A fürjbetegségek tünetei és kezelése
A fürj a legszerénytelenebb és legigénytelenebb gondozásra szánt madarak közé tartozik. Természetesen meglehetősen erős immunitással rendelkeznek, és elviselik a kisebb gondozási hibákat. De még az ilyen ellenálló madarak is megbetegedhetnek. Leggyakrabban a fürjbetegségek a gondozási feltételek szisztematikus megsértésével, különféle sérülésekkel és fertőző betegségekkel járnak. Hagyományosan e madarak összes betegsége fertőző és nem fertőző betegségekre osztható. Az alábbiakban a gyakori fürjbetegségeket és kezelésüket tekintjük át.
Nem fertőző betegségek
A fürj nem fertőző betegségei a nem megfelelő karbantartás, az etetési rend megsértése, valamint a sérülések eredménye. Ezen okok mindegyike bizonyos egészségügyi problémákkal jár e madarak számára, amelyeket az alábbiakban tárgyalunk.
Elhatárolás megsértése
Mielőtt fürjeket termesztene, gondoskodnia kell jövőbeli otthonáról. Nem lehet huzat és száraz, dohos levegő. Egyetlen kopasz foltok és a tollak gócos elvesztése a fejről vagy a hátról jelzik, hogy a körülmények nem megfelelőek a madarak számára. Ha a madarak hosszú ideig nem megfelelő körülmények között vannak, akkor az összes tollazatuk törékennyé válik. A huzat megszüntetése és a fürjek optimális páratartalmának megteremtése segít a helyzet javításában.
A baromfiház problémái mellett a madarak száma is befolyásolja a madarak egészségét. Ha kicsi a ház és sok madár van benne, akkor elkezdhetik csipegetni egymást. Ez pedig különféle sérülésekhez és halálhoz vezet.
Az etetési rend megsértése
A nem fertőző betegségek fő oka a fürj rossz vagy alultápláltsága. A hasznos vitaminok hiánya következtében ezekben a madarakban tartós vitaminhiány alakul ki. A következő tünetek a tápanyaghiányra utalnak:
- étvágytalanság;
- a fej megdöntése;
- a nyak nyújtása;
- leengedő szárnyak;
- fodros tollak.
E tünetek bármelyikének előfordulása azt jelzi, hogy a fürjek étrendjében hiányzik a tápanyag. Önállóan is megbirkózhat a kezelésével, állatorvos bevonása nélkül. Ehhez csak kiegyensúlyozott takarmányt kell készítenie a fürjeknek. A videóból megtudhatja, hogyan kell ezt helyesen csinálni:
A fürj tojást tojó madarak, ezért táplálkozásuk megtervezésekor különös figyelmet kell fordítani a D-vitaminra, a kalciumra és az ásványi anyagokra. Ha ezek az anyagok nem elegendőek a madarak számára, akkor a tojások héja puhává és törékennyé válik, vagy akár teljesen hiányzik. Ha zúzott tojáshéjat, krétát vagy héjat adunk a fürjet takarmányhoz, az segít megbirkózni ezzel a problémával.
Ez akkor történik, amikor a fiatal csibéket felnőtt táplálékkal etetik. Az ilyen táplálék korai peterakást vált ki bennük, ami a petevezetékkel együtt járó tojás elvesztését eredményezheti. Ennek elkerülése érdekében a különböző korú madarakat eltérő táplálékkal kell ellátni, ami figyelembe veszi életkori szükségleteiket.
Sérülések
A fürjeknél nem ritkák a sérülések. Előfordulhatnak ijedtség, erős stressz vagy a madarak egymás közötti csipegetése következtében. Ha sérülés történik, a madárnak elsősegélyt kell nyújtani. Ha ez egy sekély seb, akkor jóddal, kálium-permanganát oldattal vagy furacilinnel kell kezelni, és jól be kell kötni. Csont- vagy végtagtörés esetén jobb, ha megmutatja a madarat az állatorvosnak.
fertőző betegségek
A fürj fertőző betegségeinek forrása különféle fertőzések. Az ilyen betegségek fő veszélye terjedésük sebességében rejlik. Egy beteg madár elegendő ahhoz, hogy jelentősen csökkentse a fürjek számát.
A fertőző betegségek megelőzése sokkal könnyebb, mint a kezelésük. Az ilyen betegségek megelőzésére szolgáló intézkedésként szódát vagy klórt tartalmazó tartályokat helyezhet el a házban. Jó eredményeket mutat a betegségek megelőzésében az ultraibolya lámpák használata.
Ezért a fürj tenyésztésekor ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön érintkezésbe közöttük.
Az alábbiakban áttekintjük a leggyakoribb fertőző fürjbetegségeket.
Newcastle betegség
Sok fürjfajták veleszületett immunitásuk van ezzel a betegséggel szemben, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy hordozói legyenek. Más fajták egyedei 2-3 órán belül elpusztulnak a fertőzés után.
A beteg madarak keveset mozognak, szárnyakkal fedett fejjel ülnek. Kívülről álmosnak, letargikusnak és elveszettnek tűnnek. Légzésük elnehezül, köhögési rohamok is előfordulnak.
A betegség súlyosbodásának időszakában a madarak élesen felemelkednek, és körben járnak. Görcsrohamok és fokozott ingerlékenység támadásai lehetségesek.
A betegség hordozói patkányok, macskák és különféle baromfi. A beteg madarakat le kell ölni, a tetemeket pedig elégetni. A Newcastle-betegséggel fertőzött madarak tetemeinek vagy tojásainak elfogyasztása szigorúan tilos.
Pulloroz
A pullorosis általában fiatal fürjeket érint. Ezzel a betegséggel az alom eltömíti a madarak végbélnyílását anélkül, hogy kimenne a szabadba. Beteg fürjcsibék elbújnak egy sarokban, remegnek, nyikorognak. Álmosak lesznek, gyakran esnek, és motoros aktivitásuk élesen csökken.
A fürjekben a pullorosis okai a következők:
- csibék hipotermiája;
- rossz étel;
- ivóvíz hiánya.
A pullorózis nem gyógyítható. Az érintett egyedeket meg kell égetni, hogy más csibék ne fertőződjenek meg.
Aspergillosis
Nagyon gyakori betegség nemcsak a fürjeknél, hanem a többi baromfinál is. A felnőttek tünetmentesek az aspergillózisban. A beteg fiókák gyengék, lábuk és csőrük kékessé válik, légzésük elnehezül. Ebben a betegségben erős szomjúság is jelentkezik.
Ezt a betegséget csak a fürj zsigereinek utólagos vizsgálata után lehet diagnosztizálni. A beteg madár belsejében gomba látható. Nem éri meg megenni egy beteg fürj tetemét.
colibacillosis
Ez a fürj bélbetegség tüneteit tekintve hasonlít a pullorosishoz. A fürj is letargikus és remegő lesz. De ellentétben a pullorosissal, amely egyetlen természetű, ez a betegség járványos méreteket ölthet.
A betegség által érintett egyének nekrózisnak vannak kitéve. A tetemüket és a tojásaikat el kell égetni.
Ezt követően be kell oltani őket. A baromfiól teljes fertőtlenítése is kötelező.
tyúkkolera
Ezt a betegséget pasteurellosisnak is nevezik. A fertőzés a fürj máját érinti, anyagcserezavarokat és folyékony vérürüléket okozva.
A madárkolera nem reagál a kezelésre, ezért mindig a beteg egyed halálával végződik. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében a tetemet elégetik, a baromfiházat és a ketreceket teljesen fertőtlenítik.
Következtetés
Függetlenül attól, hogy a madárbetegség fertőző, vagy a fürj egészségügyi problémái a rossz tartási körülmények következményei, minden felelősség a személyen van. A tenyésztő felelős a madaraiért. Ezért, mielőtt a fürj tenyésztése mellett döntene, ésszerűen fel kell mérnie annak esélyét, hogy kényelmes körülményeket teremtsen számukra.
