.
A dió elég sokáig nő - a fa hosszú életű. Optimális éghajlati viszonyok között ültetve akár 600 évig is jól növekszik és gyümölcsöt terem. Az erdőterületeken élő fák több mint 1200 évig élhetnek.
A növény teljes növekedésének és fejlődésének időszaka a fajtától függ. A korai érésű fajokon az első termések az ültetés után 3-6 évvel jelennek meg. Szezonközép és késői érés az első termés előtt legalább 10 évig nő és fejlődik. 10-12 éves kortól egy fa szezononként 1-5 kg termést tud produkálni. Az 50-60 éves kort elért érett fák bőségesen teremnek.
A középszezon és a késői fajták elég sokáig nőnek, gyakran több tulajdonost is túlélnek. A korán érő fák sokkal gyorsabban nőnek, de ezek a fajok bizonyos gondozást igényelnek.
Egy diófából egy szezonra 15-350 kg minőségi termést kaphat. Ez a mutató a fa korától, a növekedési régiótól és a gondozás minőségétől függően változhat. Egy 10 éves körüli palánta kevés termést hoz – évente maximum 5 kg.
A közönséges dió érési ideje az ősz elejére esik. A pontosabb betakarítási idő attól a régiótól függ, ahol termesztik. A termés érése során az ágak lombja tompa színt kap, a termések maguktól a földre hullanak.
Javasoljuk, hogy ismerkedjen meg néhány jellel, amelyek alapján meghatározhatja a betakarítás pontos időpontját:
Egy növény termesztése a középső sávban munkaigényes folyamat. Ezen a vidéken a mogyorófák rendszertelenül teremnek. Ha kedvező feltételeket teremt a növekedéshez, jó termést takaríthat be. A termések augusztusra kezdenek hullani a fáról, de legtöbbjük nem választja el jól a termést. A betakarított termést először sötét, hűvös helyre tesszük, teljes érés után a napon jól megszárítjuk.
A krasznodari területen a betakarítást egy kicsit később végzik. A dió teljes érése ezen a területen szeptember közepén következik be. A Krasznodarban termő fák jelentősen eltérnek a más régiókban termesztett fáktól: termésük bőséges, a termés nagy része lenyűgöző.
A Krím abba a régióba tartozik, ahol a diót aktívan termesztik. A kedvező éghajlati viszonyok miatt a fa az egész Krím-félszigeten nő. A gyümölcsszedés augusztus környékén történik. A rágcsálók és más kártevők által okozott károk elkerülése érdekében azonban egyes kertészek szívesebben szüretelnek sokkal korábban. Az éretlen, zöld héjú gyümölcsöket bottal leütjük, és a napon száradni hagyjuk. Néhány nap múlva a héj könnyen leválasztható, majd szárítás következik.
Amikor eljött a betakarítás ideje, a gyümölcsök elkezdenek hullani a fáról. Emlékeztetni kell arra, hogy a fa egyenetlenül ér és nő, ezért a betakarítás nem történik 1-2 napon belül, néha ez a folyamat hetekig elhúzódik. Miután az érett gyümölcs a földre esett, ajánlott egy napon belül begyűjteni, különben nagy a rágcsálók és rovarok által okozott károk valószínűsége.
Az érés másik mutatója a maghéj megrepedése, amely közvetlenül a fán is megtörténhet. Ezért a betakarítási eljárást korábban is el lehet végezni, én tekercset használtam a gyümölcsök aprításához.
Az érett növények időben történő betakarítása nagyon fontos feladat. A pontos érési idő helyes meghatározása után megkezdheti a gyümölcsök betakarítását.
Mivel a fa magas, a kézi betakarítás meglehetősen munkaigényes folyamat. Az érett diót gyakran bottal ütik le, vagy egy speciális tekercs segítségével távolítják el a gyűjtéshez. Az összegyűjtött gyümölcsöket jól felrázzuk, lehúzzuk a zöld héjáról. Ha a maghéj nem különül el jól, a termést napon szárítják.
A dió betakarításának szabályai:
A dió szinte minden régióban nő. A fatermesztéshez optimális feltételek megteremtésével bőséges és jó minőségű termést kaphat. Meg kell jegyezni, hogy az ültetéstől az első termésig legalább 10 év telik el. Az aktív növekedés folyamatában a fának némi gondozásra van szüksége. A korai betakarítás érdekében ajánlatos a régió éghajlati viszonyaihoz igazodó, korai érésű fajtákat választani.