Hogyan határozzuk meg a fürj korát és meddig élnek otthon

A közönséges fürj a fogolyok alcsaládjába tartozik, és a házi csirke legközelebbi rokona. Elterjedési területe igen széles. A fürj Európában és Ázsiában, valamint az amerikai kontinens országaiban megtalálható. Ez az egyetlen madár a csirkecsaládból, amely meleg országokba repül télre. A fürjek általában Afrikában és Délnyugat-Ázsiában várják ki a telet. A madarak mezőkön, síkságokon és ritkábban hegyvidéki területeken fészkelnek. A fürj nem fészket rak a fákra, hanem közvetlenül a talajra rakja. A nőstény 10-20 közepes méretű, világos kávészínű tojást tojik, matt héjjal és barna foltokkal. A kelési idő 15-18 nap.

Kinézet

A fürj kiválóan alkalmas kis gazdaságok számára

A fürj egy kis madár. A test hossza nem haladja meg a 20 cm-t, és egy felnőtt súlya 90 és 150 gramm között változik. A tollazat sárgásbarna, hosszanti és keresztirányú sötét és barna csíkokkal. A hímek nagyobbak és fekete torkukkal rendelkeznek. A kakasokkal ellentétben a hím fürjeknek nincs csodálatos és gyönyörű farka. A nőstényeknél a nyak sárgásbarna, a test oldalán és alján kifejezett sötét foltok találhatók.

Hányan élnek

Természetes körülmények között a fürj várható élettartama 3-5 év, de otthon ez az időszak észrevehetően csökken. Ennek oka a fürj nőstények tojástermelése. 40-50 naptól kezdődően a produktív időszak a madarakban kezdődik. Körülbelül a tizedik hónapig a nőstények aktívan rohannak, és nagyszámú ízletes és egészséges tojást hoznak. Ezenkívül csökken az aktivitás, és ezzel egyidejűleg romlik a termék íze és hasznos tulajdonságai.

Az érett korú fürjtojások szintén nem alkalmasak utódnevelésre, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen tojásokból gyenge és fájdalmas utódokat kapnak.

A tapasztalt pacsirta a teljes populációból a madarak legfeljebb 10-15%-át hagyja telelésre. A fiatal madarak jól tűrik a hideget a sűrű és vastag pihe miatt, és nem igényelnek különösebb gondozást, az idős fürjeknek pedig mesterséges melegítésre van szükségük.

Termelékenység

Kis méretük miatt a fürjek termőképessége észrevehetően alacsonyabb, mint a házi tenyésztésben használt többi madaraké. Ezeknek a madaraknak a tenyésztése azonban nagyon költséghatékonynak tekinthető a következő tényezők miatt:

egyszerű gondozás és karbantartás;
alacsony pénzügyi költségek;
gyors eredmények.

Súlyjelzők

Még megfelelő etetés és gondos gondozás mellett sem haladhatja meg a 350 grammot egy felnőtt maximális súlya. De mivel a fürjhús diétás és nagyon jó minőségű termék, sok baromfitenyésztő a hús irányát választja a fürjtenyésztés során. A madarak jellemzői olyanok, hogy nem lehet egyszerre nagy mennyiségű tojást fogadni és jó súlygyarapodást elérni, ezért a pacsirtaknak egy irányt kell választaniuk.

tojástermelés

A fürjeknél ez a szám rendkívül magas. Évente akár 300 tojást is termelhetnek. A fürjtojás magas vitamin-, nyomelem- és nem zsírsavtartalma miatt igen értékes termék. Ezért a fürj tojástenyésztése a hazai baromfitenyésztők első számú prioritása. A nőstények nagyon korán kezdenek tojni. A fürjtojás tojásrakási időszakait itt ismertetjük. Tehát jó odafigyeléssel a tojótyúkok egy hónap múlva rohanni kezdenek. Az aktivitás időtartama 8-9 hónap, de általában három évig is eltarthat.

Mivel a fürj nagyon aktív anyagcserével rendelkezik, és gyorsan fejlődik, az állomány teljes cseréje évente elvégezhető.

Fajták

A hús- és tojásfajták a termék megszerzésére irányulnak, a dekoratív fajták pedig a szépségre

Sokkal kevesebb fürjfajta létezik, mint például a csirke, ezért a fürjfarm megszervezésekor könnyebb választani bármelyik fajta javára. A fürjfajtáknak számos fajtája létezik:

hús;
tojás;
hús és tojás;
dekoratív.

A hús-, tojás- és hús-tojás fajták egy adott termék megszerzésére összpontosítanak, a dekoratív fajtákat pedig szépség és kiállításokon való részvétel céljából tenyésztik.

Hús

A hústermelékenység növelése érdekében a fürjeket más fajokkal keresztezik

A fürj hústermelékenységének növelése érdekében a tenyésztők különféle fajták és fajok keresztezésével foglalkoztak, kiválasztva a legígéretesebb egyedeket. Ennek eredményeként rendkívül produktív hibrideket kaptak, amelyek különösen népszerűek a baromfitenyésztők körében világszerte. A legsikeresebb húsfajták a következők:

Fáraó;
texasi fehér.

Az egyed átlagos súlya eléri a 300 grammot

"Fáraó" fajta Bevezették az Egyesült Államokban, majd széles körben használják az európai országokban. A kifejlett egyedek átlagos súlya eléri a 270-300 grammot, de az egyes példányok akár 0,5 kg-ot is elérhetnek. Fehér texasi fürj szilárd teste van. A nőstények súlya eléri a 450 grammot, a hímek valamivel kisebbek. Jó gondozással és megfelelő táplálkozással a madarak súlya elérheti az 5,5 kg-ot. A húshozam a madár teljes tömegének 75% -a.

Az univerzális hús- és tojásfajták nem népszerűek a baromfitenyésztők körében, mivel a hús vagy tojás kereskedelmi tételeinek megszerzéséhez nagyon nagy állatállományra van szükség.

Tartalom otthon

Fürj tartása ketrecben tojásgyűjtővel

A csirkékkel és a vízimadarakkal ellentétben a fürjeket nem háziasítják, ezért nem tarthatók szabadon. Bármely madár megszokja otthonát, és séta után visszatér. A fürjek szétszóródnak a vadonban, és meglehetősen nehéz begyűjteni őket, ezért ezeket a fürjeket ketrecben kell tartani. Úgy gondolják, hogy a fürjeket még városi lakásokban is lehet tenyészteni, de ez a folyamat számos nehézséggel jár. Az otthoni fürjfarm létrehozása fiatal állatok beszerzésével vagy minőségi tojások keltetésével kezdődik. A csirkék termesztése broodlerben történik, ahol speciális hőmérsékleti rendszert tartanak fenn.

A három hetes kort elért fiatal fürjeket felnőttekkel együtt lehet ketrecbe helyezni.

Épületek és leltár

Behúzható aljú ketrec fürjeknek

A fürjtermesztéshez használt ketreceket készen vagy önállóan lehet megvásárolni. Bár a fürj kicsi madarak, kényelmes körülményeket igényelnek, ezért nem szabad korlátozott méretű ketrecet készíteni, különösen a tojásrakó fajták számára. Elméletileg 1 m2-es ketrecben² 75 fürj befogadására alkalmas, de ha lehetséges, a méretet kissé növelni kell. Minden ketrecnek a következő szerkezetekkel kell rendelkeznie:

adagoló;
ivó;
alomgyűjtő tálca;
tartály tojáshoz.

Gyakran a baromfitenyésztők, akik önállóan készítenek ketreceket, ferde padlót biztosítanak, amely mentén a herék maguk gurulnak egy gyűjtőedénybe. A cellák fala általában nem szilárd, ezért az optimális kialakítás egy fa vagy fém keret lenne, amelyre a hálót feszítik.

Ha a fürjeket húsra tenyésztik, a szabad hely korlátozása érdekében a ketrec magassága minimálisra csökkenthető. Az adagolók és itatók műanyag palackokból készülhetnek és kívülről rögzíthetők. A háló sejtjei olyan méretűek legyenek, hogy a madarak szabadon rádughassák a fejüket az ételre vagy a vízre. Kis csirkéknél az itatónak vákuum típusúnak kell lennie, a felnőtteknél pedig bármilyen kialakítású lehet.

A fürj húsfajták zsúfoltabbak

A fürj tartásának fontos szempontja a salakanyagok eltávolítása. Ehhez hálós padlót készíthet a ketrecben, és alulról visszahúzható tálcát szerelhet fel, ahová a széklet esik. Ez a kialakítás lehetővé teszi a jó higiéniai és higiéniai feltételek fenntartását a ketrecben. A tálca naponta tisztítható, és a szennyeződés hiánya a ketrecben nem járul hozzá a penész megjelenéséhez.

Mikroklíma

A fürj meglehetősen szerény madarak, de a ketrecben való normális fejlődésükhöz optimális mikroklímát kell fenntartani. A fürj ketrec tartalmának fő feltétele a huzat teljes hiánya. Ezenkívül fontos a megfelelő hőmérséklet és fényviszonyok fenntartása.

Tenyésztés

A tenyésztés csak inkubátor segítségével lehetséges, mivel a fürjeknek rosszul fejlett anyai ösztöne van

A fiatal fürj inkubátorban való termesztése a legkényelmesebb otthon. Ehhez elegendő jó minőségű tojást vásárolni egy megbízható gyártótól, és ipari vagy házi készítésű inkubátorba helyezni. Inkubátorra minden esetben szükség van, mivel a fürjek teljesen elvesztették az inkubációs ösztönüket. Használhat tojást a saját rétegeiből, de kiválasztásakor be kell tartania néhány szabályt:

a nősténynek két hónapos és egy éves kor közöttinek kell lennie;
ne vegye be a legkisebb és legnagyobb tojást;
a héj felületén nem lehetnek hibák;
a héj legyen sima és matt.

Mielőtt a tojásokat lerakná az inkubátorba, ajánlatos megnézni azokat ovoszkópon vagy zseblámpával. A légkamrák, az esetleges véres zárványok és a kevert tartalom meglétét és méretét akkor ellenőrizzük, ha a fehérje és a sárgája egy.

Olvasson még a fürjtojás gyertyázásáról.

Az inkubáció jellemzői

Az inkubátorba tojásra szánt tojások időtartama nem haladhatja meg a 10 napot. A tojások szobahőmérsékleten történő inkubálása nem megengedett, és az optimális szint 10-15 fokos hőmérséklet lesz. A fiatal állatok inkubátorban való keltetésénél a legfontosabb paraméterek a hőmérséklet és a páratartalom. A hőmérsékletet 25 és 40 fok között kell tartani. Sok kezdő baromfitenyésztő rosszul ítéli meg a páratartalom hatását a csibék kikelésére. Ha a szintje túl alacsony, akkor a tojás belső héja kiszáradhat, ami megnehezíti a fióka kikelését a héjból. Ha a páratartalom túl magas, az embrió héja túltelítődik nedvességgel, ami hátrányosan érinti a csirkét.

Amikor a csibék megszületnek, tenyésztőbe kell helyezni őket - egy speciális, hőmérsékleti feltételekkel rendelkező dobozba a fiatal állatok termesztésére.

Főbb betegségek

Minden fürjbetegség három csoportra osztható:

a fogva tartási rend megsértéséből eredő betegségek;
alultápláltsági betegségek;
sérülések és zúzódások.

A magas testhőmérséklet miatt a fürj szinte nem fogékony a fertőző betegségekre. Leggyakrabban a kórokozók rossz minőségű vízzel, takarmányozással vagy az állatállomány idegen egyedekkel való feltöltésekor jutnak be a madarak szervezetébe.

A lakhatás megsértését a huzat, a túl erős mesterséges világítás vagy a közvetlen napfénynek kitett madarak jellemzik. Leggyakrabban ezeknek a jogsértéseknek a következménye a tollak elvesztése és a kopasz foltok megjelenése. Rossz takarmányminőség esetén a fürj ételmérgezést kaphat. A madarak nagyon érzékenyek a vitaminhiányra, ezért a beriberi gyakori betegség. Azok a fertőző betegségek, amelyeket a madarak idegenektől kaphatnak el, a következők:

ornitózis;
pullorosis;
aspergillózis.

Táplálás

A fürj nagyon erősen reagál a rosszul kiegyensúlyozott étrendre, ezért különös figyelmet kell fordítani a fürj etetésének kérdésére. Minden korosztálynak megvan a maga étrendje, ráadásul a madaraknak nagy szükségük van nyomelemekre és vitaminokra. Az etetés gyakorisága az életkortól is függ.

fürj

A fürjeket napi 8-10 alkalommal etetik

A legkisebb csibék táplálása a következő séma szerint történik:

1 nap - kemény tojás, héjjal őrölve;
2 nap - túrót adunk hozzá;
3 nap – fiatal fű, csalán és gyermekláncfű kerül bele.

Egy hetes korban nyersfehérjét és joghurtot adunk hozzá, egy hónapos kortól pedig már kész takarmányt is használhatunk csibéknek, fokozatosan hozzáadva a kölest. 5-6 hetesen lehet bevezetni a friss zöldségeket és a reszelt almát. Az egy hétig tartó csibéket napi 6-8 alkalommal kell etetni. Továbbá az etetés gyakorisága 2-3-szorosára csökkenthető.

felnőttek

A tojótyúkok és a hímek takarmányozása némileg eltér egymástól. A fehérje nagyon fontos a tojótyúk számára, és a madár napi táplálékának legalább 30%-át kell kitennie. Fehérjehiány esetén a tojások száma csökken. Ha túl sok a fehérje, akkor sok tojásnak két sárgája lesz, ami kizárja az inkubációt. Szintén az étrendben kell lennie gabonaféléknek, túrónak és friss fűszernövényeknek vagy gyógynövénylisztnek.

A madár étrendjének legfeljebb 70% szénhidrátot kell tartalmaznia

A férfiak számára nagyon fontos, hogy elegendő szénhidrátot kapjanak. Ez a fő energiaforrás, és legfeljebb 60%-nak kell lennie az étrendben. Télen nem lehet a takarmányba friss fűszernövényeket adni, ezért sárgarépát és káposztát kell a takarmányhoz adni. Tapasztalt baromfitenyésztők kölest és búzát csíráztatnak cserépben, és zöld csírákat adnak a fürjtakarmányhoz.

Etetés alapjai

A húsért való hizlalás 3-4 hétig folytatódik, míg az érett egyedek elkezdenek táplálkozni. A hímek világos nappala 8 órára csökken. A hizlalás időszakában a napi takarmányfelvétel növekszik. Léteznek speciális hízóadagok, amelyek a fehérje és szénhidrát mellett élesztőt, süteményt és takarmányzsírt tartalmaznak.