Akik foglalkoztak rózsák ültetésével és termesztésével, azok jól tudják, hogy ezek a virágok állandó törődést és odafigyelést igényelnek. Csak erőfeszítéssel hosszú évekre meghosszabbíthatja a bokor virágzását. Gondoskodás kerti rózsák sok szakaszból áll, mindegyik nagyon fontos és részletes átgondolást igényel. Ebben a cikkben nemcsak a rózsák gondozását, hanem azt is megtudhatja, hogyan lehet őket ültetni. Ez az információ segít elkerülni a hibákat és gyönyörű virágokat termeszteni.
Ezek a virágok nagyon szeretik a napos színt, ezért jobb, ha jól megvilágított helyre ültetik őket. De nem szabad rózsát ültetni nyílt területekre, ahol a nap egész nap közvetlen sugárzással világítja meg a növényeket. A fiatal rügyek kialakulásának legfontosabb feltétele a világítás, de a tűző napon a virágok nagyon gyorsan elhervadnak. Ebben az esetben a rügyek színe nem lesz annyira telített, és a szirmok szélei felkunkorodnak és kiszáradnak.
A túl árnyékos terület szintén nem alkalmas rózsatermesztésre. Nap nélkül a növény nem tud új rügyeket kialakítani, és a virágzás gyenge lesz. A nedvesség miatt a bokor érzékeny lesz a gombás betegségekre, amelyek teljesen elpusztíthatják a virágokat. A délkeleti tájolású területek a legalkalmasabbak, de az északi és északkeleti területek káros hatással lehetnek a rózsákra.
Kerti rózsát nem ültethet túl közel más bokrokhoz vagy fákhoz. Erős gyökereik minden nedvességet felvesznek és árnyékot hoznak létre. Ezután hosszú hajtások jelennek meg a bokrokon, amelyek nem képesek rügyet képezni.
A jó növekedés és virágzás érdekében a rózsákat könnyű agyagos talajba kell ültetni. Lazanak és humuszban gazdagnak kell lennie. A csernozjom kiválóan alkalmas kerti rózsák ültetésére és gondozására is. A homokos és homokos talaj nem alkalmas ezeknek a virágoknak. Az ilyen talaj erősen felmelegszik a nap hatására, és nagyon gyorsan megfagy a fagyok idején.
A rózsák gyökerei nagyon érzékenyek, és az ilyen hőmérséklet-változások károsíthatják a növényt. Az ilyen talaj összetételének javítása érdekében tőzeget, gyepet vagy korhadt trágyát adnak hozzá. Az agyagos talaj szintén alkalmatlan rózsatermesztésre. Az ilyen talaj nagy mennyiségű vizet képes felvenni, ami gombás betegségek megjelenését okozhatja. A talaj javítása érdekében homokot, humuszt, tőzeget és komposztot adnak hozzá.
A talaj hőmérséklete erősen befolyásolja a bokor növekedését és virágzását. 15 ° C és 22 ° C közötti hőmérsékleten a rózsa jól fejlődik, és bőséges virágzással fog tetszeni. Ha 25 ° C felett van, a gyökérrendszer túlmelegszik, ami hátrányosan befolyásolhatja a növény egészét. Ebben az esetben a bokrok körüli talajt tőzeggel, kaszált fűvel vagy humusszal talajtakarják.
A középső sávban a legjobb megoldás az oltott palánták, nem pedig a saját gyökerűek. Az ilyen bokrok fejlettebb gyökérrendszerrel, magas fagyállósággal rendelkeznek, és jól gyökereznek egy új helyen. Ezenkívül betegségekkel szemben ellenállóak, és egyszerre sok rózsát képesek virágozni. Az ilyen bokrok gondozása megköveteli a növény gyökeréből növekvő vadon élő hajtások eltávolítását. Nagy mennyiségű ilyen hajtás a rózsát vadrózsává változtathatja. Az ilyen reinkarnáció annak a ténynek köszönhető, hogy a rózsát leggyakrabban az ilyen bokrok gyökérrendszerébe oltják.
A palánták kiválasztásakor figyelni kell a gyökérrendszer megjelenésére. Nyitható vagy zárható tőzeggolyóval. A nyitott rizómák az átültetés és a szállítás során károsodhatnak. Ezért jobb zárt palántákat vásárolni. Könnyebben tolerálják az átültetést, gyorsabban nőnek, és ennek megfelelően virágoznak.
Kiválasztáskor a bokor található lombozat különös figyelmet igényel. A lassú és száraz lombozat a bokor gyengeségét jelzi. Ha csak 3 vagy kevesebb hajtás van a bozóton, akkor nem érdemes ilyen palántát vásárolni. A hajtásokon repedésektől és foltoktól mentesnek kell lennie. Ha a gyökérrendszer nyitva van, ellenőrizze, hogy nem sérült-e. A törött gyökerek repedésekkel és karcolással nem tudnak új helyen növekedni.
A rózsákat ősszel és tavasszal is nyílt terepen ültetik. Ugyanakkor ne feledje, hogy az ősszel ültetett bokroknak tavasszal sokkal gyorsabban lesz idejük gyökeret verni és virágozni, mintha tavasszal ültették volna őket. Ezért a bokrok ültetésének legjobb ideje az ősz. Az ültetést legkorábban szeptemberben kell elkezdeni, hogy a fiatal rügyek ne ébredjenek fel a fagy kezdete előtt. Ha pedig később, mint október közepén ülteti ki a palántákat, fennáll annak a lehetősége, hogy a növénynek nem lesz ideje gyökeret verni, és egyszerűen megfagy. A megfelelő ültetési idő mellett a gyökérrendszernek lesz ideje fiatal gyökereket kialakítani, és a fagy beállta előtt megkeményedik. A tavaszi ébredés után a rózsa tele lesz energiával és készen áll a földi rész kialakítására.
Ültetés előtt meg kell tisztítani a gyökérrendszert. Minden gyökeret lerövidítenek, és csak 20 centiméter hosszúak maradnak, a száraz és sérült gyökereket pedig teljesen levágják. A hajtásokat is le kell rövidíteni, csak 3-5 rügyet kell hagyni rajtuk. A palánták ültetése a következő módszerekkel történik:
Száraz ültetési módszerrel körülbelül 30 cm mély és körülbelül 55 cm széles lyukat ásnak. Szerves műtrágyákat (biohumuszt, komposztot vagy humuszt), valamint ásványi kiegészítőket (nitrogén, foszfor és kálium) alkalmaznak. Alaposan összekeverjük a talajjal, és a lyuk aljára helyezzük.
A palántákat egy lyukba helyezzük úgy, hogy a gyökérnyak 3 centiméterrel mélyüljön a talajba. Ez segít abban, hogy a növény ne száradjon ki meleg időben, és lehetővé teszi a gyors gyökeresedést is. A palántát a lyukba engedve óvatosan el kell teríteni a gyökérrendszert az alján, és fokozatosan meg kell töltenie talajjal, kissé tömörítve a talajt. Miután elkészült, a bokrot bőségesen meglocsoljuk vízzel, és 20 cm-rel felöntjük.
A nedves módszerrel ugyanúgy lyukat ásnak, mint a száraz módszerrel. Ezután egy vödör vizet öntünk bele, amelyben 1 tabletta heteroauxint oldunk. A lyukba palántát helyeznek, és az előkészített talajt közvetlenül a vízbe öntik. Vízzel hígítva a talaj teljesen kitölti a gyökerek közötti teret, nem hagy üregeket. Időnként meg kell rázni a palántát, és tömöríteni kell a talajt. Természetesen ezen ültetési mód után nem szükséges a növényt felületesen öntözni. Másnap, amikor a föld kissé leülepszik, kissé meg kell emelnie a palántát, és talajt kell adnia. A leszállási helyet tömöríteni kell. A növényt legfeljebb 15 centiméter magasra permetezze.
A leszállás utáni gondozás mindkét esetben azonos. Az első hetekben a rózsa bőséges öntözést igényel. Amikor a palánta jól gyökerezik és növekszik, ki kell bontani, és a körülötte lévő talajt tőzeggel vagy szalmával talajtakarni kell.
A virágzás fokozása és a növénygondozás megkönnyítése érdekében a bokor az első életévben alakul ki. Ez a folyamat az összes fiatal rügy eltávolítása és a 4 vagy 5 levél feletti hajtások becsípése. Mivel a rózsabokrok különbözőek, a képződés módja változhat. A szétterülő bokrok szélességének csökkentése érdekében. A formáláskor csak a központi hajtások maradnak meg. A vesén, a bokor belsejébe irányítva, vágás történik. A tömörített bokrokban éppen ellenkezőleg, oldalhajtásokat kell hagynia. Ez a növényt dúsabbá és terjedelmesebbé teszi.
A bokor kívánt alakjának létrehozása után a rózsák csípését leállítjuk. Most a növénynek sok erőre van szüksége ahhoz, hogy virágozzon.
Nagyon fontos a megfelelő időpont kiválasztása a menedék eltávolításához a bokorból. Ne feledje, ha korán nyitja ki a rózsákat, fennáll annak a veszélye, hogy visszatér a fagy, és károsíthatja a fiatal rügyeket. És ha éppen ellenkezőleg, túl későn teszik, az öregedéshez vezet.
Senki sem tudja megmondani a pontos dátumot, mikor kell eltávolítani a menedéket. Ez az idő régiónként változhat. A legfontosabb dolog a talaj felolvadásának figyelemmel kísérése. Ha az éjszakai fagyok nem erősek, és a bokor körüli talaj körülbelül 20 centiméter mélyre felolvadt, akkor a menedéket biztonságosan el lehet távolítani. Egyes kertészek fokozatosan távolítják el a menedéket a bokorról, megkeményítik a növényt és hozzászoktatják a hőmérsékleti változásokhoz.
A régi és száraz hajtások eltávolítása nélkül lehetetlen egészséges bokrokat termeszteni. Kerti rózsák metszése serkenti az új hajtások kialakulását, és elősegíti a vonzó bokorforma kialakítását. A metszéshez csak egy metszőmetsző kell. Száraz hajtásokat kell vágnia egy bozótról fél centiméterrel az egészséges vese felett. A metszés tavasszal, nyáron és ősszel történik.
Az első metszés tavasszal történik, közvetlenül azután, hogy a rózsát eltávolították a menhelyről. Ekkor kezdődik az ágak növekedése, így nem lehet habozni a metszéssel. Nyári metszést végeznek a szárított virágok és a „vak” sérült hajtások eltávolítására a növényről. Továbbá, ha a bokor oltva van, el kell távolítania a vadon élő hajtásokat.
A vadhajtásokat célszerű azonnal levágni a bokorról, amint megjelennek. Ehhez kissé meg kell szakítania a talajt a gyökér közelében, és le kell vágnia a hajtásokat a tövénél. Ezt követően a földet vissza kell takarni, és kissé tömöríteni kell. A hajtások talajszinten történő levágásával ellenkező eredményt érhetünk el, a hajtások még erősebbek lesznek.
Ősszel metszést végeznek a túl hosszú hajtások, a száraz rügyek és a feltörekvő gyümölcsök eltávolítása érdekében.
A rózsaápolás biztosítja a betegségek kötelező megelőzését, valamint a keletkezett vírusok és gombák kezelését. Annak érdekében, hogy időben segítséget nyújtsunk a növénynek, időről időre alaposan meg kell vizsgálni a bokrokat a kártevők és a betegségek jelei szempontjából. Ha időben elkezdi a harcot, nagy a valószínűsége a növény megmentésének.
A megelőzés érdekében a következő módszereket használhatja:
A kerti rózsa gondozása és termesztése mindenki hatáskörébe tartozik. Miután ezeket a virágokat először ültette el webhelyén, valószínűleg más fajtákat is szeretne vásárolni. Segítségükkel igazi rózsakertet alakíthatsz ki az udvarodban.