Hogyan neveljünk szilvát a kőből otthon?
Növekszik a csontból egészséges és termő szilva lehetséges. Ez egy lenyűgöző folyamat, amely számos részletből áll, amelyek meghatározzák az esemény sikerét.
Fontos a megfelelő ültetési anyag kiválasztása és megfelelően előkészíti az ültetésre, a fejlődés természetes körülményeit lehetőleg szimulálva.
Hogyan neveljünk szilvát otthon: a szükséges lépések
Ültetési anyag kiválasztása
Fontos, hogy azonnal határozd meg magad, hogy egy neked tetsző szilva magját ültetni és hasonló gyümölcsű gyümölcsfát nevelni nehéz. Ez csak vegetatív szaporítással lehetséges.
Ennek oka a rovarok általi keresztbeporzás, melynek során különböző fajták pollenje keveredik. Megváltoztatja a magzat és a csont genetikáját.
Az ilyen ültetési anyagok gyakran a legváratlanabb eredményeket adják. A kertész termesztett növény helyett savanyú és nem megfelelő gyümölcsű vadszilvát nevelhet az országban. Egyes esetekben a termés teljesen hiányzik.
Ezért a stabil szülői tulajdonságokkal rendelkező szilvafajták magvait kell választani, amelyek keresztezésekor más fajtákat elnyomnak.
Felhívjuk figyelmüket az alábbi kiadványokra:
- A kínai skoroplodnaya szilvafajta leírása.
- Az Ural red szilvafajta leírása.
- Kökény vagy kökényszilva ültetése és gondozása.
A szilvafajták és hibridek a szükséges tulajdonságokban különböznek:
- Ussuri;
- Kanadai;
- kínai.
Ha a kőültetés célja fagyálló sarj kinevelése melegkedvelő növényekhez bármilyen zónás szilvafajta magját elültetheti.
Csak a kőben lévő gyümölcs teljes érésével képződik teljes értékű embrió, amelytől a jövőben a növény csírázása és ereje függ. Így érett gyümölcsök magjait választják ki az ültetéshez, a helyi éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó fák.
Jobb néhány csontot kiválasztani, így garantálhatja a maximális csírázást és erős palántát válasszon nyílt talajba ültetéshez.
Hogyan csíráztassunk egy csontot: rétegződés
A szilva kőből történő szaporításának fontos szakasza - rétegzés. Ez az ültetési anyag hideg és párás körülmények között tartása, ami lehetővé teszi a mag csírázását, kiváltja az embrió növekedését és az ezt követő héj megrepedését, hogy hozzáférjen a fényhez.
A rétegződés szubsztrátumaként választhat:
- zúzott moha;
- fűrészpor;
- durva folyami homok;
- perlit;
- alföldi tőzeg.
Az aljzat kiválasztása után megnedvesítjük és oldattal kezeljük kálium-permanganátból és vízből (5 g/1l). Az aljzat belsejében a páratartalomnak legalább 60%-nak kell lennie.
Az ellenőrzéshez megnyomhatja a kezében. Ha minden normális, kis mennyiségű nedvesség szabadul fel, és az aljzat megtartja alakját.
Az aljzatba helyezés előtt a csontokat 3 napig vízben tartják, félúton megtöltve őket.
Ebben az időszakban minden nap vizet kell cserélni, és meg kell fordítani a csontokat. Amikor a magok teljesen vízbe merülnek, az oxigén hozzáférése az embrióhoz megszakad, ami az embrió halálához vezethet.
Az áztatás elősegíti a membránok duzzanata és kimossa az inhibitorokat – olyan anyagokat, amelyek késleltetik az embriók csírázását.
A rétegződési tartályban oldalsó lyukakat kell készíteni a levegőcseréhez, ez megakadályozza a gombás betegségek előfordulását. Ugyanebből a célból a csontokat egymástól távol helyezzük el. A felületet polietilénnel vagy üveggel borítják.
Helyes rétegződés - bizonyos hőmérséklet fenntartása időszakonként. Ezek a lépések:
- bemelegítés. A vetőmag érlelése az aljzatban 15 napig +15°-+20°С hőmérsékleten. Optimális a tartályt bármilyen meleg helyre helyezni.
- hűtés. A hőmérséklet +1°-+5°С közé esik. Ez az időszak 60-80 napig tart. A csontokat tartalmazó edényt a hűtőszekrény alsó polcára helyezzük.
- Vetés előtt. A hőmérsékletet 20-35 napra 0–1 °С-ra csökkentjük. A tartály hideg pincében eltávolítható. A csírázási szint erősen függ ennek a szakasznak a betartásától.
Ebben az időszakban a nedvességet ellenőrizni kell. Amikor megjelenik a penész, az aljzatot 3% -os kálium-permanganát oldattal permetezzük.
A csont ültetésre való felkészültsége megítélhető repedezett héjon. Fontos, hogy a lehető leghamarabb kényelmes helyre helyezzük átmeneti fejlődésre.
Palánta termesztése
A palánták vetéséhez szükséges készítsen elő egy kényelmes, legalább 20 cm átmérőjű edényt. A tartályokat 3%-os formalinoldattal fertőtlenítjük.
Alul duzzasztott agyagból vagy törött téglából készült vízelvezető réteg szükséges 3-5 cm-es réteggel, a tetejére vékony réteg durva homok és faszén kerül. Így biztosított a felesleges nedvesség elvezetése és a gyökerek levegőztetése.
Az ideális talajkeverék olyan komponensek kombinációja, amelyek minden feltételt megteremtenek a palánták gyökereinek kedvező fejlődéséhez. Ez az optimális légcsere, nedvességkapacitás és a nyomelemek egyensúlya, amelyek együttesen gátolják a gombák és a penészgombák szaporodását.
Az egyenlő részekben kevert komponensekből álló szubsztrátum a következő tulajdonságokkal rendelkezik:
- humusz;
- lombföld vagy tőzeg;
- vermikulit.
0,5 rész kalcinált folyami homokot vagy perlitet adunk a talajkeverékhez.
Az aljzatot egy edénybe helyezzük, és bőségesen meglocsoljuk. A csontot a tartály közepére helyezzük, 5 cm-rel mélyítve. Ezután az edényt polietilénnel kell becsomagolni. Ez enyhe üvegházi körülményeket teremt, és a hajtás 45 napon belül megjelenik.
Ebben az időszakban a tartályt minden nap szellőztetni kell, a fedőanyag felemelésével. A hidratálást minden második napon szórópisztollyal végezzük.
A palánta megfelelő otthoni fejlődéséhez optimális feltételeket kell fenntartani:
- Világítás. A tartályt jól megvilágított ablakpárkányra helyezzük, anélkül, hogy közvetlen napfény érné a palántát. Ideális lehetőség - délnyugati irányba. Sötétített helyiségekben célszerű fénycsöveket felszerelni, vagy oldaltükrök segítségével fokozni a napfény visszaverődését.
- Mikroklíma. A palánta optimális hőmérséklete + 20- + 25 ° С. Fontos a páratartalom figyelése. Száraz helyiségekben gyakrabban kell permetezni a levegőt az edény körül.
- Locsolás. Bőséges, de ritka. Elég, ha hetente kétszer hidratál. A víznek szobahőmérsékletűnek kell lennie, és le kell ültetni. Egy tálca vizet helyezhet az edény alá, amíg az aljzat teljesen át nem telíti a nedvességet.
- fejtrágyázás. Az első hajtások megjelenésétől a vegetációs időszak végéig három fejtrágyát kell készíteni nitrogéntartalmú műtrágyákkal. Ehhez használhat ammónium-nitrát és víz oldatát (30 g / 10 l). Hozzávetőleges fogyasztás növényenként 100 ml.
- szedés. A sziklevél állapotától a két valódi levél megjelenéséig tartó időszakban a gyökér hosszának 1/3-át meg kell csípnie. Ez aktiválja az erős és elágazó gyökérrendszer kialakulását. Ezt követően a palántát új tápanyagba ültetik, bőségesen öntözik és árnyékolják.
Hogy a palántából ne nőjön ki vad kultúra, háromhavonta új talajkeverékbe és szélesebb edénybe ültetik át. Egy fiatal fát a mag elültetése után egy évvel szabad talajba lehet ültetni.
Előkeményítés. Egy héttel az ültetés előtt minden nap 3-5 órán keresztül friss levegőn tartják a palántát.
A palánta átültetése nyílt terepen
Ideális szilva ültetéshez jól megvilágított terület enyhe lejtővel, déli vagy délnyugati irányban. Ezen a területen jó a levegőztetés és a talaj stabil felmelegedése.
Alacsony fekvésű területen 50 cm magas dombképződmény és 100 cm alapszélesség szükséges.
A talajvíznek 3 m alatt kell lennie, ellenkező esetben anaerob körülmények jönnek létre a gyökerek számára, amelyek rothadáshoz vezetnek és megakadályozzák a teljes fejlődést.
A helyszín előkészítése a jövőbeli fa számára
Ha tavasszal palántaültetést terveznek, ősszel termőhelyet készítenek a gyümölcsfának.
Őszi ültetéskor ezt nyár elején kell megtenni. Ezalatt a talaj megülepedik, szerkezete, az összetett ásványi vegyületek könnyen emészthető formákat öltenek.
A területet 35 cm-rel fel kell ásni és 1 m2-enként trágyázni kell:
- trágya vagy komposzt 6 kg;
- szuperfoszfát 60 g;
- káliumsó 30 g.
Ezt követően ültetőgödör alakul ki, melynek minősége meghatározza a palánta fejlődésének első 2 évét. A gödör optimális mélysége 60 cm, átmérője 80-100 cm. A talaj erős zsugorodásának minimalizálása érdekében a gödör falait átlátszó réteggel alakítják ki.
A gödörből kivett talaj felső részét külön rakják le, erre lesz szükség az aljzat kialakításához. A gödör közepétől 30 cm-re egy karót ragadnak, egy palántát kötnek rá.
Talajkeverék a lyuk kitöltéséhez:
- trágya 2 vödör;
- folyami homok 2 vödör;
- szuperfoszfát 30 g;
- kálium-szulfát 20 g.
A többi rész halasztott gyeppel van kitömve. Magas savasság esetén 300 g mészkövet adnak a talajhoz.
Hogyan ültessünk palántát
A leszállógödör alján az előkészített talajkeverékből dombot formáljunk. A palánta elrendezése során az összes gyökeret el kell teríteni az aljzat felületére. Kerülje a felfelé irányuló kanyarokat.
A magasság beállításával, a gyökérnyakra kell összpontosítania, 5 cm-rel a talajszint felett kell lennie. Ez megakadályozza annak későbbi elmélyülését a zsugorodás hatására.
Elalvás közben szilva gyökerei fontos az üregek kialakulásának megakadályozása. Ehhez rendszeresen rázza meg a palánta szárát.
Az ültetés után a talaj felszínét tömörítik, a palántát bőségesen öntözzük és puha anyaggal a karóhoz kötözték. A törzskört fűrészporral vagy tőzeggel talajtakarják.
Gondozás az országban való leszállás után
A fiatal szilva fejlődésének első két évében nincs szükség műtrágyára. A fa teljes táplálkozásához elegendő elem van az ültetési gödörbe. A törzskört folyamatosan laza állapotban kell tartani, minden gyomot eltávolítva.
A fiatal fák különösen érzékenyek a kéreg károsodására. Ezért nem szükséges megengedni a hordó súrlódását a karóhoz.
Fontos figyelemmel kísérni a túlzott növekedés megjelenését a törzs szintjén vagy a gyökerektől. Az extra hajtások sok tápanyagot és a palánta teljes fejlődési képességét veszik el, így azonnal kivágják.
A fiatal fák különösen vonzóak a hernyók és a levéltetvek számára. Tevékenységük nagyban befolyásolja a palánta növekedését. Mérsékelt károsodás esetén a szilva hamu-szappan oldattal mosható.
Ha a palánta veresége nagy léptékű, vegyszereket kell alkalmazni: "Karbofos", "Aktellik", "Aktara".
A palántának szüksége van biztosítsa a rendszeres hidratálást. A víznek 40 cm mélységig kell behatolnia. Az öntözés gyakoriságát az éghajlati viszonyokhoz kell igazítani. Fontos megakadályozni az erős kiszáradást, amelyre a szilva nagyon fájdalmasan reagál.
A fiatal szilvát gondosan fel kell készíteni az első télre. A talajtakaró réteget legalább 30 cm-re kell lefektetni. A palánta minden ágát csoportosítják, és szorosan a karóhoz rögzítik.
Decemberig kell tekerd be a szilva szárát meleg és légáteresztő anyaggal. Ez megakadályozza a fagyrepedések megjelenését - a hőmérséklet-változások hatására megjelenő repedéseket. Ezenkívül a palántát hóhúzással szigetelik.
A fiatal fák vonzóak a rágcsálók számára, amelyek különösen a téli szezonban aktívak élelem után kutatva. A palánta védelme érdekében minden oldalról lucfenyő ágakkal borítják. Ezenkívül ökörfarkkóró és agyag keverékével (1: 1) kezelve, amelynek csípős illata taszítja a kártevőket.
A kőből ültetett szilva az ültetés után 5-6 évvel kezdi termést hozni. A termés és a gyümölcs minősége a fához való gondos hozzáállástól is függ a fejlődésének minden időszakában.
Ezért fontos az összes gondozási szabály betartása, időszakonként karbantartási munkák elvégzése és a fa ellenőrzése, amelynek megjelenése mindig belső problémákat jelez.
